Az MTA TTK kutatója a legidézettebb tudósok között

A napokban küldték ki az elismerő oklevelet azoknak a kutatóknak, akik 2016-ban szakterületük legidézettebb kutatói lettek. A „Highly Cited Scientist” címet a Web of Science kiadója adományozza az elmúlt 10 évben megjelent cikkekre történő hivatkozások alapján. Ebben az összesítésben 2016-ban Magyarországról egyedül Simon István bioinformatikus, az MTA levelező tagja került fel a rangos elismerést jelentő listára.

2017. február 15.

Az MTA számára azért is fontos az elismerés, mert a „Highly Cited” listát a kutatóhelyek világszerte nagy érdeklődéssel figyelik. Érdekesség, hogy a világ legjobb egyetemeinek rangsorát képező sanghaji listán az egyetem „Highly Cited” kutatóinak száma a pontok 20 százalékát éri az értékelésnél. Simon István a számítástudomány területén vívta ki az elismerést a fehérjék elméleti szerkezetvizsgálatával, a rendezett és rendezetlen fehérjék szerkezetének elemzésével. Az első hasonló összesítés 2014-ben készült. Akkor hárman kerültek Magyarországról a listára: Csabay István (ELTE), Ferdinándy Peter (SE) és Simon István (MTA TTK).

Simon Istvánt 2016-ban választotta tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, így a mostani elismerést már az MTA levelező tagjaként vehette át.

Simon István

Budapesten született 1947-ben. Okleveles fizikus. A biológiai és a fizikai tudomány habilitált doktora, egyetemi magántanár. Az MTA TTK Enzimológiai Intézet tudományos tanácsadója, a Fehérjeszerkezet Kutatócsoport vezetője, a Magyar Bioinformatikai Társaság elnöke. Vendégoktató a Szegedi Egyetemen és az ELTE-n. Fehérjék szerkezetének elméleti és számítógépes vizsgálatával foglalkozik. Negyedszázada elsőként mutatta be, hogy egy fehérje térszerkezete a kémiai szerkezet alapján kiszámítható. Ehhez kapcsolódóan definiálta a stabilitási centrum fogalmát, diákjaival kifejlesztették a SCPred algoritmust és webszervert e centrumok elemeinek becslésére. A térszerkezeti energia számításával elért eredmények közül a legfontosabb, hogy feltárták a fehérjerendezetlenség statisztikus termodinamikai hátterét. Megalkották az IUPred és az ANCHOR algoritmust a rendezetlen fehérjék, fehérjeszakaszok és az azokon található funkcionális helyek szekvenciából történő becslésére. Legnagyobb visszhangja a transzmembrán-fehérjék szerkezetszerveződése elméleti fizikai leírásának volt.