Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor
Immár 60 éve üzemel biztonságosan a főváros központjától 10 km-re, a csillebérci kampuszon a Budapesti Kutatóreaktor. Sikeres indítása kutatási és technológiai mérföldkő volt a hazai tudományos és mérnöki közösség számára. Tudományos jelentőségéről és az ott folyó kutatás eredményeinek néha meglepőnek tűnő felhasználásáról is szó volt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi tanácskozáson.
Csaknem napra pontosan hatvan éve, 1959. március 25-én helyezték üzembe a Budapesti Kutatóreaktort Csillebércen, a Központi Fizikai Kutatóintézet területén. A Hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor - képgaléria az akadémiai ünnepségrőlreaktor szovjet gyártmányú volt, azonban az eltelt hat évtized alatt két nagy rekonstrukción is átesett – 1993-ra kis túlzással a falakon kívül mindent kicseréltek benne, és ez már teljes egészében hazai kivitelezés volt.
Teljesítménye és kapacitása az eredeti sokszorosára nőtt.
Persze még így is kicsiny reaktorról van szó, mérete eltörpül az ország áramtermelésének majdnem felét adó Paksi Atomerőmű mellett.
„Mi haszna van egyáltalán? Mivel járul hozzá az ország előremeneteléhez, miközben működtetése súlyos milliárdokat emészt fel?” – tette fel a kérdést köszöntőjében Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Mint elmondta, a Budapesti Kutatóreaktor elsődleges feladata az alapkutatás.
Az itt dolgozó kutatók, mérnökök lényegében megszelídítik a tudományos közösség számára a neutront.
Világszínvonalú munkájuk révén biztonságosan vizsgálhatóvá, felhasználhatóvá válik ez a nehezen megzabolázható részecske, mely képes az anyag legalapvetőbb összetételét megváltoztatni.
Nem véletlen tehát, hogy a Csillebércen működő reaktor elismert helyet kapott Európa tudományos nagyberendezései között, számos nemzetközi kutatási projekt fontos résztvevője.
Az itt dolgozó munkatársak szakértelme nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például a Paksi Atomerőmű biztonságosan működhessen.
„Az alapkutatás azonban számos más akadémiai kutatóhelyünkhöz hasonlóan szoros kapcsolatban áll az alkalmazásokkal is – mondta Lovász László. – Az itt dolgozó munkatársak szakértelme nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például a Paksi Atomerőmű biztonságosan működhessen, az erőműben ipari méretekben zajló valós és lehetséges folyamatok alakulásáról itt kaphatnak pontos képet a mérnökök. A reaktornak otthont adó Energiatudományi Kutatóközpont pedig az Országos Atomenergia Hivatal műszaki szakértő intézményeként nemcsak a reaktor, hanem az összes hazai, atomenergetikával foglalkozó intézmény biztonságáért felel. A megszelídített neutronokkal az egészségügy számára létfontosságú izotópokat is előállítanak, így – bár talán kevesen gondolnák – a Budapesti Kutatóreaktor munkája a betegágyak mellett is jelen van.”
A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) folyamatosan megújuló és bővülő műszerparkja hazánk legnagyobb, nemzetközileg is elismert kutatási infrastruktúrája, amely a közép-európai tudományos közösséget is folyamatosan támogatja és kiszolgálja.
A BKR stabil és meghatározó szerepet játszik az európai neutronkutatási közösség életében, és az elkövetkező évtizedben még hangsúlyosabb lesz, hiszen egyre több európai ország dönt úgy, hogy hasonló típusú kutatóreaktorait bezárja. Hazánkban jelenleg mintegy 200 kutató használja a neutronos módszereket, munkájukhoz a jövőben is a Budapesti Kutatóreaktor által szolgáltatott neutronok biztosítják a kutatási hátteret, amihez a BKR élettartamának hosszabbítását tervezik.