Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt az mta.hu kérdéseire. Beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is.

A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele

A COVID-19 és az ellene való védekezés gyermekkorban – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél májusi számában Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa a gyermekkori koronavírus-fertőzés kórlefolyásáról ír, Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika Long COVID Ambulanciájának a vezetője a COVID-19 betegség gyermekeknél tapasztalt hosszú távú hatásait ismerteti. Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház Oltási Szaktanácsadója és Andrási Noémi, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának rezidense pedig a gyermekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.

Ki mit tud és gondol a klímaváltozásról? – Kérdőíves felmérés Ki mit tud és gondol a klímaváltozásról? – Kérdőíves felmérés

Ki mit tud és gondol a klímaváltozásról? – Kérdőíves felmérés

Nemzetközileg is egyedülálló, anonim, 16 kérdésből álló, online kérdőíves kutatást indít a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem a Föld napján, április 22-én. Az egy hónapig tartó felmérésben a válaszadók éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos tudását és attitűdjét egyaránt vizsgálják. A kérdőívet bárki kitöltheti, aki felelősséget érez a jövő generációk életesélyei iránt, s aki véleményével támogatni kívánja a tudományos kutatásokat e témakörben.

A láthatatlan természeti erőforrás A láthatatlan természeti erőforrás

A láthatatlan természeti erőforrás

Mekkora a felszín alatti vízkészletünk, mire lehetne használni, és melyek a hidrogeológusok előtt álló legfontosabb feladatok a Kárpát-medencében? Ezekről beszélt az mta.hu-nak a Föld napja alkalmából Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja.

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Nemrégiben a Norvég Tudományos Akadémia külső tagjává választotta Szathmáry Eörsöt, aki éppen a változások viharain navigálja keresztül a rábízott Ökológiai Kutatóközpontot. Mindeközben arra is maradt energiája, hogy belevágja akadémikusi fejszéjét a fenntartható fejlődés nagy fájába. Interjúnk nordikus gondolkodásról, fájdalmas búcsúról és egy bizottságról, amely próbálja együttműködésre invitálni az emberiség jobbik énjét.

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban? Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Az idegsejtek pontos megtalálása egy szövetmintában rengeteg szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Ebben adhat nagy segítséget a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk is tudja vezetni a mintavevő pipettát. A rendszert a kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be.

  • 821 találat
  • További