A sötét anyag nyomában – Dávid Gyula tudományünnepi előadása videón
A csillagászok évtizedek óta tudják, hogy a látható anyagon kívül létezik valamilyen „sötét anyag”, melyet csak gravitációs hatásán keresztül tudunk érzékelni. Miből állhat ez a titokzatos sötét anyag, milyen objektumok, ma még ismeretlen elemi részecskék alkotják, és miért láthatatlan? Hogyan befolyásolja a sötét anyag jelenléte a kozmikus méretű fizikai folyamatokat, például a galaxisok kialakulását vagy az univerzum tágulását? A válaszokért nézze meg Dávid Gyula tudományünnepi előadását!
A Nézze meg az előadáson készült képeinket!csillagászok már a 20. század harmincas éveiben gyanították, majd az ezredforduló körül végzett precíziós méréssorozatokkal végleg megállapították, hogy az általunk látott anyagon kívül még másfajta, nem látható, „sötét” vagy „láthatatlan” anyag is van az univerzumban, mely nagyjából ötször nagyobb tömeget képvisel, mint a látható anyag. Az általános relativitáselmélet által megjósolt gravitációs lencsehatás felhasználásával azóta sikerült feltérképezni a galaxisok és galaxishalmazok körül tömörülő sötét anyag eloszlását, mintegy lefényképezni a láthatatlan anyagot.
Dávid Gyula tudományünnepi előadása az MTA Székház Dísztermében. A képre kattintva galéria nyílik Forrás: mta.hu/Mudra LászlóAzonban továbbra is fennmaradt a kérdés, hogy vajon miből állhat ez a sötét anyag? Esetleg valamilyen ismert anyag csillagászok számára láthatatlan megjelenési formájáról van szó? Vagy eddig ismeretlen elemi részecskék állnak a háttérben? Mit mond erről részecskefizika? Hol jelenhetne meg egy ilyen új részecske az elméleti modellekben?
Ha pedig már jelen van a sötét anyag, ráadásul ismert, hogy jelentős gravitációs hatással bír, ez nyilván hatással van a látható anyag viselkedésére is (így tudták “lefotózni”). Dávid Gyula előadásában arra is kitért, hogy milyen módon befolyásolhatta a sötét anyag jelenléte a kozmikus méretű fizikai folyamatokat, a galaxisok kialakulását és elrendeződését.
Névjegy
Dávid Gyula fizikus az ELTE Fizikai Intézetének több tanszékén oktat, elméleti fizikai és a hozzá szükséges matematikai tárgyakból tart előadásokat és gyakorlatokat. Kutatóként jelenleg a kvantumelmélet alapjait érintő kérdésekkel foglalkozik, de doktori disszertációja tanúsága szerint a relativisztikus hidrodinamika éppolyan közel áll hozzá. Szívügye az tudományos ismeretterjesztés, több száz ismeretterjesztő előadást tartott fizikai, csillagászati és kozmológiai témákban különböző középiskolákban, emellett kezdetektől fogva egyik fő szervezője az “Atomoktól a csillagokig” című fizikai ismeretterjesztő előadássorozatnak.
Az előadáson készült videófelvétel itt nézhető meg. (A videó feletti csúszkával állítható az élőkép és a dia méretének aránya.)
