A nők munkaerőpiaci helyzetének kutatásáért ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat
Hagyományosan utolsóként, a „Nobel-hét” utáni hétfőn hirdeti ki a Svéd Királyi Akadémia, hogy mely kutatóknak ítélték a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját. A 2023-as kitüntetésben – manapság kifejezetten ritka módon – egyedüliként Claudia Goldin, a Harvard Egyetem közgazdaságtan-professzora részesült „a nők munkaerőpiaci eredményeinek jobb megértése érdekében végzett kutatásaiért”.
Az indoklás szerint Goldin feltárta a munkaerőpiac nemek közötti egyenlőtlenségeinek fő hajtóerőit. Évszázadokra visszamenőleg elemezte azokat a körülményeket, amelyek befolyásolták a nők A Svéd Királyi Akadémia sajtóközleménye angolulmunkakörülményeit, elhelyezkedési esélyeiket, illetve a férfiakéitól eltérő lehetőségeiket és keresetüket. A díjazott vizsgálatai világítottak rá a nők munkaerőpiacon betöltött szerepének utóbbi évtizedekben tapasztalható változásának okaira, illetve a nemek között megmaradt esélyegyenlőtlenségekre.
Claudia Goldin Fotó: scholar.harvard.edu/Goldin kimutatta, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele korántsem stabilan növekvő görbével jellemezhető az idők során, sokkal inkább U alakú görbét követ. A férjezett nők munkaerőpiaci részvétele a 19. században csökkenni kezdett, miközben a nyugati társadalmak gazdaságának súlypontja az agráriumról az iparra tevődött át. A 20. század elején aztán egyre erőteljesebbé vált a szolgáltató szektor, ami megint egyre nagyobb szerepet szánt a női munkavállalóknak. De e változásokhoz nemcsak a gazdasági struktúra átalakulására volt szükség – mutatott rá Goldin –, hanem a nők otthon és a családban elvárt kötelezettségeinek módosulására is.
A múlt században a nők iskolázottsága jelentős mértékben nőtt, és a nyugati társadalmakban ma már jelentősen meghaladja a férfiakét. Ebben nagy szerepe volt a fogamzásgátló tablettákhoz való szabad hozzáférésnek is, ami lehetővé tette a nőknek, hogy még teherbe esésük előtt karriert építsenek. E folyamatok ellenére a nők és férfiak közötti jövedelemkülönbségek sokáig szinte semmit sem csökkentek. Ennek oka Goldin szerint részben az, hogy a későbbi karrierutat meghatározó továbbtanulási döntéseket viszonylag fiatalon hozzák meg a nők. Márpedig így a fiatal nők csak a családjuk idősebb tagjai (például az anyjuk) tapasztalataira alapozhatják a munkaerőpiaci (például a fizetésüket illető) elvárásaikat. Ez pedig lelassíthatja a fejlődést.
A múltban a nők és férfiak közötti jövedelmi különbségek nagy részét magyarázhatta a nemek közötti iskolázottsági és foglalkozásbeli különbség. De Goldin kutatásai rávilágítottak, hogy ma már egyáltalán nem ez a helyzet, hiszen a fizetési különbségek legtöbbször az azonos szakmában dolgozó nők és férfiak között alakulnak ki, és az első gyermek megszületésekor erősödnek fel igazán. Amint a közgazdasági Nobel-bizottság elnöke, Jakob Svensson fogalmazott, Claudia Goldin korszakalkotó kutatásainak hála, ma már sokkal többet tudunk a jövedelmi különbségek mögött rejlő tényezőkről és arról, mely akadályokat kell legyőznünk a jövőben.
A közgazdasági Nobel-díj az egyetlen díj, amelyet nem Alfred Nobel végrendeletének megfelelően alapítottak. A svéd jegybank hozta létre 1969-ben, így hivatalosan a „Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel emlékére alapított közgazdaság-tudományi díjának” nevezik, de „teljes értékű” Nobel-díjnak tekintik. E precedens alapján érvelnek sokan amellett, hogy a modern tudomány megváltozott realitásai miatt szükséges lenne új díjkategóriákat alapítani. Claudia Goldin előtt mindössze két nő kapta meg a közgazdasági díjat.
