A köles potenciális élelmiszer-biztonsági kockázataira hívták fel a figyelmet az Akadémián
Miként kerülhetnek a köles közé a mérgező csattanó maszlag magjai, milyen egészségügyi veszélyeket jelent a szennyeződés, és mit lehet tenni a kockázatok csökkentése érdekében? Ezeket a kérdéseket elemezte átfogó előadásában Mézes Miklós akadémikus az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága Élelmiszer-biztonsági Albizottságának legutóbbi ülésén.
„A szakma képviselői mellett a közvélemény figyelmét is fontos ráirányítani az élelmiszer-biztonság aktuális kérdéseire” – fogalmazott ajánlásában Győri Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének igazgatója, az albizottság elnöke. A tudós példaként a Magyar Tudomány Ünnepét említette, amelynek egyik nagy sikerű programján azt mutatták be az előadók, hogy az élelmiszer-biztonság valójában a szántóföldön kezdődik.
Kisgyerekeknek egészségügyi veszélyt jelenthetnek a kölesalapú élelmiszerek
Mézes Miklós, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában elmondta, témaválasztását az indokolja, hogy 2015-ben kampány indult, amely a kölest, a hajdinát (pohánkát) a legegészségesebb élelmiszerek közé sorolja.
Kevesen tudják azonban, hogy a köles és hajdina közé gyakran keverednek a csattanó maszlag (Datura stramonium) nevű gyomnövény mérgező anyagokat is tartalmazó magjai. A csattanó maszlag magja, pontosabban a benne található tropán-alkaloidok felnőttek számára kis mennyiségben nem jelentenek veszélyt, ám kisgyerekeknél akár súlyos problémákat is okozhatnak a csattanó maszlaggal szennyezett köles- és hajdinaalapú élelmiszerek.
Lehetetlen elkülöníteni a köles és a csattanó maszlag magjait
Mint a professzor elmondta, a gyomnövény megjelenhet gabona- és szójavetések között is, ám utóbbiak esetében magjai a méretkülönbségnek köszönhetően kirostálhatók. Ugyanakkor az eljárás nem alkalmazható a köles és a hajdina esetében, amelyek magjai méretüket és alakjukat tekintve nagyon hasonlítanak a csattanó maszlagéihoz. A növény tövei ugyan kigyomlálhatók, ám a hagyományos kézi munka drága, és tetézi a gondot, hogy a köles és a csattanó maszlag közel egy időben érik.
„Növényvédelmi szabály, hogy szennyezettség akkor fordul elő, ha nem megfelelő a gyomirtás. A csattanómaszlag-szennyezettség olyan esetekben okozhat bajt, amikor nem alkalmazzák a növényvédő szereket ” – hívta fel a figyelmet Mézes Miklós.
Csattanó maszlag (Fotó: commons.wikimedia.org)Az akadémikus kitért rá, hogy a gond nem új keletű. Az 1970–80-as években import szójaételekben fedezett fel számos esetben csattanó maszlagot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jogelődje, ennek nyomán indultak el a rendszeres ellenőrzések. A hazai termesztésű magok esetében a kölesen kívül a hungarikumnak számító hajdina esetében is előfordult a szennyezettség.
Az utóbbi években tapasztalt szennyeződésekkel kapcsolatban Mézes Miklós elmondta, hogy az uniós tagországokban működő, az élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó riasztórendszer, a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) szakemberei 2006-ban kilogrammonként 50 Datura stramonium-magot találtak a kölesszemek között. 2013-ig összesen öt alkalommal derítettek fényt csattanómaszlag-szennyeződésre, ebből egyszer (2006-ban) organikus, azaz vegyszermentes termesztésű kölesben kilogrammonként 130 Datura stramonium-szemet azonosítottak.
Szívleállást is okozhatnak a csattanó maszlag vegyületei
Mézes Miklós a Datura stramonium-szennyeződés potenciális egészségügyi kockázatait taglalva elmondta, hogy a csattanó maszlag tropán-alkaloidokat – hioszciamint, atropint és szkopolamint tartalmaz.
Hatásukat tekintve ezek a vegyületek csökkentik a simaizmok görcskészségét, befolyásolják a külső elválasztású mirigyek váladéktermelését, a szívműködés és a légzés frekvenciáját, de kihatnak a központi idegrendszer funkcióira is. Túladagolás, mérgezés esetében a halál légzési elégtelenség és szívleállás miatt következik be.
Ajánlásokat fogadott el az Európai Unió
Az Európai Unió 2015 júniusában elfogadott ajánlása szerint, amennyiben élelmiszer esetében fennáll a szennyezettség veszélye, analitikai pontossággal kell vizsgálni az atropin- és a szkopolamin-tartalmat, ami kilogrammonként átlagosan nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot. Gyógynövények esetében ez az érték 10 mikrogramm/kg, késztermékekben 2 mikrogramm/kg, viszont csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben legfeljebb 1 mikrogramm lehet kilogrammonként. Ezzel szemben a Datura stramonium-magok tropán-alkaloid-tartalma kilogrammonként elérheti akár a 4200 mikrogrammot is, ezen belül a hioszciamin-koncentráció 1900 mikrogramm/kg, a szkopalamin 100–900 mikrogramm/kg.
Mi a megoldás?
Mint a professzor elmondta, a tropán-alkaloidok kémiai eljárással ipari méretekben nem vonhatók ki, esetleg laboratóriumi körülmények között távolíthatók el, ám az eddigi eredmények ellentmondásosak.
A lehetséges megoldásokat sorolva Mézes Miklós mindenekelőtt a szakszerűen elvégzett növényvédelemre hívta fel a figyelmet. „Mit keres a csattanó maszlag a kölesben, a hajdinában? Ki kell irtani. Nem szabad hagyni, hogy csattanómaszlag-magvak szennyezzék a vetéseket” – fogalmazott az akadémikus.
Mézes Miklós kitért a rendszeres ellenőrzés szükségességére is, ami szerinte rendkívül nehéz feladat, hiszen mindenek előtt meg kellene határozni, hogy kinek a felelőssége, a jogköre a kontroll, továbbá hogy ki biztosítja ennek a pénzügyi hátterét.
