Innovációs Nagydíjat ért a remdesivir magyar fejlesztésű segédanyaga Innovációs Nagydíjat ért a remdesivir magyar fejlesztésű segédanyaga

Innovációs Nagydíjat ért a remdesivir magyar fejlesztésű segédanyaga

A tavalyi év legkiemelkedőbb magyar fejlesztési eredményeiért odaítélt Magyar Innovációs Nagydíjat a CycloLab Kft. érdemelte ki a COVID-gyógyításban alkalmazott remdesivir hatóanyag ciklodextrin-alapú segédanyagának kifejlesztéséért. Szente Lajossal, az MTA levelező tagjával, a CycloLab Kft. társalapítójával és tudományos tanácsadójával beszéltünk a ciklodextrinek kutatásáról és fejlesztéséről.

ERC-nyertes magyar kutatás vizsgálja az állam és az egyházak több évszázados konfliktusát ERC-nyertes magyar kutatás vizsgálja az állam és az egyházak több évszázados konfliktusát

ERC-nyertes magyar kutatás vizsgálja az állam és az egyházak több évszázados konfliktusát

Fejérdy András, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nemzetállamok és a nemzetek feletti katolikus egyház közötti szuverenitási konfliktust vizsgálja az 1780-as évektől a múlt század végéig annak a programnak a keretében, amelyhez elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grant támogatását. A történész az egyházi személyektől megkövetelt, ún. állameskük változásán keresztül fogja feltárni a rendszerint a színfalak mögött, de időnként nyíltan zajló fennhatósági és lojalitási konfliktus alakulását.

Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta – Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta – Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését

Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta – Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését

A klímaváltozás és a környezetkárosítás miatt néhány évtized múlva az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdálkodás lesz az egyetlen esélyünk arra, hogy táplálékkal láthassuk el az emberiséget – áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentésében. A dokumentumról – amelyet április 6-án, szerdán ismertettek a Magyar Tudományos Akadémián – a mögötte álló tudományos közösség két magyar tagjával, Valkó Orsolyával és Báldi Andrással beszélgettünk.

Az Akadémián ismertetik az EASAC új jelentését az európai regeneratív mezőgazdaságról Az Akadémián ismertetik az EASAC új jelentését az európai regeneratív mezőgazdaságról

Az Akadémián ismertetik az EASAC új jelentését az európai regeneratív mezőgazdaságról

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea Budapest Knowledge Hub közös szervezésében nyilvános szimpózium keretében mutatják be az EASAC legújabb, „Regenerative Agriculture in Europe” című jelentését április 6-án, szerdán az MTA Székházban. Az akadémiai rendezvényt az MTA Youtube-csatornáján élőben is követhetik az érdeklődők.

Magyar ERC-győztes kutatás a napfényt hasznosítja a vegyészetben Magyar ERC-győztes kutatás a napfényt hasznosítja a vegyészetben

Magyar ERC-győztes kutatás a napfényt hasznosítja a vegyészetben

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense immár harmadszor nyert el kutatási támogatást az Európai Kutatási Tanácstól (ERC). Míg korábban egy Starting Grant és egy Proof-of-Concept pályázata volt sikeres, most Consolidator Grantet nyert. A kétmillió euró (kb. 740 millió forint) összegű, ötéves támogatás segítségével merőben újfajta energiakonverziós eljárásokat fog vizsgálni és fejleszteni a napfény energiáját hasznosító foto-elektrokémiai cellák segítségével.

Az ő elképzelései modernizálták a 13. századi Magyarországot – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybullát kiadó II. Andrásról Az ő elképzelései modernizálták a 13. századi Magyarországot – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybullát kiadó II. Andrásról

Az ő elképzelései modernizálták a 13. századi Magyarországot – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybullát kiadó II. Andrásról

Könnyelmű – ez az egyik leggyakrabban használt jelző a középkori Magyar Királyság egyik legtovább hatalmon lévő uralkodójáról. Pedig a történelmi forrásokból valójában egy jó diplomáciai érzékű, a nehéz helyzeteket ügyesen kezelő politikus képe rajzolódik ki. Zsoldos Attila történésszel, az MTA rendes tagjával, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökével az Aranybulla után ezúttal az Árpád-házi királyról beszélgetünk.

Egy elfeledett, majd évszázadokon át hivatkozott, ám sokszor félreértett dokumentum – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybulláról Egy elfeledett, majd évszázadokon át hivatkozott, ám sokszor félreértett dokumentum – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybulláról

Egy elfeledett, majd évszázadokon át hivatkozott, ám sokszor félreértett dokumentum – Interjú Zsoldos Attilával az Aranybulláról

A II. András által 800 éve kiadott Aranybulla a közhiedelemmel ellentétben nem a király addigi politikájának a tagadása, hanem sokkal inkább összegzése volt. Olyan sajátos dokumentuma a magyar történelemnek, amelynek esetében élesen elválik egymástól a saját korában betöltött szerepe és az utóélete – mondja Zsoldos Attila történész, akadémikus. Az mta.hu interjúja a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökével.

  • 873 találat
  • További