2023 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik 2023 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik

2023 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik

Az immár 32. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj és az Innovációs Díjak célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, mind a gazdasági élet szereplői, mind a társadalom számára.

A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatóorvosok A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatóorvosok

A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatóorvosok

Aggasztó eredményre jutott Hegyi Péter, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója, amikor munkatársaival a hasmánylmirigy-gyulladásból felépült betegek későbbi mortalitását elemezte. Kiderült, hogy a felgyógyulás után többen halnak meg közülük különféle komplikációk következtében, mint a kórházi akut szakaszban. Ez a felismerés minden bizonnyal megváltoztatja majd a pankreatitiszes betegek kezelését. A kutatásvezetővel beszélgettünk az eredmények jelentőségéről és a betegellátásra gyakorolt hatásáról.

A nők munkaerőpiaci helyzetének kutatásáért ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat A nők munkaerőpiaci helyzetének kutatásáért ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat

A nők munkaerőpiaci helyzetének kutatásáért ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat

Hagyományosan utolsóként, a „Nobel-hét” utáni hétfőn hirdeti ki a Svéd Királyi Akadémia, hogy mely kutatóknak ítélték a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját. A 2023-as kitüntetésben – manapság kifejezetten ritka módon – egyedüliként Claudia Goldin, a Harvard Egyetem közgazdaságtan-professzora részesült „a nők munkaerőpiaci eredményeinek jobb megértése érdekében végzett kutatásaiért”.

Határtalan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak – Interjú a Nobel-díjas Krausz Ferenccel Határtalan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak – Interjú a Nobel-díjas Krausz Ferenccel

Határtalan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak – Interjú a Nobel-díjas Krausz Ferenccel

Nem sokkal a hír bejelentése után interjút adott az mta.hu-nak a Nobel-díjas fizikus. Krausz Ferencet kérdeztük a díjhoz vezető kutatásokról, felajánlásáról az ukrajnai háború károsultjai számára, a rák, a cukorbetegség és más egészségügyi problémák korai felismeréséről, valamint arról, hogy miért válassza egy fiatal kutató éppen az attoszekundumos fizika területét.

A kvantumpontok felfedezéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat A kvantumpontok felfedezéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat

A kvantumpontok felfedezéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Moungi G. Bawendinek, Louis E. Brusnak és Alexei I. Ekimovnak ítélte a 2023-as kémiai Nobel-díjat, mindhárom kitüntetett az Egyesült Államokban dolgozik. Az elismeréssel a kvantumpontok, vagyis olyan nanorészecskék felfedezését és mesterséges létrehozását díjazták, amelyek kis mérete meghatározza a fizikai tulajdonságaikat. A kvantumpontok a nanotechnológia legkisebb eszközei, és ma már számos gyakorlati alkalmazásuk létezik a LED-es tévéktől a lámpákig, sőt a tumorsebészetben is alkalmazzák őket.

Karikó Katalin Nobel-díjas Karikó Katalin Nobel-díjas

Karikó Katalin Nobel-díjas

A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

Magyar kutatók demonstrálták a kémiai evolúció egyik lehetséges forgatókönyvét Magyar kutatók demonstrálták a kémiai evolúció egyik lehetséges forgatókönyvét

Magyar kutatók demonstrálták a kémiai evolúció egyik lehetséges forgatókönyvét

Az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata (JACS) közölte nemrégiben a Szegedi Tudományegyetem Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának legújabb felfedezését, amelyben egy eddig ismeretlen, autokatalitikus önreprodukcióra képes kémiai rendszerről számolnak be. A mesterséges aminosavakból felépített foldamerek, ha UV-fénnyel világították meg őket, gyors szaporodásba kezdtek, aktívan adaptálódtak a környezet megváltozásához, sőt szelekció indult be közöttük. A feltárt rendszer működésének elemei akár az élet keletkezéséhez vezető úton is szerepet játszhattak.

Magyar térszerkezet-kutatók tárták fel az „egészséges” amiloidok molekuláris működését Magyar térszerkezet-kutatók tárták fel az „egészséges” amiloidok molekuláris működését

Magyar térszerkezet-kutatók tárták fel az „egészséges” amiloidok molekuláris működését

Ha manapság az amiloidokról esik szó, legtöbbünknek a neurodegeneratív betegségek, főként az Alzheimer- és Parkinson-kór jut eszébe, hiszen e betegségeket a legelfogadottabb elméletek szerint a kóros amiloidok lerakódása és felhalmozódása okozza az idegsejtekben. Perczel András akadémikus, az ELTE egyetemi tanára és kutatócsoportja azonban az általuk használt világszínvonalú molekuláris képalkotó eszközök segítségével feltárta, hogy a vércukorszint szabályozását befolyásoló egyes hormonok miként képesek váltogatni térszerkezetüket a funkcionális amiloid- és a bioaktív formájuk között.

Magyar akadémikus részvételével kerültünk közelebb az élet keletkezésének megértéséhez Magyar akadémikus részvételével kerültünk közelebb az élet keletkezésének megértéséhez

Magyar akadémikus részvételével kerültünk közelebb az élet keletkezésének megértéséhez

A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.

A fronton az elmélet működését közvetlenül, a gyakorlatban tapasztalhatjuk meg – interjú Traski Viktorral A fronton az elmélet működését közvetlenül, a gyakorlatban tapasztalhatjuk meg – interjú Traski Viktorral

A fronton az elmélet működését közvetlenül, a gyakorlatban tapasztalhatjuk meg – interjú Traski Viktorral

A kárpátaljai matematikus önként csatlakozott az ukrán hadsereghez alig egy héttel azután, hogy Oroszország megtámadta a hazáját, így tavaly nem tudott ott lenni az Akadémia közgyűlésén, hogy átvegye az Arany János-díjat. Több mint egy évvel később végre megtarthatták a díjátadót, és az esemény után beszélgettünk vele a katonaélet kihívásairól, a fronton felbukkanó matematikáról és arról, hogy milyen a tudományos élet a háború sújtotta Ukrajnában.

  • 931 találat
  • További