Oberfrank Ferenc az Innotéka magazinban

„A magyar tudományos közösségnek saját közvetlen szakterületi és karriercéljai követése mellett jobban figyelembe kell vennie a kormányzat vízióját, a jelentkező kihívásokat és az ország geopolitikai lehetőségeit” – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója. Az akadémiai vezető szerint nemzeti érdek, hogy a kutatási hálózat megőrizze, növelje kiválóságát, integritását, igazolja létjogosultságát.

2021. szeptember 13.

Ön az Akadémia köztestületi igazgatója, az MTA kormányzati kapcsolatokért felelős vezető munkatársa. Ha jól tudom, eddig nem voltak ilyen pozíciók az Akadémián. Miért volt szükség ezekre?

Hozzátehetjük még a stratégiáért felelős vezetői feladatkört is. Az elszenvedett változások, köztestületünk megújított küldetésünkben kifejeződő akarata, és az éppen egy éve hivatalba lépett új vezetés programja egyaránt szükségessé tett változtatásokat az MTA szervezetében és működésében. Az MTA Titkárságán belül a Köztestületi Igazgatóság (KTI) egyik feladata az akadémiai testületek – osztályok, bizottságok, közgyűlés – melletti „hagyományos” feladatok hatékonyabb végzése. További feladat az elnöki programból következő új akadémiai feladatok ellátása, amelyek ugyancsak a köztestület tevékenységére alapozódnak. A kormányzati kapcsolatok ápolása hagyományosan az elnök és a főtitkár hatásköre. Freund Tamás elnök kiemelten kezeli ezt a területet. Ehhez segítségre van szüksége, mivel a kapcsolattartás nagyon intenzívvé és sokoldalúvá vált. A kölcsönös tájékoztatás megelőz félreértéseket, konfliktusokat, lehetővé teszi az egyeztetést, az érintettek bevonását. A kapcsolati háló a rövid távú ügyek mellett a hosszú távú együttműködések lehetőségét is kínálja. Ez biztosítja a „nemzet tanácsadója” szerep érdemi betöltését, a politikai döntéshozatal támogatását.

A stratégiai feladat abból adódik, hogy a kormány felértékelte a kutatás-fejlesztés-innováció és a felsőoktatás szerepét a nemzetstratégiában. Erőteljes, politikai kockázatokkal járó lépéseket tesz víziója megvalósítására. Ez alkalmazkodásra készteti a terület minden hazai szereplőjét, így az Akadémiát is. A nagy változtatásokhoz szükség lehet egyoldalú lépésekkel jellemzett szakaszokra, de mielőbb el kell érni abba a fázisba, amit az állam, a tudományos intézményrendszer és a nemzeti célok iránt fogékony innovatív gazdasági szereplők közötti kölcsönös lojalitás, partneri viszony határoz meg. Ez nélkülözhetetlen a tehetségek megnyeréséhez, a nemzetközi versenyképességhez és a nemzeti érdekek szolgálatához egyaránt. Az Akadémia aktív társalkotóként törekszik részt venni ebben a folyamatban.

Megválasztása után Freund Tamás megalázott intézményként szólt az Akadémiáról, hiszen a kutatóhálózatát leválasztották. Programjának fontos elemévé tette a kutatóhálózat visszaszerzését. Mégis hogyan, milyen formában kerülhetne vissza az MTA-hoz a hálózat?

Alelnökként Freund Tamás már 2018 nyarán felvetette az úgynevezett „kétfejű sas” modellt, amely az MTA-n belül teremtette volna meg a kutatóhálózat köztestülettől független és hatékony működtetésének a feltételeit. Ki is dolgoztuk ennek a modellnek az alapjait, ami azonban akkor az MTA-vezetésnek túl sok, a kormányzatnak túl kevés volt. Most ezt az elképzelést továbbfejlesztettük és bemutattuk az ELKH (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – a szerk.) vezetésének és a kormánynak. Végül abban maradtunk, hogy a választások után visszatérünk a kérdésre.

Az interjú további része itt olvasható.