„A magyar tudományos közösségnek saját közvetlen szakterületi és karriercéljai követése mellett jobban figyelembe kell vennie a kormányzat vízióját, a jelentkező kihívásokat és az ország geopolitikai lehetőségeit” – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója. Az akadémiai vezető szerint nemzeti érdek, hogy a kutatási hálózat megőrizze, növelje kiválóságát, integritását, igazolja létjogosultságát.

Sikeresebben működne a kutatói szektor, ha Eötvös Loránd Kutatási Hálózat visszakerülne az MTA költségvetési fejezetébe, önálló alfejezetként – nyilatkozta a Magyar Hangnak Freund Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia elnökével augusztus végén készült interjút a lap engedélyével közli az mta.hu.

Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése túllépi az 1,5-2 Celsius-fokot, a Föld klímája visszafordíthatatlanul kibillen a jelenlegi stabil állapotából, ezért gyors és intenzív cselekvésre van szükség. Egyebek mellett erről beszélt Bartholy Judit klimatológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora a Szigma – a holnap világa 2021. augusztus 10-i adásában a napokban megjelent IPCC-jelentés kapcsán.

A közelmúltban Lovász Lászlónak, az MTA korábbi elnökének ítélték oda a matematikusok legjelentősebb szakmai elismerésének számító Abel-díjat. Ebből az alkalomból készített vele interjút Laczkovich Miklós akadémikus, az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke. A Magyar Tudomány című folyóirat augusztusi számában megjelent beszélgetés bepillantást nyújt Lovász László kutatói pályájába, felidézve annak legjelentősebb eredményeit is.