Nemzeti Víztudományi Program

Növekvő veszélyek és állandó természetvédelmi kihívások az édesvizek biodiverzitásának megőrzésében

Beléptünk egy új földtörténeti korba, az antropocén korszakába, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozza meg. Ebben a korszakban a Föld ökoszisztémáit különböző erősségű veszélyek hatása éri.

2019. május 21.

Egy áttekintő írás, mely ’Emerging threats and persistent conservation challenges for freshwater biodiversity’ címmel jelent meg a Biological Reviews folyóiratban (https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/brv.12480) , tizenkettőt azonosított. A korábban már leírt, valamint új veszélyeztető tényezők elemzése mellett, a fajgazdagság megőrzéséhez szükséges eszközök előnyeit, hátrányait taglalja, valamint foglalkozik a „jó antropocén” megvalósításának lehetőségeivel a témában.

Kipusztulások, élőhelyek leromlása, növekvő kihívások, ezek azok a tényezők, amelyek a Földön már minden élőhelyet érintenek, azonban mind közül az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyezettebbek. A cikk felteszi a kérdést, hogy van-e remény megőrizni ezeket az élőhelyeket? A helyzet előre láthatólag nem fog javulni és ez nem csak az élőhelyek további leromlását fogja okozni, hanem ezzel együtt az emberiség lehetőségét is csökkenteni fogja olyan alapvető dolgokhoz való horráféréshez, mint például a tiszta víz.

Az édesvízi ökoszisztémákat a klímaváltozás, az e-kereskedelem és invázió, a fertőzések és betegségek, az ártalmas algavirágzás, a gyarapodó vízerőművek, a szennyezőanyagok, a nanoanyagok, a mikroműanyagok, a fény- és hangszennyezés, az édesvizek sótartalmának emelkedése, a kalcium tartalom csökkenése, valamint a kumulatív stresszorok (stresszesemények felgyülemlése, stresszhelyzetek negatív hatásainak összeadódása) jelenléte veszélyezteti. A cikk a veszélyeztető tényezőket több tulajdonság figyelembe vételével is vizsgálja.

Különböző kutatásokkal, vagy cselekedetekkel (többek között a környezeti DNS vizsgálatok eredményeivel, a gátak és tározók újragondolásával, megszüntetésével, az élőhely megőrzési rendelkezésekkel, a fajok áttelepítésével, vagy ezek keresztezett megközelítéseivel) hozzá tudunk járulni az édesvizek biodiverzitásának megőrzéséhez. A cikk pozitív akciókat taglal, és többféle megvalósítási módot is felvázol az édesvizek védelmének érdekében. A különböző szabályok kivetése édesvizeink kezelésével kapcsolatban, az ökoszisztéma szolgáltatások beárazása, vagy az alulról jövő társadalmi kezdeményezések által elérhető eredmények csak néhány példa a megvalósítási lehetőségekre.

Fotó: Pixabay

Összegzésképpen elmondhatjuk, amellet, hogy az egyedszámok csökkenése az édesvizek esetében a legmagasabb, a tizenkét veszélyeztető tényező növekvő mértékben hatást fog gyakorolni a vízi ökoszisztémákra, ezért ezeket újra fel kell mérni és értékelni. Az antropocén korszakában számos emberi hatás éri az édesvízi fajokat közvetve és közvetlen módon is. Azonban azt még nem tudjuk pontosan mely környezeti kihívásokkal kell szembenéznünk az elkövetkező évtizedekben. Ahhoz, hogy a fajgazdagságot is megőrizzük, és a társadalom szükségleteit is ki tudjuk elégíteni összetett rendszerek létrehozására lesz szükség, melyek kialakítása során az ipari igények mellett figyelembe kell vennünk az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokat is. Környezeti DNS vizsgálatokkal fontos tudományos adatokat, különböző megőrzési lépések pedig a gyakorlati oldalon válhatnak hasznossá.

A cikk rávilágít arra, hogy az édesvizek vizsgálata, valamint azok megőrzése mennyire létfontosságú kérdéssé vált napjainkra. Az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának céljai közé tartozik a hazai felszíni és felszín alatti vízkészleteink fenntartható hasznosításának; víztesteink jó állapotának, a hazai, egyedülálló vizes élőhelyek hosszú távú védelmének, valamint az ökológiai vízigények pontosításának elősegítése és hatékonyabbá tétele is.