A földhasználat és a talajgazdálkodás számottevő megváltoztatása érzékelhetően befolyásolja a víz körforgását, ami hatással van bolygónk valamennyi környezeti alrendszerének mindenkori állapotára.

A problémát felismerve az ENSZ a 2018-2028-as időszakot a „Víz a Fenntartható Fejlődésért” akció évtizedének nyilvánította, valamint a Nemzetközi Hidrológiai Tudományos Társulat (International Association of Hydrological Sciences) a 2013-2022 közötti időszakra meghirdette a „Panta Rhei – Everything Flows” tudományos évtizedet, amely során kiemelt kutatási célul tűzte ki az emberi tevékenységek vízkörforgásra gyakorolt hatásának felmérését.

A jelenlegi földhasználatot és az azzal együtt járó vízgazdálkodást a monoklutúrák jellemzik, ezzel együtt a biodiverzitás folyamatosan csökken, ami hatással lehet a víz természetes körforgására is. Sürgető feladattá vált, hogy a társadalom- és természettudósok számokon alapuló eredményekkel tudják bizonyítani a probléma meglétét és jelentőségét, valamint olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek segítenek megőrizni és javítani a természetes élőhelyek ökoszisztémáját. Az állattartás, az erdőgazdálkodás, és a növénytermesztés jelenlegi gyakorlata folyamatosan csökkenti a biológiai sokféleséget, amely komolyan megváltoztathatja az egyes területek természetes vízkészletét is.

Az erdők telepítésénél fontos figyelembe venni, a jellemző éghajlati viszonyok mellett, az adott terület természetes vízkészletét, a talaj szerkezetét, és az őshonos fajok megóvásának figyelembevételével meghatározni a telepítendő erdő optimális összetételét. Ehhez persze még több ismeretre, és megfelelő oktatásra is szükség van. Jól szemlélteti a problémát, hogy egyes területeken, ahol a vizes élőhelyeket a mezőgazdasági termelés miatt monokultúrák váltották fel, megnövekedett az árvizek, és az aszályok gyakorisága, ami már a társadalom számára is érzékelhető problémát jelent. Mindemellett feltehetően ezek a jelenségek hatással lehetnek a helyi vagy akár a globális éghajlati viszonyokra is. Ráadásul az antropogén beavatkozásoknak köszönhetően a víz mennyisége mellet a víz összetétele is könnyen megváltozhat.

Éppen ezért fontos az erdőgazdálkodás művelőinek figyelembe venni olyan vízgazdálkodási szempontokat is a megfelelően sokszínű, és az adott terület számára ideális fafajok telepítése mellett, mint pl. a talaj vízmegkötő képessége, a fák lombkoronája és gyökérzete, hiszen ezek mind befolyásolják egy terület később is hozzáférhető vízkészletét.

Szerencsére ma már egyre kifinomultabb vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, így a víztudományok képviselői egyre pontosabb információkat tudnak biztosítani a döntéshozók részére, azért, hogy a megfelelő intézkedésekkel a fent vázolt probléma mérsékelhető legyen.

Forrás, és bővebb információk itt érhetők el.