Megjegyzés: több kérdést is feltettek a tatai Öreg-tóval kapcsolatban az előadóknak, de ez a tó nem volt az előadóülés támája. Egyik meghívott előadónak sem a szakterülete Tata, ezek a kérdések egyik előadáshoz sem kopcsolódtak.

Fertő-tó

1.) Save Ferto lake@Somogyi Boglárka: nádasaink eltűnése/beépítése veszélyes tendencia tavainknál. milyen vízminőségi problémákhoz vezethet ez tekintettel a VKI keretében előírt legalább jó ökológiai állapot elérésére?

Somogyi Boglárka: Annak ellenére, hogy a nádas öv természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségő, a Fertő esetében a nádas öv folyamatos előretörése a nyíltvíz rovására nem kívánatos. A jelenlegi nyiltvíz: nádas arány fenntartását fogalmazták meg, mint célt az Ausztria és Magyarország által közösen elkészített stratégiai tanulmány során is. Mindemellett a Fertőben a nádas öv előretörése vagy degradációja nem veszélyezteti a nyíltvíz minőségét.

2) Civil Alapítvány AlbaNatura: milyen korábbi vagy jövőbéli intézkedésekről van tudomásuk a magas klorofill tartalom szabályozására?

Krámer Tamás: A REBEN projekt eredményeinek közérthető összefoglalója (https://wasser.bgld.gv.at/fileadmin/user_upload/Studien/Neusiedler_See/reben_laymans_report_web.pdf) a 15. oldalon felsorolja a vízügyi igazgatóság által is javasolt intézkedéseket.

3.) Civil Alapítvány Alba Natura: a klorofill hatarertekre gondolom

Somogyi Boglárka: Közös válasz a 2. és 3. kérdésre:
A Fertőben az algák mennyiségének jellemzésére használt paraméter, az a-klorofil koncentráció nem magas. A magyar határérték szerint fürdővízben 50 µg/L lehet az a-klorofill koncentráció maximuma, amennyiben kékalgák vannak jelen. A Fertőben a nyári maximum értékek is rendre 30 µg/L alatt vannak, vize e tekintetben fürdésre alkalmas.

4.) Ildikò Szalay-Fertő tó: Zajlik az osztrák és magyar világörökségi tanács által a Fertő kezelési tervének kidolgozása, az akadémia kutatói, szakértői tudnak-e szakmai anyagokat, kutatási eredményeket, javaslatokat eljuttatni a két szervezetnek, annak érdekében, hogy az átpolitizált anyag, helyett egy valóban szakmailag alátámasztott anyag kerüljön elfogadásra.

Somogyi Boglárka: Az Ausztria és Magyarország ökológus és természetvédelmi szakemberei által 2014-ben közösen elkészített Stratégiai Tanulmány összefoglalja a szakmai alapokat és irányelveleket a tó kezelésével kapcsolatban.

Krámer Tamás: Ajánlom a figyelmébe a REBEN projekt szintézisjelentését (https://www.interreg-athu.eu/fileadmin/be_user_uploads/REBEN/REBEN_Bericht_7b_bilaterale_Synthese_EN.pdf). Az itt készült szakmai jelentések beszerzéséhez forduljon Kovács Richárdhoz (ÉDUVIZIG). További, konkrét áramlástani kérdésekben rendelkezésére állok.

5) Ildikò Szalay: A nádasok kezelése kapcsán, két ellentétes álláspont feszül egymásnak: Az egyik szerint lehetőleg háborítatlanul kell hagyni a nádasokat, A másik szerint igenis szükség van a nádasok gondozására, kezelésére, ezzel csökkenteni lehet az iszap képződést, a nádat az építészetben lehetne hasznosítani.

Somogyi Boglárka: Szükség van a nád kezelésére, kezelés hiányában a nádas gyorsan feltöltődik, az el nem bomló szerves anyagok (nádtőzeg) felhalmozódása hosszabb távon a nádas eltűnését és a terület szárazra kerülését eredményezi. Érdemes elolvasni a FHNP 2020-ban kiadott tanulmánygyűjteményének első fejezetét ezzel kapcsolatban (Boros Emil, Tóth Viktor & Vörös Lajos: A Fertő limnológiai állapota, természetvédelmi helyzete és élőhelyfejlesztési lehetőségei)

Krámer Tamás: Ez a kettősség megjelenik a REBEN projekt osztrák és magyar szakértői elemzéseiben is. További szempont, hogy nádas-típusú élőhelyből sok van, Európában ugyanakkor nagyon ritka természeti érték a nyílt vízfelületű szikes tó.

6.) Ildikò Szalay: A Fertő tavi beruházás során jelenleg 60 m szélességben, 2.-3 km hosszban kotorják ki az iszapot,, ezzel közel 50 ha területet vesznek el a nádasból. Ennek a felületnek az kotrását a Kárpáti szerint 3-4 évente meg kell ismételni. Ez a nádasokban újabb zagykazetták létesítését fogja jelenteni, ezzel csökkentve a nádasok felületét. Ilyen mértékű folyamatos terhelés milyen hatással lesz a tó ökológiai állapotára?

Krámer Tamás: Ez elsősorban ökológiai kérdés. Áramlástani szempontból: a csatorna rendszeres kotrásával magasabb szinten tartható a vízforgalom a nádas belső részei és a nyílt tó között, ami a nádas barna vizeit hígítja, de ezzel párban az erős szeleket követően barna csóvákat juttat a torkolatnál a nyílt tóba. A feltöltött kazettákban pedig megváltozik az előhely jellege, mivel a tó időszakos kiöntései a nádas esetleges visszatelepülése esetén is sekélyebbek és időben rövidebbek lesznek, sőt, nagyobb térszínemelés esetén át is alakulnak vízközeli élőhellyé.

7.) Az UNESCO felszólította a magyar államot, hogy törölje a fertő-tavi beruházás tervét, és azonnal állítsa le a munkálatokat. Mivel látjuk, hogy ezzel nem törődnek, mi várható? Hiába ellenzi az UNESCO is, megvalósulhat a gigaberuházás?

Bándi Gyula: Az UNESCO-nak folyamatban lévő építési munkálat leállítására vonatkozó jogköre nincs, sőt, ilyen formában sem előzetes, sem utólagos "engedélyezési" jogköre sem, mindazonáltal nyilvánvalóan nem lehet közömbös, ha egy nemzetközi szerv e tekintetben hivatalos úton fordul egy részes tagállamhoz. A szószóló 2021 késő tavaszi, a nemzet közös örökségének részét képező természeti kincseinket veszélyeztető beruházások kapcsán tett figyelemfelhívásában a kapcsolódó nemzetközi egyezmények követelményeinek megsértése esetére kilátásba helyezett vagy helyezhető jogkövetkezményekről is írt.
A beruházás kapcsán a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásáért felelős szervek a meghozott határozatok jogszerűségéért felelnek, így a kihirdetéssel a magyar jog részévé váló nemzetközi egyezményben foglalt követelmények betartásáért is. A határozatok jogszerűségével kapcsolatosan merültek fel kérdések, civil szervezet keresete alapján közigazgatási per van folyamatban, a döntés a bíróság hatásköre.
A figyelemfelhívás elérhető itt.

8.) Hogy engedélyezhették a Fertő-tó partján közvetlenül a szálloda építését, amikor a törvény tiltja?

A Fertő-tó partjára tervezett beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. Érdemes tudni, hogy az ún. kiemelt építésügyi beruházások esetében - amit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 4.§ (3a) bekezdése tartalmaz - a Kormány döntésének függvényében sajátos, egyéni beépítési paraméterek állapíthatóak meg. A kérdés ebben az értelemben elméleti: nincs ugyanis olyan az építésügyi kiemelt beruházások esetében, hogy "törvény tiltja", hiszen a felhatalmazás alapján a Kormány döntésével a területszervezést legmagasabb szinten meghatározó országos területrendezési tervről szóló törvény rendelkezéseit is felülírhatóak vagy azok alkalmazásuk kizárható.

Balaton

1.) Save Ferto lake ​@Makó András: A vízgyűjtőjén történő tájhasználati változások, különösen a kivont területek növekedése és nádasok eltűnése, jelentenek-e a növekedő veszélyt az üledéknek és vízminőségnek változására?

Makó András: A tájhasználati változások hathatnak a vízgyűjtő talajtakarójának tulajdonságaira, így megváltoztathatják pl. a talaj erodálhatóságának mértékét, befolyásolva ezzel a tónak a vízgyűjtőjéről érkező diffúz terhelését. Minden változás egyedi értékelést kíván természetesen. A nádasok szerepe a tó öntisztító mechanizmusában, az eutrofizáció lassításában, elsősorban a tó nitrogén- és szénforgalmának szabályozásában vitathatatlan, ami a nádasok védelmére hívja fel a figyelmet.

2.) Save Ferto lake ​@Makó András előadására reagálva: milyen hatása lehet az előadó által említett az adathiánynak arra, hogyan hasznosítjuk a tavat társadalmi, turisztikai szempontból?

Makó András: Az adathiány a bizonytalanságot növeli annak előrejelzésében, hogy a tájhasználati, turisztikai beavatkozásoknak milyen hatása van a tó vízminőségére.

Tisza-tó

1.) Save Ferto lake​@Tisza-tó: Felfogható-e a Tisza tó “működése” Szolnok városának nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásként tekintettel arra, hogy a vízminőség javításához jellemzően hozzájárul?

Teszárné Nagy Mariann: Igen, felfogható, hiszen a Tisza-tó - Szolnok város ivóvízbázisának biztosítása mellett - az öblözetek (medencék) szabadstrandjai lehetőséget teremtenek a lakossági fürdőzésre, ill. a Kiskörei-tározóból öntözővíz szolgáltatás történik a Jászági-főcsatornán és a Nagykunsági-főcsatornán keresztül az alföldi területekre.

2.) Civil Alapítvány Alba Natura​: Lehetséges lenne-e technológiai fejlesztéssel és a technológiai fegyelem betartásával a tisztított szennyvíz felhasználása?

Teszárné Nagy Mariann: Jelenleg a felszíni vizekbe közvetlenül bebocsátó szennyvíztisztító telepek esetén problémát jelent a technológiai fegyelem betartása és a hatóság általi betartatása.
A szennyvíztisztítók technológiai fejlesztése jelenleg nem jellemző. A jövő útja természetesen a tisztított szennyvíz újrahasznosítása lesz, amennyiben a szennyvíz minősége megfelelő és költség hatékony az újrafelhasználás (pl. nyárfásra történő kiöntözés, kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözési célú újrafelhasználása, ipari hűtővízként történő felhasználás, stb.)

3.) Save Ferto lake​@Tisza-tó: érdekes lenne azt is vizsgálni, hogy a lokálisan kialakult villámárvizeknek van-e bármilyen negatív hatása a vízminőségre a Tisza tónál, ami indokolhat pl. szabad strandok gyors lezárását.

Teszárné Nagy Mariann: A villámárvizek monitorozása költséges, a mintavétel nehézkes, de kivitelezhető. A KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriumnak rendelkezésére állnak tartós árvízi jelenségek monitorozása során keletkezett vízminőségi adatok.
Általában az árhullám apadó ágban mérünk magasabb szervesanyag mennyiséget, ill. magas baktériumszámokat - amikor a víz visszahúzódik és minden partközeli szennyezést "bemos" a mederbe.
(A szabadvízi strandok esetében a fürdőzők leginkább kisvizes időszakban találják meg a strandolásra alkalmas homokpadokat,. Villámárvíz idején nem jellemző a szabadvízi strandok használatának lakossági igénye.)

Velencei-tó

1.) 'Jezusafenyesigazsag': Terveznek-e jövőre korlátozást a Pátkai tározó horgászatára vonatkozóan? A Vizügy dokumentumaiban is szerepel, hogy az ottani horgászat közrejátszik a tározó vizminőségének romlásában.

Reich Gyula: A munkacsoport azokat a műszaki feltételeket vizsgálta, amelyek mellett kellő valószínűséggel garantálható a Velencei-tó vízutánpótlása.

2.) Civil Alapítvány Alba Natura​: ha természetes a tó "kiszáradása", miért vizsgálják a mesterséges vízpótlásokat? ez önellentmondás önmagában!

Reich Gyula: Ha valaki az abszurditásig akarná követni a természetes vízjárást, akkor ez is elfordulhatna. A tóval kapcsolatos használati érdekek azonban ezt már nem engedik meg.

3.) Civil Alapítvány Alba Natura​: egyetértenek-e azzal, hogy a tározókra is meg kellene határozni ugyanazt a határértéket ami a Velencei-tóra meg van szabva? Így a vízminőség nem lehetne akadálya a vízeresztésnek a Velencei-tó irányába

Reich Gyula: Nem, mert a tározók nem fürdő tavak, nincs rajtuk szabadstrand. A tározókra és terheléseikre a felszíni vizek általános előírási vonatkoznak.

4.) Save Ferto lake​@Reich Gyula: elérhető az említett tanulmány bármilyen nyilvános linken, ami hozzájárulhat a véleményezéshez és az előadó által kiemelt fontosságú tájékoztatáshoz?

Reich Gyula: A tanulmányt a KÉK Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezte, az Ő döntésük a nyilvánosságra hozatal.

5.) Civil Alapítvány Alba Natura​: Tanulmányozták-e a települési vízelvezetés jelenlegi állapotát és annak lokális fejlesztésének szükségességét?

Reich Gyula: A parti települések vízrendezésére több tanulmány ill. előterv készült. Ezek ismeretében tartjuk szükségesnek ezeket a fejlesztéseket.

6.) Ildikò Szalay​: A Velencei-tó vizének karsztvízzel történő pótlása tekintetében milyen hatástanulmányok állnak rendelkezésre, hogyan érinti az ivóvízbázis megcsapolása a városi ivóvíz ellátás biztonságát ​és hogyan befolyásolja a vízminőség különbsége a Velencei-tó ökoszisztémáját?

Reich Gyula: A munkacsoport jelentését megalapozó tanulmányok között korszerű matematikai modellezéssel új hatásvizsgálat készült, ami azt igazolta, hogy - az egyébként visszapótlódó – karsztvíz, a Velencei tó vízpótlása és a tározók vízfrissítése érdekében általunk javasolt többletterhelése egyéb érdekek sérelme nélkül igénybe vehető.

7.) Ildikò Szalay: ​Felvették-e a kapcsolatot a civil szervezetekkel a tó körül, hogyan sikerült a civilek javaslatait beépíteni a javaslataikba, ​illetve milyen további lehetőség van még arra, hogy a civil szervezetek szakértői hozzájárulhassanak a végleges javaslat kidolgozásához?

Reich Gyula: A munkacsoportnak nem volt feladata civil szervezetekkel „hivatalos” kapcsolatot felvenni. Viszont több, természeti és egyéb érdekeltségű személy véleményét megismertük és vettük figyelembe, tanulmányoztuk a védett területeket stb. A javaslataink elfogadása esetén meginduló konkrét megvalósulás folyamán nyilván le lesznek folytatva a társadalmi párbeszédek.

8.) 'Jezusafenyesigazsag': De 2 éve nem kapott vizet a Császárvizből a tó, persze, hogy ennyire alacsony a vizszint. Nem természetes vizszint ingadozás az oka.

Reich Gyula: Az elmúlt 2 évben a tározók rossz vízminősége miatt nem volt szabad a tóba onnan vizet ereszteni.

9.) ​'Jezusafenyesigazsag': Utóbbi években nem jó a vizminőség a tározókban, ezen mikor fognak változtatni? Mert addig nem lehet bármikor leengedni a vizet a tóba.

Reich Gyula: A tározók rekonstrukciója – pl. a vízminőséget igen kedvezőtlenül befolyásoló üledék eltávolítása – az új üzemrend, valamint a terhelések felülvizsgálata révén várható, hogy a tározókban a Velencei tó vízpótlására alkalmas minőségű lesz a víz.