Hatott-e a javuló vízminőség a halállományra a Balaton rehabilitációja során?
A Limnológiai Intézet kutatóinak nemrég megjelent tanulmánya a Balaton rehabilitációjának mintegy 20 éves időszakában vizsgálta a biomassza mennyiségét a tóban, és arra kereste a választ, hogy milyen hatással voltak a megfigyelhető tendenciák a tó halállományának változásaira.
Az eutrofizáció, máséven vízvirágzás kontrollálása napjaink egyik legnagyobb kihívása, ha a természetes vizek védelméről van szó. A természetes és mesterséges vizekben egyaránt előforduló folyamatban a tápanyag feldúsulásának következtében káros mértékben szaporodnak el az algák és különféle vízinövények. Bár a folyamat természetesen is megfigyelhető, az emberi eredetű vízszennyezés jelentősen felgyorsíthatja azt. Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton az 1960-as és 1990-es évek között olyan mértékű antropogén foszforterhelésnek volt kitéve, hogy erős eutrofizáció indult meg benne, a víz minősége jelentősen romlott. Szerencsére a döntéshozók felismerték a helyzet komolyságát, és egy összetett rehablilitációs programnak köszönhetően sikerült visszaszorítani a tó foszforterhelését, így a Balaton visszatérhetett a korábbi mezo-eutróf állapotába. Egy új kutatás az oligotofizációs, vagyis a fent leírt rehabilitációs folyamat során, 2001 és 2017 között vizsgálta a tó fito- és zooplankton biomasszájának változását, és ezeket a hosszú távú adatokat, és tendenciákat igyekezett összevetni a halállomány alakulásával.
A kutatás során megfigyelték, hogy a fito- és zooplankton biomassza arányosan csökkent az oligotrofizációval, azonban a fitoplankton mennyiség egy szintje alatt a zooplankton mennyiség nem csökkent tovább. Ennek oka, hogy a zooplanktonok számára tápanyagot jelentő kisméretű fitoplanktonok aránya kevésbé csökkent, mint a nagyobb méretűeké. Ezzel összefüggően a kutatók azt találták, hogy a globális trendektől eltérően, a vízminőség javulása, és az ezzel együtt járó fito- és zooplantkon arány változása nem indukálta a halállomány csökkenését. A teljes cikk a következő linken olvasható:
https://link.springer.com/article/10.1007/s10750-020-04384-x
A témához kapcsolódó cikkeink
Algásodik a Balaton, de nem tudni, hogy most miért
Már-már úgy nézett ki, hogy nem okoznak több gondot a kékalgák, húsz évig nem szaporodtak el, ám tavaly „kivirágzott” a Keszthelyi-medence. Idén is jönnek az algák.
Almádinál hamar eltűnt az alga – bárki segítheti információkkal az algakutatást!
A tihanyi limnológiai kutatóintézet két kutatója a vízminták elemzését követően összefoglalót írt a május 18-án Balatonalmádiánál észlelt, majd egy napra rá már el is tűnt, több hektárnyi algásodásról, amit alább változtatás nélkül közlünk. A jelenség ismétlődése miatt további, célirányos vizsgálatot javasolnak.
Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye
Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.
Elmaradt a Balaton komplex kutatása – még keresik a Balaton algásodásának okát
Az elmúlt napokban érkezett lehűlés miatt alábbhagyott a Balatonban augusztusban megindult erős algásodási folyamat, aminek még nem tudják az okát. A három éve tervezett, majd forrás hiányában elmaradt komplex Balaton-kutatási programról Dr. Józsa Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programja irányító testületének elnökét kérdezte a hirbalaton.hu.
Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. szeptember 24-i és 2019. október 22-i ülésén elfogadta az MTA Nemzeti Víztudományi Program és az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakmai beszámolóját, és felkérte az Akadémia elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a stratégiai jelentőségű kutatási programok folytatásáról és támogatásáról.
A Balaton környezetvédelmi sikertörténet – bemutatták az MTA vízprogramjának első eredményeit
Csak a szuperszámítógépes kapacitás korlátozza azt, hogy mennyire részletes meteorológiai és a hidrológiai modelleket tudunk alkalmazni a Balaton sajátos légköri cirkulációjának és vízmozgásának jellemzésére – hangzott el többek között a MTA Víztudományi Program első eredményeit bemutató konferencián, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartottak. A programot a hazai víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése, a kutatások hálózatba szervezése végett indította el tavaszi közgyűlésén az Akadémia.
