Nyelven túli nyelveken – Művészeti estek az Akadémián IX.

„A zene olyan nyelven szól hozzánk, amit a szívünkkel mindnyájan értünk” – mondta Haydn gondolatát alapul véve Freund Tamás, az MTA elnöke a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián kilencedik alkalmán elhangzott köszöntőbeszédében. Vizi E. Szilveszter, az Akadémiai Klub Egyesület elnöke köszöntőjében pedig kiemelte:

Az emberiség a bábeli torony építése – a hivalkodás, a kivagyiság – következtében azt szenvedi el, hogy nem tudjuk egymást megérteni. Ám a kottafejekbe zárt hangok előhívásával a zeneművészek gondolatokat, érzelmeket tudnak kelteni úgy, hogy azokat mindenki azonnal megérti.

A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület rendezésében megvalósuló akadémiai művészeti estek évadról évadra ennek a megtapasztalását teszik lehetővé a zene, a képzőművészet és a bor művészete által.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszönti a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmának résztvevőit a pesti Vigadóban
(A rendezvényről készült képek galériája a fotóra kattintva tekinthető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Az emberiség kultúrtörténetének korai szakasza óta tudomány és művészet elválaszthatatlanok voltak egymástól. (…) A tudós egyben művész is volt, a művész pedig tudós. Mivel a korunkat jellemző szakosodás általában elkülöníti a művészt és a tudóst, egyik sincsen teljesen tudatában annak, hogy a másik milyen mélyreható munkát végez.

Mindkettő a felszíni jelenségek mögé hatol, hogy alapvető természeti formákat, folyamatokat, törvényszerűségeket fedezzen fel”

– hangsúlyozta Freund Tamás, majd Kodály Zoltánt idézve így folytatta: – „A tudomány és a művészet sem lehet el egymás nélkül. A tudós annál különb, minél több van benne a művészből, és viszont. Intuíció, fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet tudományának. A művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén.” Az Akadémia elnöke azt is hozzátette, hogy az érzelemgazdagságunkat, belső világunkat építő katartikus élmények akár a tudományos kutatói kreativitást is növelhetik.

Freund Tamás köszönetet mondott a Magyar Művészeti Akadémiának – kiemelten Vashegyi Györgynek és Turi Attilának, az MMA volt és jelenlegi elnökének – azért, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója kapcsán zajló felújítás idejére a pesti Vigadóban otthont adnak az akadémiai művészeti estek hangversenyeinek.

Vizi E. Szilveszter, az AKE elnöke köszönti a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmának résztvevőit a pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Vizi E. Szilveszter, az Akadémiai Klub Egyesület elnöke köszöntőjében „csodálatos lehetőségnek” nevezte, hogy a több mint 150 éves Vigadó épülete lehet a színtere az akadémiai művészeti estek zenei programjának. Egy olyan épület, ahol az elmúlt másfél évszázadban „Bartók és Kodály lépett fel, akik a magyar népzenéből merítve műveikkel egyszerre tudtak igazi magyarok és európaiak lenni, ahol Beniamino Gigli, Fjodor Saljapin énekelt, Fischer Annie adott hangversenyt, vagy ahol bemutatták a szerző vezényletével Liszt Ferenc Koronázási miséjét”.

Az elnöki köszöntőket követően Domián Emese, a művészeti estek háziasszonya mutatta be a hangversenyt adó művészeket. Baráti Kristóf hegedűművész egyik interjúját idézve Domián Emese kiemelte: „Akkor beszélhetünk talán igazán nagy művészről, ha saját hangzása, hangképzése vagy zenei megoldásai felismerhetők. Rubinstein, Cziffra György, David Ojsztrah játékát például ezek miatt lehet könnyen azonosítani. A művészi szint eléréséhez mindenképpen szükséges az, hogy az előadás ne csak a hagyományos előadási formákat kövesse.” A Művészeti estek az Akadémián kilencedik alkalmán két ilyen művész előadását hallgathatták meg a jelenlévők „sémák nélkül, egyedi művészi hangzással”.

Domián Emese, a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat háziasszonya köszönti a rendezvény résztvevőit a pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Balázs János és Baráti Kristóf életrajzában sok közös vonás van. Mindketten csodagyerekek voltak, és nagy művészek lettek. Megkapták a Kossuth- és a Liszt Ferenc-díjat is. Balázs János a Cziffra-fesztivál megálmodója és művészeti vezetője, Baráti Kristóf pedig a KaposFesté. Mindketten keresett és sikeres zenészek, a világ neves koncerttermeinek állandó szereplői. Azon művészek közé tartoznak, akiket a közönség szeretete és a szakma elismerése egyaránt körülvesz” – fogalmazott az est háziasszonya.

Baráti Kristóf és Balázs János a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmán a pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az est zenei részében nem csupán a fellépő művészek voltak világhírűek, hanem az egyik hangszer is. A chicagói Stradivarius Society jóvoltából Baráti Kristóf ugyanis az 1703-ban készült, „Lady Harmsworth” nevű Stradivariuson játszott.

Baráti Kristóf a „Lady Harmsworth” nevű Stradivariuson játszik a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmán a pesti Vigadóban Fotó: mat.hu / Szigeti Tamás

A koncerten elsőként Saint-Saëns-tól A hattyú, majd Ponce-tól az Estrellita hangzott fel zongorán, mindkettő Balázs János egyzongorás átiratában és a művész virtuóz előadásában. A két zongoraművet Brahms d-moll hegedű-zongora szonátája követte, amelynek magyar vonatkozása is van: 1888 decemberében itt, a Vigadóban Hubay Jenő, a Zeneakadémia örökös elnöke, világhírű hegedűművész és zeneszerző mutatta be a darabot Brahms zongorakíséretével. A koncert következő zeneszáma Saint-Saëns Bevezetés és rondo capricciosója volt, egy perfekt technikai tudást feltételező, virtuóz mű. Végül Ravel Tzigane című koncertrapszódiája zárta az est zenei részét.

Baráti Kristóf és Balázs János Brahms d-moll hegedű-zongora szonátáját játsszák a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmán a pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A művészeti est második felvonására az MTA Székház Vörösmarty-termében került sor, ahol először a festészeté – vagy ahogy antik hagyományok nyomán a kiállításmegnyitón is nevezték: „a néma költészet nyelvéé” – volt a főszerep. Szakács Imre festőművész kiállítását Sipos Endre művészetfilozófus nyitotta meg, a kiállítás kurátora Varga Edina textil- és festőművész volt.

Szakács Imre festőművész a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadámián című eseménysorozat 9. alkalmán az Akadémia Vörösmarty-termében Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Minden kép utal a képmezőn túli világra – mondta megnyitóbeszédében Sipos Endre. –

Szakács Imre képei absztrakt kompozíciók szimbolikus tartalmakkal. Festményeit a fény belülről kifelé szövi át.”

Szakács Imre festménye a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmának keretében megnyitott kiállításon Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A kiállított képeket is elemző elmélkedésében a művészetfilozófus hangsúlyozta, hogy „izzás és hullámzás” kavarog e festményeken: a négy őselem ereje, a transzcendens fénye és a legmélyebb sorsérzések egy időben. Szakács Imre festőművész pedig így fogalmazott: „A festészet transzcendenciáját nehéz elmondani, mert nem látni, csak ráérezhet a fényörvényben az ember.”

Az MTA Székház Vörösmarty- és Kodály-termében az adventi időszakban látható kiállítás a szakralitás, az adventi idő és a fény szimbolikájába is illeszkedik. Szakács Imre művészete is nyelven túli nyelven: a festészet nyelvén közvetíti a transzcendencia fényeit. Az alkotó kifejezte afelett érzett örömét, hogy a most megnyitott kiállítás is valamiképp része annak az útnak, amelyet a tavaly a Párbeszéd Házában rendezett, Ha megdobnak kővel… című és az idén az Egri Érseki Palotában megnyitott Jöjjön el a te országod… című tárlatai alkotnak.

Szakács Imre festménye a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmának keretében megnyitott kiállításon Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A kiállításmegnyitót a bor művészete követte, hiszen ahogy az esten elhangzott: „a bor is művészeti alkotás”. Az est vendége Tiffán Ede villányi borász volt, akit Domián Emese ezekkel a szavakkal mutatott be: „Tiffán Ede neve úgy cseng a magyar bor történetében, mint egyetlen más borászé sem, annak ellenére, hogy szerény, visszahúzódó természete okán sosem ő jelenik meg a borújságok címlapján. De minden hozzáértő borivó tudja, hogy ő volt az, aki a rendszerváltás után bátran kezdett prémium minőségű borokat készíteni, ezzel utat mutatott a magángazdaságot akkoriban kezdő többi borásznak. Mondhatjuk, hogy minden magyar vörösbortermelő – különösen a villányi borászok – Tiffán Ede „hordójából bújt elő”. Tiffán Ede fantasztikus életutat tudhat maga mögött annak ellenére, hogy sohasem hagyta el szülőfaluját, mindig ott élt és alkotott, ezzel is példát mutatva a következő generációknak. Ez a kitartó, szorgalmas munka tükröződik vissza minden Tiffán-borban.”

Tiffán Ede, a Magyar Bor Akadémia Életműdíját elnyert borász mesél a bor művészetéről a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmán az Akadémia Vörösmarty-termében Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A számtalan méltó elismerése között a Magyar Bor Akadémia Életműdíját is elnyert Tiffán Ede előadása közel hozta a hallgatósághoz a bor művészetét, miközben pincészetének borai közül a Villányi Rosét, a 2021-es Kadarkát, a 2019-es Elysiumot, a 2018-as Carissimaet és a 2015-ös Grande Selectiont is megkóstolhatták a jelenlévők.

Grande Selection, Kadarka, Villányi Rosé, Elysium és Carissimae Tiffán Ede pincészetéből Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián 9. alkalma az eseménysorozat idei évadának egyúttal adventi, karácsonyi rendezvénye is volt. Transzcendens fényükkel a karácsony ragyogását is jelenvalóvá tették Szakács Imre festményei, és az ünnepre utalt Vizi E. Szilveszter is köszöntőbeszédében Nagy Gáspár Jegyezvén szalmaszállal című versét idézve: „a remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való”.

Hogy ebben a szalmaszálban megkapaszkodhassunk, abban is segíthetnek a művészetek.

Szakács Imre festménye a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat 9. alkalmának keretében megnyitott kiállításon Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás