„Egészséges örömforrás” – Művészeti estek az Akadémián XI.

„A katarzis, a művészeti élmény dopaminkibocsátással jár az agy örömérzet- vagy jutalmazási központjában. Vagyis rendelkezésünkre áll egy mindenki számára elérhető, egészséges öröm- és jutalomforrás”

– mondta Freund Tamás a Művészeti estek az Akadémián című rendezvénysorozat XI. alkalmát megnyitó köszöntőjében. A művészet agyműködésre gyakorolt hatásáról szóló beszédében az Akadémia elnöke kiemelte: az infokommunikációs eszközök elképesztő fejlődésének korszakában „agyunknak olyan információáradattal kell megküzdenie, ami néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, káros hatásaitól pedig meg kell védenie magát”. A képernyő előtt töltött élet veszélye a szociális elszigetelődés is, „miközben az emberek genetikailag meghatározott módon társas lények. Ha kiszakítják őket természetes társadalmi közegükből, fennáll a veszély, hogy csökkennek kognitív és fizikai képességeik, ami akár személyiségtorzuláshoz is vezethet.”

Freund Tamás köszöntőt mond a Művészeti estek az Akadémián XI. estjén a Pesti Vigadóban
(A rendezvényről készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás köszöntőjében arra is kitért, hogy internetfüggőségben szenvedő páciensek agyának MRI-alapú vizsgálata során az agykutatók megdöbbentő változásokat tapasztaltak. Az egyik legfontosabb, hogy az agy örömérzet- vagy jutalmazási központja megnagyobbodott. Ez azért figyelemre méltó, mert hasonló jelenséggel állunk szemben a kábítószerfüggők esetében is. Az Akadémia elnöke beszédében azonban kiemelte, hogy a testi és lelki jóllétet biztosító dopaminkibocsátásnak,

az örömérzetközpont aktiválódásának fontos forrásai a rendszeres katartikus élmények is.

„Ha kellő nyitottsággal fordulunk a művészetek felé, ha időt szakítunk az élményekkel való találkozásra, az elmélyülésre, ez jó esetben lecsökkenti az internethasználatot, a közösségi médiától való függőséget, és fokozza kreatív gondolkodóképességünket. Az érzelmi gazdagodás, a dopaminkibocsátás mértéke még nagyobb lehet,

ha magunk is aktívan részt veszünk valamilyen művészi alkotási folyamatban, és együttműködő kisközösségek tagjaiként a művészeti mellett erkölcsi, etikai célokat tűzünk magunk elé.”

Freund Tamást követően Vizi E. Szilveszter, az MTA egykori elnöke és az Akadémiai Klub Egyesület elnöke is köszöntötte a művészeti est résztvevőit a Pesti Vigadóban elhangzott koncert előtt. Vizi E. Szilveszter beszédében idézte a Magyar Tudós Társaság első alapelvét: „hogy hazánkban a tudományok és a szép művészségek honi nyelven műveltessenek”.

Vizi E. Szilveszter köszöntőt mond a Művészeti estek az Akadémián XI. estjén a Pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Akadémiai Klub Egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának eredendően sok kiváló művész is tagja volt, és hogy a művészeti estek tudomány és művészet egységének szellemiségét hivatottak folytatni a többek között Arany Jánost, Barabás Miklóst vagy Kodály Zoltánt is jeles tagjai között tudó Akadémia szellemiségében.

„Tudomány és művészet egyaránt az igazság és szépség szeretetének gyermekei.

A zene pedig az a beszédforma, közlési lehetőség, amit mindenki megért” – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy a Művészeti estek az Akadémián sorozat eseményei „azt szolgálják, hogy megérthessük egymást”.

Az elnöki köszöntőket az alapításának 40. jubileumát tavaly ünneplő, világhírű Fesztiválzenekar tagjaiból álló Grassalkovich Vonósnégyes és Balázs János Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész koncertje követte. Elsőként Mendelssohn A-moll vonósnégyese hangzott fel a Dvorák Lajos csellóművész vezetésével működő, Lezsák Zsófia és Molnár Noémi hegedűművész, valamint Gálfi Csaba brácsaművész alkotta Grassalkovic Vonósnégyes előadásában. A hangverseny második darabját, Dohnányi Ernő C-moll zongoraötösét Balázs János zongoraművész és a Grassalkovich Vonósnégyes játszották.

A koncerten felhangzó két művet összekapcsolja, hogy a szerzők igen fiatalon, tizennyolc éves korukban komponálták őket. „Ahhoz, hogy a fiatal Mendelssohn a Haydn teremtette, Mozart által csúcsra emelt és Beethoven művei által megkoronázott, nagyon nehéznek mondott zenei műfajban, a vonósnégyesben ilyen remekművet alkosson, kiemelt tehetség, bátorság és zenei biztonság kellett” – emelte ki az est háziasszonya, Domián Emese a zeneműveket bemutató felvezetőjében.

Balázs János és a Grassalkovich Vonósnégyes Dohnányi C-moll zongoraötösét játssza a Művészeti estek az Akadémián XI. estjén a Pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Dohnányi-életmű első nagy darabját, az „opus 1.” jelzéssel ellátott C-moll zongoraötöst pedig Batta András zenetörténész szavait idézve mutatta be az est háziasszonya: „Szükséges kiemelni a virtuóz zárótételt, amely mind előadásban, mind kompozícióban olyan, mint amikor egy istenáldotta géniusz játszik a zenével. Az op. 1. nem egyszerűen egy 18 éves zeneakadémista vizsgadarabja, hanem egy nagy muzsikusnak valóban az op. 1-e, az első sorszámmal ellátott műve. A koncertteremben és a vizsgán egyaránt tudni kellett mindenkinek: ilyen színvonalú európai zenét Liszten kívül egyetlen magyar sem komponált a 19. században.”

A Magyar Művészeti Akadémia jóvoltából a Pesti Vigadóban tartott hangverseny után a hagyományoknak megfelelően képzőművészettel és a bor művészetével folytatódott az est az MTA Székház Vörösmarty- és Kodály-termében. A Művészeti estek az Akadémián XI. rendezvényén Atlasz Gábor festőművész, mozgásszínházi rendező, a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnökségének tagja, a XII. Országos Táblaképfestészeti Biennálé fődíjasa kiállítását tekinthették meg a jelenlévők. A kiállítás kurátora Varga Edina textil- és festőművész volt, a kiállítást pedig Kontsek Ildikó művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója nyitotta meg.

Kontsek Ildikó megnyitja Atlasz Gábor festőművész kiállítását az MTA Székház Vörösmarty-termében Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás – Wehner Tibor művészettörténész szavait idézve – köszöntőjében így beszélt Atlasz Gábor festészetéről: „Atlasz Gábor nyitott, titkokkal és kételyekkel telített, feloldatlan feszültségekben izzó, de talán pontosan ezért termékenyítő hatású, a valóságos és a transzcendens világok közötti átjárásokat nyitó, a jelenkorra reflektáló művekkel gyarapította a jelenkori magyar piktúrát”.

Atlasz Gábor: Emmauszi vacsora (A festmény a Keresztény Múzeum tulajdona.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kontsek Ildikó kiállítástmegnyitó beszédében az isteni és az emberi világot egységbe kapcsololó Emmauszi vacsora című festmény jelentősége mellett – amelynek érdekessége, hogy a kép jobb oldalán látható férfi modellje a festő fia – többek között azt emelte ki, hogy az emberi test és a belső tájak kiváló ismerője és kifejezője a kiskundorozsmai születésű festő, akit közlési vágya egyúttal remek tanárrá is tesz.

Atlasz Gábor a Művészeti estek az Akadémián XI. estje alkalmából rendezett kiállítása megnyitóján Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A megnyitó részeként maga Atlasz Gábor tartott rövid tárlatvezetést néhány kiállított festménye – többek között az Újjászületés és a Szivárvány emberrel című képek – előtt.

Atlasz Gábor: Újjászületés. A festmény egy árvíz traumáját emeli transzcendens perspektívába. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A képzőművész hivatása kapcsán így fogalmazott: „az, hogy minden mindennel összefügg, közhely, de ha én ennek az életemet átadom, az passió”.

Atlasz Gábor: Szivárvány emberrel. A festményen a fény magához öleli az elveszett embert. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az estet végül a hagyományoknak megfelelően egy borászat bemutatója és borkóstoló zárta. A Jásdi István borász, közgazdász és művészetbarát vezette csopaki Jásdi Pincészet rövid történetét ismerhette meg a hallgatóság az alapító borász fia, Jásdi Attila bemutatásában. A nyaranta Szerenád a szőlőben című rendezvénysorozatán neves művészek koncertjeinek is otthont adó Jásdi Pincészet borai közül többek között a fajtát újraértelmező és magas nívóra emelő Csopaki és Lőczedombi olaszrizlinget kóstolhatták meg a jelenlévők.

Jásdi Attila beszél az édesapja, Jásdi István által létrehozott csopaki Jásdi Pincészetről és borairól Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás