„MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” címmel megtartották a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapját. Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály által indított kezdeményezés célja, hogy az akadémiai köztestület tagjai társadalmi szempontból kiemelt fontosságú és interdiszciplináris megközelítést igénylő témákat vitassanak meg, majd erre alapozva javaslatokat fogalmazzanak meg a szakpolitikusok és döntéshozók számára. Az október 7-én megtartott harmadik témanapon a mesterséges intelligenciát nem egyetlen technológiaként, hanem a tudományt, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt formáló jelenségként vizsgálták a részt vevő hazai kutatók, szakemberek. A tanácskozásról készített videó cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezetésével nemzetközi szerzőcsoport közölt Comment cikket a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben. A szerzők egy új megközelítést, a transzlációs jövőkutatást – angolul translational foresight – javasolják annak érdekében, hogy a tudományos kutatások, finanszírozási döntések és képzési programok jobban felkészüljenek a bizonytalan jövőre. A Nature-ben megjelent cikk egy Magyarországon már elindult akadémiai párbeszédhez is kapcsolódik: az MTA 200. évfordulójához kapcsolódó programsorozat részeként rendezték meg a „Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban” című szimpóziumot. A tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető..

TOVÁBB

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kémikus kapja megosztva az idei kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben fellépő nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” – jelentették be szerdán Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

TOVÁBB

Milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat a mesterséges intelligencia? Mi jellemzi a 21. század anyagtudományát? Milyen vizsgálatok, tesztek valósultak meg a HUNOR magyar űrhajósprogramban? Merre halad a közlekedésirányítás? Hogyan tartható fenn a vízbiztonság? E kérdésekre keresik a választ októberben az MTA Műszaki Tudományok Osztályának rendezvényein.

TOVÁBB

Francis Halzennek, a Wisconsini Egyetem professzorának ítélték oda 2026-ban a fizikai Nobel-díjat „az IceCube Neutrínó Obszervatórium megvalósulásához való meghatározó hozzájárulásáért, valamint az asztrofizikai eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezéséért”.

TOVÁBB

Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel forradalmi optogenetikai kutatásaikért kapták a 2026. évi orvosi-élettani Nobel-díjat. A díjazott kutatók módszerével megérthetjük, hogyan alakítják ki az idegsejtek az emlékeket, érzéseket és viselkedést az élő agyban.

TOVÁBB

A Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában október 9-én mutatják be Telihay Péter rendezésében a darabot.

TOVÁBB

A mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek. Egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közösen készített el. A jelentésről az MTA-t mindkét szervezetben képviselő Kosztolányi György akadémikus készített összeállítást az mta.hu számára.

TOVÁBB

A molekuláris tudományok egyik legjelentősebb nemzetközi fórumának számító Molecular Frontiers szervezői szeptember 24–25-én Budapesten tartották az „In a World Without Science” című, kétnapos szimpóziumot, melyen világhírű kutatók – köztük számos Nobel-díjas – mutatták be legújabb eredményeiket közérthető, inspiráló formában. A rendezvény kiemelt célja a tudományos kíváncsiság felébresztése és a fiatal generáció bevonása volt, hogy közelebb hozzák a molekulák világát, és rámutassanak: a molekulák nem egy szűk tudományos világ kutatási területét jelentik, hanem minden jelenség hátterében álló „közös nevezőként” a mindennapok és a jövő tudományának közös alaprétegét alkotják.

TOVÁBB

Október 6-án, a Magyar Tudományos Akadémia székházában megnyíló kiállítással veszi kezdetét A műszaki tudományok sokszínűsége című rendezvénysorozat, amelyen az MTA Műszaki Tudományok Osztálya mutatja be a tudományterület legújabb eredményeit.

TOVÁBB