A mérnökök változó szerepe a komplex kihívások évszázadában – Az Akadémia elnöke a 240 éves BME évnyitóján
A mérnöki tudományok korunkban betöltött meghatározó helyéről, valamint a napjaink összetett problémáira adandó, technikai megoldásokon alapuló mérnöki válaszok jelentőségéről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Freund Tamás szerint fontos, hogy a fiatal mérnökök személyes érvényesülésük mellett a társadalom és a nemzet iránt is felelősséget is érezzenek.
Az MTA elnöke az egyetem központi épületében rendezett pénteki évnyitón az idén 240 éves intézmény történetének egyik legfontosabb tanulságának és a magyar mérnökök világraszóló eredményei egyik titkának azt nevezte,
„hogy mérnökeink akkor és ott tudták leginkább a közjót, a kormánycélokat és az emberiséget szolgálva betölteni hivatásukat, ahol és amikor az egyetem és a kormányzat kapcsolatában a kölcsönös tisztelet és lojalitás érvényesült”.
Az Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy korábban a társadalmi szükségletek és az azokat közvetítő piaci folyamatok és kormányzati elvárások főleg egy-egy adott mérnöki szakterületet állítottak kihívás elé.
Freund Tamás Fotó: : Geberle Berci / BME„A 21. században azonban a komplex kihívások a jellemzőek: a klímaváltozás,
a fenntarthatatlanná váló energia- és vízszolgáltatás, a megroppanó szociális és egészségügyi ellátás, a közoktatás megújítása, a növekvő gazdasági egyenlőtlenség, a biztonsági és adatvédelmi fenyegetések. Ezekre a technikai megoldásokat továbbra is a mérnökök szolgáltatják, azonban csak akkor válhatnak valóra, ha alkotóik szorosan együtt tudnak dolgozni más tudományterületek képviselőivel és az alkalmazási területeken járatos szakemberekkel.”
Freund Tamás köszöntője ide kattintva olvasható.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 5000 új elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. Czigány Tibor rektor őket köszöntve azt mondta: „A Műegyetem büszke arra, hogy az ország legjobb középiskolás diákjai jelentkeznek ide, akiket kezdettől fogva egyenrangú kollégaként kezelünk.” Hozzátette: „Önök idén indulnak el azon az úton, amelyen egykor Gábor Dénes, Oláh György és Wigner Jenő, korábbi műegyetemi diákok, akik teljesítményüknek köszönhetően Nobel-díjat kaptak.”
Az eseményen Sir Konstantin Novoselov, a Manchesteri Egyetem Nobel-díjas professzora a BME Szenátusa és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által odaítélt Neumann János professzori címet vette át.
A grafénkutatási eredményeiért Nobel-díjjal elismert kutató szintén köszöntötte a BME diákjait. A világhírű tudós szeptember 5-én előadást is tart a Műegyetemen.
A rendezvényen elhangzott, hogy a Műegyetemet ma a nemzetközi rangsorokban az első számú magyar műszaki képzőhelyként jegyzik, globálisan a világ egyetemeinek első 2–5%-ában foglal helyet, ugyanakkor
a tudományterületi és szakterületi rangsorokban több képzése is a legjobb
1%-ban van. Szeptemberben az építményinformatika mérnöki, valamint az űrmérnök mesterszakokon is megkezdődik a képzés, amelyeket Magyarországon elsőként a Műegyetem hirdetett meg.
A tanévnyitó ünnepség a BME 240. évfordulós ünnepi eseménysorozatának része volt. A Műegyetem első elődintézménye, az Institutum Geometricum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 30-án került sor, ezen a napon írta alá II. József az alapító rendeletet. A BME első elődintézményének alapítási évfordulóját és közel két és fél évszázados történetét rendezvénysorozattal ünnepli.
