Változik a kutatói kiválóság értékelése az ERC pályázatainál, indul a „lump sum” finanszírozás az Advanced Granteknél

Narratív CV bevezetése

Az ERC Work Programme 2024ERC-pályázóktól ezentúl új, „narratív” formában várják szakmai önéletrajzukat. A pályázóknak eddig egy megadott sablon szerint kellett elkészíteniük a CV-jüket, amelyben nehezebb volt megjeleníteni a megszokottól eltérő karrierutakat, és amelytől formailag és tartalmilag is elkülönült a korábbi eredményeiket összefoglaló „track record” része a pályázatnak. Az új szabály szerint e két dokumentum egyetlen, 4 oldalas dokumentumban „egyesül”, amelyben a pályázók folyó szövegben részletezhetik kutatói karrierjük kiemelkedő mozzanatait és körülményeit. Itt mutathatják be 10 legkiemelkedőbb tudományos eredményüket és azok jelentőségét a kutatói pályájuk és a tudományterület számára. Az új formátum nagyobb szabadságot ad szakmai kiválóságuk és a kutatási környezet bemutatására is, és jobban ráirányítja a figyelmet kutatási eredményeik valódi jelentőségére, ami nem minden esetben mutatkozik meg a publikációkhoz tartozó bibliometriai mutatókban.

Az eredményekhez fűzött magyarázatok a várakozások szerint megkönnyítik majd a bírálók számára a kutatási terv megvalósíthatóságának helyes megítélését is. Rendkívül lényeges változás, hogy a bírálóknak a jövőben a pályázó CV-jét (amely immár a szakmai önéletrajz és az eddigi 10 legjelentősebb eredmény felsorolása egyben) nem önmagában, hanem kifejezetten a kutatási projekt sikere, megvalósíthatósága szempontjából kell majd értékelniük. A CV tehát a felvázolt kutatási projekt kontextusaként értelmezendő.
Az ERC elnöke, Maria Leptin, az ERC online magazinjában a napokban megjelent írásában az ERC Tudományos Tanácsának álláspontját ismertetve megjegyezte, hogy a-pályázatok bírálata során már eddig is a kutatási tervet értékelték nagyobb súllyal a bírálók a pályázó személyes tudományos hátteréhez képest, de most ezt a már fennálló gyakorlatot elvi szintre emelte az új szabályozás.

A narratív szakmai önéletrajz bevezetése és a kutatási terv nagyobb súlya az értékelésben egyértelműen olyan változtatások, amelyek a magyarországi pályázók számára is kifejezetten előnyösek lehetnek.

Az ERC – a kutatásértékelés megújulásának világszerte érvényes trendjeivel összhangban – a tudománymetriai mutatók merev alkalmazásától, vagyis az eredmények elsősorban kvantitatív értékelésétől a kvalitatív értékelés felé kíván elmozdulni. Ez a kutatók szempontjából méltányosabb, a finanszírozók szempontjából pedig hatékonyabb forráselosztást tesz lehetővé.

A narratív szakmai önéletrajz hátteréről az ERC online magazinjában megjelent friss cikket ajánljuk a téma iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe, szerzője egy fiatal luxemburgi ERC-nyertes kutatónő, Anja Leist.

A népszerűbb panelek esetében csökken a második fordulóba jutó pályázók száma

A pályázók számára kevésbé érzékelhető változás, hogy az egyéni kutatási pályázatok, így a Starting, Consolidator és Advanced Grant esetében a jövőben minden panel egyaránt 44 pályázót juttathat tovább a második, már személyes interjút is tartalmazó fordulóba. Ez a népszerűbb panelek esetében egyértelműen a továbbjutó pályázók számának csökkenését jelenti. Azok között a kutatók között azonban, akik ezért nem jutnak be a második fordulóba, lehetnek olyanok is, akik a jövőben a nyertes pályázókéval megegyező, legkiválóbb „A” minősítésben részesülhetnek. Ez természetesen nem jár pályázati támogatással, de lehetővé teszi, hogy a „B” vagy „C” minősítésű pályázókkal szemben ezek a kutatók már a következő évben beadhassák pályázatukat az ERC-kiírások bármelyikére.

Változások a bírálati panelszerkezetben

Változik a bírálati panelek szerkezete, a tudományterületek panelek szerinti felosztása is. A panelszerkezet átalakítására a tudomány folytonos fejlődése, egyes területek népszerűségének növekedése miatt van szükség. Ezáltal a panelek leterheltsége a lehetőségekhez képest kiegyensúlyozott maradhat, és a pályázók könnyebben találják meg a pályázati témájukhoz pontosan illeszkedő panelt, ami a sikeres pályázás egyik fontos feltétele. Ez idén a társadalom- és bölcsészettudományok terén egy új, nyolcadik panel bevezetésével jár, míg az élettudományokban két panel esetében változik a panelhez rendelt témák összetétele.
A fenti változásokról további információk az ERC honlapján olvashatók.

„Lump sum” finanszírozás az Advanced Granteknél

További 2024-es újítás, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező Advanced Grant-pályázók esetében az ERC áttér az átalányalapú („lump sum”) finanszírozásra. Ahogyan korábban is, a pályázók a maximálisan pályázható 2,5+1 millió eurós kereten belül továbbra is maguk határozzák meg a projekt költségvetését. Ezt a költségvetést azonban most nagyobb részletességgel kell benyújtaniuk, cserébe viszont később nem kell tételesen elszámolniuk a felhasznált összegekkel. A „lump sum” finanszírozás természetesen nem jelenti azt, hogy a pályázati támogatás „bármire” fordítható, de amennyiben a pályázó költségtervét jóváhagyta az ERC, a pályázónak és befogadó intézményének csak arra kell ügyelnie, hogy a pénzt a pályázat megvalósítására és az érvényes gazdálkodási szabályoknak megfelelően költse el. A projekt elszámolását az ERC nem fogja ellenőrizni.
A várható gyakorlati kérdésekre tekintettel az ERC már össze is állított a honlapján egy GYIK-rovatot a témában, amelyben 13 pontban részletezik a tudnivalókat, és a megadott e-mail-címen várják a további kérdéseket.

Az ERC 2024. évi munkaprogramjának július 10-i megjelenését követően már másnap, július 11-én megjelent a 2024. évi Starting Grant-kiírás, ezt pedig július 12-én követte a 2024. évi Synergy Grant megjelenése.

A Starting Grant esetében 2023. október 24., a Synergy Grant esetében 2023. november 8. a beadási határidő.

ERC nemzeti kapcsolattartók:

Borvölgyi Katalin, borvolgyi [dot] katalin [at] titkarsag [dot] mta [dot] hu

Bőhm Gergely, bohm [dot] gergely [at] titkarsag [dot] mta [dot] hu