Űrtechnológia, mesterséges intelligencia, agykutatás: elnöki beszámoló a 191. közgyűlésen

Tisztelt Közgyűlés!
Kedves Vendégeink!
Hölgyeim és Uraim!

Közgyűléseink hagyományához tartozik, hogy az Akadémia elnöke beszámolójában kifejti véleményét egy aktuális, de általános témáról. E hagyományhoz hűen ma az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és az innováció kapcsolatáról mondok el néhány gondolatot.

Mindenki ismeri az „innovációs lánc” modelljét: az alapkutatási eredmények az alkalmazott kutatások kiindulópontjául szolgálnak, eredményeik pedig közvetlen és remélhetőleg jelentős haszonnal járó innovációkban öltenek testet.

Lovász László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az alapkutatásokat felfedező kutatásnak, alulról építkező kutatásnak is nevezik. Ezek fő motivációja, hajtóereje a világ mélyebb megismerése, a tudomány belső logikája. A felfedező kutatások eredménye nem jósolható meg; a legfontosabb eredmények gyakran meglepetésként, egy kutatás oldalhajtásaként születnek meg, néha egyszerű bosszúságként érik az embert. A tudományban a jól feltett kérdés ugyanolyan értékes lehet, mint a rá adott válasz. Az alapkutatási témák kiválasztásánál a kiváló kutatók tudására és tehetségére kell építeni; csak így lehet ezt a felhalmozott tudást igazán hasznosítani. Az alapkutatás eredménye az emberiség közkincse.

A célzott, alkalmazott kutatások a társadalom, a gazdasági élet, az ipar által felvetett kérdésekre keresik a választ, de még mindig a megismerés, a tudományos igazság megtalálásának igényével. Viszont a megrendelő mondja meg, mi történjen az eredménnyel: lehet közérdekű, de ha a versenyszféra valamelyik szereplője rendeli meg, akkor közzétételét korlátozhatják.

Ezt az innovációs fázisban azután a megvalósítás rögös útja követi. Persze ezeket a tevékenységeket nem lehet és nem is szabad élesen elválasztani egymástól.

Véleményem szerint az „innovációs lánc” modellje túlságosan leegyszerűsítő, és ezért félrevezető. A felfedező kutatások eredményei sokszor csak hosszú idő múlva, közvetve hasznosulnak, és egyáltalában nem biztos, hogy hazánkban megvan az a technológia és gazdasági érdeklődés, ami a gyakorlati alkalmazásukhoz elvezethet. A sikeres alapkutató, aki szakmájának kiváló művelője, gyakran éppen a legizgalmasabb, legsikeresebb – más tudományterületekkel vagy technológiával kapcsolatos – alkalmazásokat nem látja előre (tisztelet a kivételnek!).

A fentiek szinte kikényszerítik a kérdést: ha az alapkutatások eredménye nemzetközileg is szabadon elérhető, miért kell nekünk, egy kis és nem túl gazdag országnak ebben részt venni? Miért nem elég a nemzetközi tudományos folyóiratokat figyelni, és a bennük közzétett eredményeket hasznosítani? Válaszként, nagyon röviden, hadd emeljek ki néhány gondolatot.

Külön kategóriaként kell tekinteni a hungarikumokra. Nem vezet gazdasági hasznosuláshoz a magyar irodalom vagy népművészet kutatása, sem az olyan kutatás, mely (néhány általános elv figyelembevételével) speciális magyar célokat követ (például pedagógiai kutatásoknál a nyelv és kultúra szerepe megkerülhetetlen). Tekinthetjük ezeket nem gazdasági jellegű célzott kutatásnak is, de hogy szükség van rájuk, az számomra nem kérdés.

Az alapkutatások révén jön létre a tudomány nemzetközi kapcsolatrendszere. Az alapkutatások eredményeit nem fedik le elszigetelt nemzetközi folyóiratcikkek – ezek az eredmények ismeretek hálózatát alkotják, amit nem lát át az, aki maga nem vesz részt benne; részben azért, mert nem látja az összefüggéseket, de részben azért is, mert a nemzetközi kutatóközösség nem veszi komolyan.

Az alapkutatások biztosítják a tudományos utánpótlás nevelését, a felfedező és az alkalmazott kutatások számára egyaránt. A jövő alkalmazott kutatója, fejlesztőmérnöke a mai alapkutatások eredményeivel fog dolgozni. Az alapkutatás olyan olimpia, ahol csak aranyérmet osztanak (bár szerencsére nagyon sok sportágban). Nem sokat ér másodiknak felfedezni azt, amit már felfedeztek. Azok a diákok, doktoranduszok, fiatal kutatók, akik ebben a versenyben részt vesznek, megtanulják a legmodernebb elméleteket, módszereket, megismerik a legújabb kutatási eszközöket. Amikor végeznek, ezt a tudást magukkal viszik, és felhasználják az ipari fejlesztésben, gazdaságirányításban, szervezésben, kutatásban, tanításban.

Nagyon fontos, hogy a felfedező és célzott kutatásokat végző tudósok közösséget alkossanak, műhelyeket teremtsenek. Ehhez nem elég egy közös pályázat vagy kutatási megállapodás: rendszeres találkozásra, személyes kapcsolatokra van szükség. Közhely, hogy nagy, átfogó témával foglalkozó intézetekben a legfontosabb eredmények csírái véletlenszerűen, egy-egy közös ebéd során születnek. Ilyen műhelyek létrehozását szorgalmaznunk kell.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Már említettem, hogy egy magyar alapkutatási eredmény ritkán találkozik az alkalmazását lehetővé tevő technológiával. Európai szinten már nagyobb rá az esély. Ezért különösen fontos, hogy hozzájáruljunk (részvétellel, érveléssel, tudománypolitikai nyomással) egy olyan európai innovációs ökoszisztéma kialakításához, mely a sikeres alapkutatást nemcsak a saját országában való hasznosulása révén, hanem európai szinten is honorálja.

Milyen arányban kell az alapkutatásokat és célzott kutatásokat finanszírozni? Erre természetesen nem lehet egyetlen számmal válaszolni, hogy mondjuk, 50-50 százalékban. A fentiekből következik, hogy egy kutatóintézetben (legalábbis a természettudományok és az élettudományok területén) csak élvonalbeli alapkutatást érdemes végezni. Vagyis a kérdésre a választ az adja meg, hogy hány élvonalbeli kutatónk van. Az is következik a fentiekből, hogy az élvonalbeli alapkutatást támogatni kell!

A legfontosabb konklúziók: Nyújtsuk a lehető legjobb képzést tehetségeinknek, a közoktatásban, a felsőoktatásban és posztgraduális szinten egyaránt! Tartsuk őket itthon megfelelő anyagi és intellektuális viszonyok biztosításával! Erősítsük meg kutatóbázisunkat más országbeli fiatal (és idősebb) kutatókkal! Maradjunk benne a tudományos alapkutatások nemzetközi hálózatában!

Tisztelt Közgyűlés!

Az elmúlt évben jelentős időt töltöttünk az akadémiai kutatóintézet-hálózat jövőjével kapcsolatos tárgyalások és az azokat alátámasztó koncepció, irányelvek és érvelések előkészítésével. A 2018. év során az MTA választott vezetői, vezető testületei és titkársági munkatársaim felbecsülhetetlen munkát végeztek az MTA és az ITM közötti tárgyalások előmenetelének segítésében. Ezúton is köszönöm fáradozásaikat!

E kiemelt témának külön napirendi pontot szentelünk, ezért most – a teljesség igénye nélkül – hadd szóljak néhány egyéb tevékenységünkről, amely szintén szerves része mindennapjainknak.

Az elnöki bizottságok tevékenysége

Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért – előkészítő tanulmányok, különböző fórumokon elhangzott előadások, vitanapok tapasztalatai nyomán – az elmúlt év során elkészítette a 21. századi egészségügy helyzetével foglalkozó munkaanyagot. Az Egészségügyi korszakváltás peremfeltételei című állásfoglalás a dinamikusan bővülő és egyre drágább orvosi technológia okozta szakmai, politikai, társadalmi kihívásokat univerzális nézőpontból elemzi, de megállapításaival a hazai szakembereknek kíván támpontot nyújtani. Az állásfoglalás nyilvános sajtóbemutató keretében 2019. május 13-án kerül nyilvánosságra.

A Környezettudományi Elnöki Bizottság feladata az élő és az élettelen környezettel kapcsolatos, a társadalom és a tudományos közösség által felvetett kérdések tudományos igényű áttekintése, tanulmányozása. Az elemzett témák között szerepel a biodiverzitás, az élelmiszer-biztonság, a nukleáris és geotermikus energia, a klímaváltozás, a klímapolitika társadalmi megítélése és gazdasági vonzatai, a víz és a biztonság.

A Közoktatási Elnöki Bizottság javaslatot fogalmazott meg az anyanyelv erősítésére, és informálisan véleményezte a készülő Nemzeti alaptanterv szövegtervezetét.

Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság gondozza a Domus ösztöndíjrendszert, mely a határon túli magyar kutatók magyarországi munkáját 2018-ban 28 millió forinttal támogatta, a határon túli junior és senior kutatók nemzetközi konferencián való aktív részvételét pedig további 3 millió forinttal. A kiemelkedő Kárpát-medencei magyar tudományos szervezetek támogatása (működési kiadások, konferenciák és kiadványok), összesen 33 millió forint volt, az előző évhez képest közel 30 százalékkal emelkedett.

A női akadémikusok alacsony száma, legutóbbi tagválasztásunk igen sajnálatos eredménye motiválta a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság életre hívását. A bizottság foglalkozott a kutatói pályán és az egyetemi szférában dolgozó nőket érintő sokféle problémával, szakmai előmenetelükkel, az egészséges munkahelyi légkörrel, a tudományos utánpótlás kérdéseivel. Annak érdekében, hogy minél több nő szerezhesse meg az MTA doktora címet, a bizottság javaslatára új ösztöndíjat alapítottunk, amelyet azok nyernek el, akik gyermekeik nevelése mellett készítik akadémiai doktori disszertációjukat. A pályázat iránt nagy volt az érdeklődés, 2018-ban nyolc nőnek és két férfinak állt módunkban támogatást nyújtani.

A magyar nyelvnek a tudományok nyelveként való megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottság. 2018-ban végzett munkájuk összegzésekéntmegfogalmazták javaslataikat a magyar tudományos szakszókincs gondozása érdekében. Javaslatot tettek egy terminológiai adatbázis és portál létrehozására valamint a magyar nyelvű tudományos könyvkiadás fenntarthatóvá tételére.

2018 őszének fontos fejleménye volt, hogy az Európai Bizottság több állami kutatásfinanszírozóval együttműködésben egy, az Open Access közlésmód erősítését célzó tervvel állt elő (Plan S). 11 ország és az Európai Bizottság kutatásfinanszírozó testületei (köztük az ERC) bejelentették, hogy 2020-tól minden támogatott kutatásból született publikációnak nyílt hozzáférésű módon kell megjelennie. Ezek az országok és finanszírozók alkotják a cOAlition S elnevezésű konzorciumot. Elnöki bizottságot kértem fel az Akadémia cOAlition S-hez való esetleges csatlakozása lehetőségének a vizsgálatára, amelynek elnöke az MTA főtitkára.

Az MTMT Tudományos Tanácsa és Koordinációs Testülete a vonatkozó elnöki határozatban foglalt rend szerint működött a 2018. év során. Kiemelt feladat volt az MTMT új szoftverére való átállás előkészítése és megvalósítása, valamint az MTA tudományos osztályaitól érkezett terminológiai és bibliográfiai besorolási javaslatok, továbbá a 2019. évi költségvetés megvitatása is. Az MTMT és irányító szervei 2018. évi működéséről külön napirendi pontban számol be Kamarás Katalin, az MTMT Tudományos Tanácsának elnöke.

A Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság tevékenységére következő napirendi pontunk tárgyalása során térek ki.

Az MTA tagsága

Az akadémikusválasztás során a jelöltállítás folyamatában figyelembe vétetett az az erős igény, hogy a női jelöltek száma növekedjen. Összesen 193 hazai és külföldi új tagot ajánlanak a tudományos osztályok a Magyar Tudományos Akadémia testületébe. Nem szeretnék a holnapi választásnak elébe vágni, de előre látható, hogy némileg orvosolva a 3 évvel ezelőtt történteket, ez évben a korábbiakhoz képest jelentősen több hölgyet köszönthetünk az új akadémiai tagok körében.

Soraink 200 új közgyűlési képviselővel is bővülnek.

Az idei Külső Tagok Fórumán nevéhez híven hangsúlyosabb szerepet kap az esemény fórumjellege, az Arany János-díjasok előadásait és az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága éves konferenciáján nyertes előadásokat követően megtárgyaljuk a Vékás alelnök úr által vezetett Külső Tagok Státuszát Vizsgáló Eseti Bizottság munkájának kimeneteleként készült, a külső tagok és a külső köztestületi tagok körében végzett felmérés eredményeit.

Az MTA Fiatal Kutatók Eseti Bizottsága által végzett előkészítő munka eredményeként 2019 tavaszán megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA). A Fiatal Kutatók Akadémiája alulról szerveződő tudományos társaság, mely a fiatal kutatók hangja kíván lenni Magyarországon. Idén harmadik alkalommal kerül sor a Fiatal Kutatók Fórumára, ezúttal már a Fiatal Kutatók Akadémiája szervezésében. A nyilvános fórum és vitaülés idei témája a fiatal kutatók életpályáját támogató kutatási pályázatok és ösztöndíjak.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Akadémia külső tagjainak és a gazdasági élet oldaláról az Akadémiát támogatóknak a segítőkészségét veszi igénybe a 2017-ben újjáalakult Stratégiai Tanácsadó Testület. 2018 decemberében tartott ülésének legfőbb témája az Akadémia kutatóintézet-hálózatának tervezett átalakítása volt. A testület tagjai megosztották értékes nemzetközi tapasztalataikat a hasonló szervezetek működésének legjobb gyakorlatairól, ami megerősítette az Akadémiát álláspontjában.

Ülésükön további fontos nemzetközi témákról is szó esett, mint a nyílt hozzáférésű tudományos publikálás kérdései és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz való kapcsolódás lehetőségei.

Nemzeti kutatási programok

A Kiválósági Együttműködési Programok hálózatszerű együttműködést jelentenek egy-egy fontos témában a kutatóintézetek, az egyetemek és az ipari partnerek között multidiszciplináris alap- és alkalmazott kutatások szervezésére. Véleményem szerint ez a forma igen alkalmas egy-egy tudományos kutatási téma kidolgozására, az ahhoz tartozó alapkutatások, célzott kutatások és innovációk összehangolására, egy nagyobb volumenű kutatási program előkészítésére. 2019-ben ismét biztosítunk pályázati lehetőséget ezen a téren.

A második Nemzeti Agykutatási Programmal (NAP 2.0) folytatódik a legnagyobb országos tudományos program, amelynek keretében újabb négyéves ciklusban 6,5 milliárd forint jut az agykutatás támogatására. A 2017 decemberében indult programban nagyrészt az első ciklusban sikeresen szerepelt laboratóriumok további munkáját támogatják, de új csoportok is csatlakozhattak, és kezdhették meg a szakmai munkát. A programot nem az Akadémia gondozza, de az MTA KOKI koordinálja, és számos akadémiai kutatócsoport és intézet is részt vesz benne.

A Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program 2016-ban indult négyéves futamidővel. A 19 nyertes kutatócsoport munkájában részt vevő több mint 300 kutatócsoporti tagok közel felét gyakorló pedagógusok alkotják. A szakmódszertani kutatói utánpótlás miatt is fontos, hogy a kutatásokban 52 kutató dolgozik a PhD-fokozat megszerzésének szándékával. A módszertani javaslatok hatékonyságvizsgálatára több évfolyamot átfogó kísérleti oktatási projekteket indítottak. A dolog természeténél fogva ezek a kísérletek hosszabb ideig kell hogy fussanak, de első eredményeivel már több csoport is kivívta a hazai és a nemzetközi tudományos nyilvánosság figyelmét. A kutatócsoportok kétéves kutatási eredményei már segítséget nyújthatnak a Nemzeti alaptanterv nemrégen az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságában is megvitatott fejlesztéséhez.

2018-ban a Nemzeti Vízstratégiának (Kvassay Jenő Terv) megfelelően folytatódott a munka a 2016-ban indított MTA Nemzeti Víztudományi Program keretében. Fontos cél a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése, a vízfolyások természetes állapotának megtartása. A program kiemelten foglalkozik a biztonságos ivóvíz, a vízminőség, a fenntartható vízhasználat, a vízgazdálkodás, a vízi ökoszisztémák és az ezeket kísérő társadalmi konfliktusok témájával. A magyarországi vízügyi és egyéb ágazatok szereplőinek bevonásával elkészült a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kihívásai és feladatai című dokumentum. Az NKFIH több mint 1 milliárd forintos támogatásával konzorcium vizsgálja a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer hatékonyságát.

2018 őszén ünnepélyes keretek között átadták a megújított Brunszvik-kertet (a Brunszvik-kastély előkertjét). 2019 márciusában megkezdte működését Martonvásáron az MTA első tudománykommunikációs intézménye, az Agroverzum Tudományos Élményközpont, mely az akadémiai agrárkutatás jelentőségét, eredményeit és társadalmi hasznát a tudománykommunikáció legmodernebb eszközeivel mutatja be minden korosztálynak. A látogatóközpont működésének első hónapja alatt már több mint kétezer látogatót vonzott.

Az MTA ATK Agrár-innovációs Centrum Projekt keretében várhatóan 2021-ben átadásra kerülő új kutatótömb beruházásának eredményeként létrejövő infrastruktúra világszínvonalú munkakörülményeket teremt az MTA ATK mintegy 400 munkatársának, és fellendíti a hazai agrár-innovációs tevékenység egészét.

Több mint 25 év után, 2017 decemberében újjáalakult a Világgazdasági Tudományos Tanács, melynek célja, hogy a magyar gazdaságpolitikai döntéshozókat és vállalatokat tudományosan rendszerezett információkkal és ismeretekkel támogassa. A Tanács ülésein aktuális témákban hangzottak el előadások többek között a kínai növekedési kilátásokról, Oroszország modernizációjáról, a világkereskedelem átalakulásáról és a Brexitről.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform 2016-ban az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet vezetésével jött létre, és 2017-ben alakult szövetséggé, az ipar digitális átalakításában érdekelt hazai kutatóintézeteket, oktatási intézményeket és magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozásokat tömörítve. Az MTA SZTAKI és a Fraunhofer Társaság közösen megalapította az EPIC Innolabs Kft.-t. Az új innovációs szervezet feladatai az Ipar 4.0 tanácsadás és képzés, témái a gyártási és logisztikai folyamatok optimalizálása, termeléstervezés, ipari adatelemzés, mesterséges intelligencia, integrált robot- és szenzorrendszerek.

2018 októberében megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció, amelynek célja, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön a területen, fontos tagjává válva a mesterséges intelligencia nemzetközi közösségének. A koalícióhoz sok MTA-kutatóhely csatlakozott mindhárom tudományterületről.

Az MTA kutatóintézetei közül az MTA EK, az MTA Atomki és az MTA SZTAKI támogatja a Paksi Atomerőmű működését, tapasztalataikat fel kívánják használni a Paks II. erőmű engedélyeztetése és üzemeltetése során is. Az MTA EK aktívan részt vett a Paks II. környezeti hatástanulmányának zsűrizésében és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének és a víztisztításnak a kutatásában. Az MTA Atomki az atomerőmű és a radioaktív hulladéktárolók kibocsátását monitorozza, az MTA SZTAKI pedig az épülő erőmű irányítástechnikai feladataiban fog részt venni.

Az Európai Űrügynökség (ESA) az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjával együttműködve nyitotta meg 2018-ban az ESA Magyarországi Üzleti Inkubátorházat, ahol azokat a startupokat támogatják, amelyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni. A beruházás az Akadémia saját forrásaiból és az ESA támogatásából valósult meg.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Egyre több ígéretes pályázat és projekt alakul a Célzott Lendület témáiban, amely a kiemelkedő eredményességű alkalmazott (célzott) kutatásokat folytató, 45 év alatti, a gazdasági versenyképességet közvetlenül szolgáló kutatásokra vállalkozó kutatóknak szól.

Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolataink nemcsak a hazai tudomány nemzetközi beágyazottságának, hanem kiválóságának is fontos fokmérői. Meghatározóak a versenyképességünket jelző és egyúttal számottevő bevételi forrást is jelentő nemzetközi pályázati sikerek, és hasonlóan fontosak a magyar tudományosság érdekeinek szélesebb körű képviseletéből és a tudomány fejlődéséből fakadó nemzetközi tudománypolitikai és a tudománydiplomáciai együttműködések is.

A nemzetközi, mindenekelőtt európai uniós pályázati eredményeink, azon belül is az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainak sikerességi mutatói fontos képet vázolnak fel. Magyarország lemaradása e téren az EU vezető tudományos országaihoz képest sajnos nem csökkent, de továbbra is elmondható, hogy a régióban sikeresek a magyar kutatók, és ebben a sikerben az MTA vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. A 2017-ben elnyert 7 és a 2018-ban elnyert 2 grantből 6 fűződik az Akadémiához, köztük a 2018-as közel 10 millió eurós és az új EU-tagállamokban egyetlen Synergy Grant is. Az elmúlt öt évben a Magyarországon elnyert 62 millió eurónyi ERC-támogatás több mint felét az MTA-kutatóintézetek kutatói nyerték el. (Ugyanebben az időszakban a CEU-n kívül a magyarországi egyetemek sajnos összesen csak 8,2 millió euró ERC-támogatást nyertek.)

A 2018-as év rendkívüli eseményei azt is megmutatták, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény aggódó figyelemmel kíséri a Magyar Tudományos Akadémia sorsát, és egyértelműen kiáll Európa elismert tudományos intézménye mellett. Az MTA több száz támogató levelet kapott, kiváló kutatóktól, európai intézmények vezetőitől és az európai akadémiákat képviselő nemzetközi szervezetektől.

Az akadémiai kutatóhálózat jövője volt az egyik fő téma a V4 akadémiák éves, ezúttal a Cseh Tudományos Akadémián szervezett találkozóján is, ahol az MTA mellett a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteinek sorsa és állami támogatása is a napirenden szerepelt.

A Science Europe, az európai kutatási és kutatásfinanszírozó szervezetek európai szövetsége (és uniós érdekképviselete) 7 tagú vezető testületében az MTA elnökeként választott tag vagyok. Ez a szervezet jelentős szerepet vállal többek között a 2021–2027 közötti időszak uniós K+F keretprogramjának, a HorizonEurope-nak a véleményezésében is, és az MTA számára is fontos tudománypolitikai kérdésekkel foglalkozik, mint például az innováció szempontjainak az alapkutatások finanszírozásában való megjelenésével. Ebben a témában 2019 júniusában Budapesten szervez konferenciát.

Az MTA továbbra is elkötelezett partnere az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testületének (EASAC) és az Európai Akadémiák Szövetségének (ALLEA). Egy-egy fontos, európai szakpolitikai vagy tudománypolitikai kérdést tárgyaló munkacsoportjaikban évről évre sok elismert magyar kutató vesz részt, például az Európai Bizottság tudományetikai kódexének kidolgozásában. Ennek is köszönhető, hogy 2018 májusában az EASAC Budapesten tartotta két – az energiatudományi és a környezetvédelmi témájú – jelentésének a bemutatóját, az ALLEA pedig az Academia Europaeával közös 2017-es éves konferenciáját.

A rendkívül sikeres 2017-es jordániai World Science Forum után 2018-ban megkezdődött a budapesti WSF előkészítése. Az idén november 20–23. között megrendezendő konferencia mottójául az MTA javaslatára a WSF vezető testülete a „Tudomány, etika és felelősség” címet választotta. A plenáris program megemlékezik majd az első kormányközi tudományos konferenciáról, az 1999-es budapesti World Conference on Science-ről is, amely húsz évvel ezelőtt a World Science Forum akadémiai kezdeményezését is lehetővé tette.

A konferencia fő programját szokás szerint számos esemény kíséri majd, köztük a Global Young Academy kétnapos rendezvénye és a World Federation of Science Journalists konferenciája. A korábbiakhoz képest nyitottabbá is válik a fórum, most először a sokszoros túljelentkezés miatt pályázatot írtunk ki a tematikus szekciókra is, és örömmel fogadtuk az MTA tudományos osztályainak és kutatóinak javaslatait.

Az MTA Székház rekonstrukciója

A Székház rekonstrukciójának előkészítése során a 2018. évre tervezett feladatokat elvégeztük. 2019-ben, az alapfeltárások befejezése után elindítható a felújítás tervezési szakasza, amely előreláthatóan 2020 végéig tart majd. Az előkészítő munkálatokhoz szükséges forrás az MTA rendelkezésére áll. Folyamatban van a Batthyány-palota felújításának tervezése is.

Informatikai szolgáltatások

Az MTA KIK és az MTA SZTAKI kulcsszerepet játszott a Magyar Tudományos Művek Tára új szoftverének kifejlesztésében és novemberi üzembe állításában. Az új szoftver elindítását sikerült összehangolni a tagválasztás kapcsán megemelkedett igényekkel.

Az MTA KIK folytatta az MTA által 1826 óta megjelentetett valamennyi mű teljes körű digitalizálását és az MTA REAL repozitóriumban való hozzáférhetővé tételét.

Kommunikáció, tudománynépszerűsítés

A Magyar Tudomány Ünnepe 2018 novemberében „Határtalan tudomány” mottóval megrendezett programsorozata – a korábbi években megszokott sikerrel – kétszáznál is több rendezvényen több ezer érdeklődőhöz hozta közelebb a legújabb tudományos eredményeket. Külön említésre érdemesek a november első két hetében az MTA Székház Dísztermében – szinte kivétel nélkül teltházas – kiemelt nyilvános és tudománynépszerűsítő előadások, valamint a Tudomány és Parlament, a Nők a tudományban és a Diákok az Akadémián című rendezvényeink.

Az elmúlt évben az mta.hu honlapon megjelent eredménykommunikáció számos jelentős felfedezés, kutatási eredmény hírét juttatta el a nagyközönséghez a sajtó segítségével. Nagyobb hangsúlyt kaptak a társadalomtudományi eredmények. A honlapunk mellett az eredménykommunikáció fontos csatornája maradt a Szigma című rádióműsor, hetente két-három kutatónkat szólaltatva meg.

A tudomany.hu oldalt az áltudományok terjedése ellen indítottuk. Részletes összeállítás jelent meg rajta például a magyarság őstörténetéről, az élelmiszer-biztonságról, a hazai ivóvízhelyzetről. Remélem, a jövőben több energiánk jut erre a fontos feladatra is.

Nem szabad elfeledkeznünk az Akadémia Facebook-oldaláról sem, amelyet már csaknem tízezren követnek. Mára ez a felületünk tudja a legnagyobb, a tudományos eredményekre nyitott közönséget közvetlenül megszólítani.

Immár hagyományos módon ötödik alkalommal szervezte meg idén tavasszal a Kommunikációs Főosztály az igen népszerű Filmklub az Akadémián című vetítéssorozatát, melynek keretében ismeretterjesztő filmeket mutatnak be, és közönségbeszélgetéseket szerveznek a filmek alkotóival és az érintett kutatókkal.

Az év során számos alkalommal szerveztünk népszerűsítő előadásokat középiskolás diákok számára: a Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA Könyvtár és Információs Központ együttműködésével, az UNESCO Fény Napja alkalmából vagy a Periódusos Rendszer Nemzetközi Éve rendezvényéhez kapcsolódva.

2018-ban az MTA a British Councillal kötött megállapodása alapján felvállalta a FameLab nemzetközi tudománykommunikációs verseny magyarországi fordulójának megszervezését is. A tavalyi sikeres bemutatkozás után néhány napon belül, május 13-án tartjuk a verseny 2019-es magyar döntőjét az MTA Székházban.

2018. június 5-én került sor a Semmelweis Ignác-emlékév nyitórendezvényére az MTA Székházban az Akadémia és a Semmelweis Egyetem közös szervezésében neves külföldi és hazai professzorok ünnepi előadásaival. A rendezvényt fővédnöke, Áder János köztársasági elnök nyitotta meg.

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Eötvös Loránd-emlékévvé nyilvánították. A neves fizikusról idén több rendezvényen is megemlékezünk az MTA Székházban. Az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye közreműködésével a Tudós kávézó antik szekrényében berendezett kamarakiállítás Eötvös életművét mutatja be. Az emlékév kiemelt rendezvénye volt az MTA Székház Dísztermében április 9-én szervezett emléknap. Az idei közgyűlés kiemelt programjaként Patkós András akadémikus tudományos előadása Eötvös Loránd munkássága előtt tiszteleg. Novemberben, a Magyar Tudomány Ünnepén pedig szintén lesz az emlékévhez kötődő rendezvény.