Születésének 235. évfordulóján koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt a budapesti Széchenyi téren. Az ünnepségen Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Borsos Balázs akadémikus, az MTA alelnöke, a Széchenyi Társaság, a Széchenyi család tagjai, a nagy reformkori politikusunk nevét viselő civil szervezetek, oktatási intézmények mellett több egyetem, illetve Széchenyi tevékenységéhez kapcsolódó szakmai szervezet képviselője is lerótta tiszteletét.

TOVÁBB

A pszichiátriai betegséggel élők sebezhetőségére, az intézeti körülmények között született alkotások „falakon belüli és kívüli” sorsára, továbbá a két háború közötti hazai progresszív múzeumi kezdeményezésekre és azok európai kontextusára világít rá az az időszaki kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban nyílt meg.

TOVÁBB

„Az életvégi döntések gyakorlati, etikai és jogi útvesztői” címmel rendezett egész napos multidiszciplináris konferenciát és workshopot az Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport, illetve a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézete az MTA székházában. A rendezvényről a két szervező, Barcsi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi docense, az MTA Lendület Értékek és Tudomány tudományos munkatársa és Tari Gergely, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tudományos munkatársa készített összeállítást az mta.hu-nak.

TOVÁBB

Kozmetikai előadásokkal és bemutatókkal, majd a műanyagok kettős természetét bemutató szimpóziummal folytatódott szeptember 9-én a Kémiai Tudományok Osztálya ünnepi hónapja az Akadémián. A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumához kapcsolódó, „Sokszínű tudomány” című programsorozat eseményeiről készült videófelvételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó ismeretterjesztő kisfilmek és podcastok cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja lehetőséget teremt a kutatói identitás felépítésére – mondta Pósfai Mihály, az MTA elnöke az Akadémia hagyományos Bolyai-napján. A rendezvényen az ösztöndíjas kutatók köszöntése mellett emléklappal és Bolyai-plakettel ismerték el a záró kutatói jelentésüket kiemelkedő színvonalon elkészítőket. Az ünnepségről készült videó cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban a Kodály Zoltán életét megidéző, „Kodály – Hegyi éjszakák”, a Veszprémi Petőfi Színházban pedig a legendás patológusprofesszor, Romhányi György alakját a középpontba állító, „A professzor vallomása” című előadást mutatják be szeptember végén.

TOVÁBB

Folytatódik az MTA Vendégkutatói Program, amely lehetőséget kínál a hazai kutatócsoportoknak, hogy az ősszel meghirdetendő pályázata révén kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumához kapcsolódó, „Sokszínű tudomány” című programsorozat keretében gabonatudományi konferenciával kezdődött az MTA Kémiai Tudományok Osztálya ünnepi hónapja. A rendezvény előadásai a gabonatudomány interdiszciplináris természetét hangsúlyozták, és rámutattak arra, miként kapcsolódik össze a genetika, a kémia, a technológia és az élelmiszeripar egy olyan alapvető kérdésben, mint a mindennapi kenyér jövője és minősége.

TOVÁBB

A béke nem pusztán a háború hiánya, hanem olyan dolog, amelyet a jog, a kultúra és az oktatás révén építünk, és amelynek eredménye az emberi méltóság, a lelki jóllét és a párbeszéd. Egyebek mellett erről beszélt Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA Székházában rendezett Út a békéhez című UNESCO-konferenciát köszöntve.

TOVÁBB

Ladányi Márta, az MTA doktora és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára alkalmazott statisztikával foglalkozik: a legkülönfélébb agrártudományi, ökológiai és orvosi vizsgálatok tervezésében és a keletkezett adatok értelmezésében vesz részt. Bár a statisztikát régebben sokan „szükséges rossznak” tartották az agrártudományokban, mára – részben Ladányi Márta munkásságának köszönhetően – mindenki elfogadta, hogy a magas szintű agrártudomány elképzelhetetlen fejlett statisztikai modellek nélkül.

TOVÁBB