Kiválóság és mobilitás – bemutatkoztak az MTA Lendület Programjának idei nyertesei
A Tejútrendszer kémiai feltérképezése, a kardioonkológiai és onkokardiológiai betegségek molekuláris mechanizmusa, valamint terápiás és diagnosztikus célú vizsgálata, az értékpolarizáció a tudományban – ilyen és hasonló izgalmas kérdések kutatása kezdődhet meg az MTA támogatásával az Akadémia kiválósági programja keretében.
„A tudomány nemzetközi világának rendkívül kiélezett versenyében csak azok tudnak helytállni, akik a legkiválóbb külföldi szellemi műhelyekben szereztek tapasztalatot, ismeretet, technikai tudást. El kell tehát menni, de az
a kívánatos, ha a tapasztalatok birtokában a kutatók vissza is jönnek – mondta köszöntőjében Erdei Anna, az MTA főtitkára. – A tudományos eredményekért, valamint az azokat produkáló legkiválóbb koponyákért is hatalmas verseny folyik. Remek munkakörülményekkel és kiszámítható tudományfinanszírozási rendszerrel kecsegtetik a legígéretesebb kutatókat. Erre a kihívásra igyekezett választ adni a Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben, amikor először hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet.”
Erdei Anna Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA főtitkárhelyettes szerint a Lendület Program elindítása óta eltelt időben sokszorosan bebizonyosodott, hogy ez a program vonzó a legkiválóbb fiatal kutatók számára. Valós alternatívát kínál azoknak, akik az őket foglalkoztató probléma tudományos igényű megválaszolására önálló kutatócsoportot szeretnének alakítani. Ezt eddig összesen 204-en tehették meg. Ennyi kiváló fiatal kutató nyerte el az elmúlt 12 évben ezt az akadémiai támogatást. Örvendetes, hogy nő a Lendület-nyertesek között a hölgyek aránya. 2009 óta 27 nő alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a 162 férfi mellett, az utóbbi 4 évben pedig 20 százalék feletti volt a női nyertesek aránya. Sőt, idén ez az arány elérte a 33 százalékot, hiszen a 15 nyertes között 5 hölgy található.
„A Kollár László, az MTA főtitkára a Lendület Programról az InforádióbanLendület Program keretében a kutatóközpontok és kutatóintézetek mellett az egyetemeken is alakultak kutatócsoportok, így
az MTA hozzájárult a hazai felsőoktatás legkiválóbb szellemi műhelyeinek megerősítéséhez is”
– mondta Erdei Anna.
Emlékeztetett arra, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága és
a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága között idén januárban kötött megállapodás szerint mind a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról, mind pedig a finanszírozásáról és a projektek monitorozásáról továbbra is az MTA gondoskodik. Ehhez a megfelelő pénzügyi alapot az a 7,3 milliárd forintos többlettámogatás biztosítja, amelyet az Országgyűlés döntése nyomán az MTA a tudományos közösséget szolgáló akadémiai feladatok megvalósítására, így többek között a Lendület Program folytatására és megerősítésére fordíthat.
Ez azt is jelenti, hogy a kutatócsoport-vezetők illetménye a Lendület I. esetében bruttó 1 millió forint, a Lendület II. esetében pedig bruttó 1,3 millió forint lesz. Ennek megfelelően 2022. január 1-jétől erre a szintre emelkedik további 68, 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban indult kutatócsoport vezetőinek illetménye is.
A Lendület Program idei nyertesei Erdei Annával, az MTA főtitkárhelyettesével és Czigány Tibor akadémikussal, a pályázatokat elbíráló zsűri elnökével (A Lendület-napról készült fotógaléria a képre kattintva nézhető meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás„A Lendület Program nemcsak ezzel, hanem azzal is igazodik a folyamatosan változó igényekhez, hogy a korábbinál nagyobb arányban von be külföldi kutatókat a beérkezett pályázatok bírálatába” – mondta az akadémikus.
A Lendület Program célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése kutatóintézetekben, egyetemeken, közgyűjteményekben és közintézményekben folyó kutatások dinamikus megújításával, valamint kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület Program a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosítson forrást. A Lendület Program azoknak a kutatóknak nyújt továbblépési lehetőséget, akik korábban már sikeresen pályáztak rangos hazai és/vagy nemzetközi posztdoktori vagy kutatási támogatásokra.
Pályázni két kategóriában lehetett:
A Lendület I. támogatásra azok a kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók pályázhatnak, akik 38 évnél fiatalabbak (1983. augusztus 31. után születtek), PhD-fokozatukat 2017. szeptember 1. előtt szerezték meg, továbbá korábban rangos hazai (OTKA, MTA Bolyai, MTA Prémium) vagy nemzetközi posztdoktori vagy kutatási pályázatokon támogatást nyertek.
A Lendület II. támogatásra azok a nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatók pályázhatnak, akik
45 évnél fiatalabbak (1976. augusztus 31. után születtek), rangos hazai (OTKA, MTA Bolyai, MTA Prémium) vagy nemzetközi posztdoktori vagy kutatási pályázatokon, illetve a Lendület Program vagy egyéb, a Lendület-támogatással összemérhető nemzetközi pályázat keretében korábban már támogatást nyertek.
A pályázati kiírásra idén 64-en jelentkeztek. Közülük 15-en nyerték el
az akadémiai támogatást. A Lendület I. kategóriában 10, a Lendület II. kategóriában pedig 5 kutató. A bölcsészet- és társadalomtudományok területéről 3-an, az élettudományok területéről 5-en, a matematikai és természettudományok területéről pedig 7-en kerültek a támogatottak közé.
Az új kutatócsoport-vezetőket köszöntötte Czigány Tibor akadémikus,
a pályázatokat elbíráló zsűri elnöke is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy
a Lendület valóban meghatározó támogatást jelenthet a kutatói pályán, hiszen a kiválósági program egykori résztvevői közül sokan váltak a hazai tudományos közösség meghatározó képviselőivé. Öten immár az MTA levelező, hárman pedig az MTA rendes tagjai.
Az MTA Lendület Programjának 2021. évi nyertesei
| NÉV | KATEGÓRIA | BEFOGADÓ INTÉZMÉNY | KUTATÁSI TÉMA |
| Bérczi Kristóf | I. | Eötvös Loránd Tudományegyetem | Matroid és diszkrét konvex optimalizálás |
| Biró Péter | II. | Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont | Mérnöki közgazdaságtan párosítási piacokon |
| Fekete Andrea | II. | Semmelweis Egyetem | Sigma-1 receptor agonisták mint a fibrózissal járó szemészeti kórképek új kezelési lehetőségei |
| Horváti Kata | I. | Eötvös Loránd Tudományegyetem | Peptidalapú vakcinák: új formulációs stratégiák |
| Juhászné Csapó Edit | I. | Szegedi Tudományegyetem | Nemesfém nanoszerkezetek fejlesztése orvosbiológiai alkalmazásokra |
| Kövesdi Balázs Géza | I. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Új generációs acélhidak elmélete |
| Kubinyi Enikő | II. | Eötvös Loránd Tudományegyetem | Társállattartás evolúciós perspektívából: új megközelítés az emberi és az állati egészség fejlesztésére |
| Makk Péter | I. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Szintetikus korrelált fázisok hangolása van der Waals-heterostruktúrákban |
| Mészáros Szabolcs | II. | Eötvös Loránd Tudományegyetem | A Tejútrendszer kémiai feltérképezése |
| Szalma Ivett | I. | Tárdadalomtudományi Kutatóközpont | A reprodukcióval kapcsolatos döntések több szempontú vizsgálata európai összehasonlításban a (poszt-)pandémiás korszakban |
| Szöllősi Gergely János | II. | Eötvös Loránd Tudományegyetem | Genomok mint a nagy evolúciós átmenetek dokumentumai |
| Tököly Jácint | I. | Debreceni Egyetem | Biológiai allometriák kísérletes vizsgálata |
| Tuboly Ádám Tamás | I. | Bölcsészettudományi Kutatóközpont | Értékpolarizáció a tudományban |
| Varga Zoltán | I. | Semmelweis Egyetem | Kardioonkológiai és onkokardiológiai betegségek molekuláris mechanizmusa, valamint terápiás és diagnosztikus célú vizsgálata |
| Virosztek Dániel | I. | Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet | Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák |
