Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának tervezhetősége, a kutatói állományban a különböző generációk együttműködése, a fiatal kutatók itthon tartásának elősegítése és teljesítmény-központú nevelése érdekében hozta létre 1996-ban a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat.

„Az ösztöndíj az elmúlt majd két és fél évtizedben sok fiatal számára vált kutatói életpályája jelentős állomásává. Jóval többet jelent egyszerű anyagi támogatásnál. Egyfajta minőségbiztosítás, híd, amely összeköti a Magyar Tudományos Akadémiát, az MTA doktorait és a PhD-fokozatot már megszerzett fiatal kutatói generáció tagjait” – mondta a Bolyai-plaketteseket köszöntő beszédében Freund Tamás, az MTA elnöke.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Bolyai-ösztöndíj teljesítmény-központú, mert a fiatal kutatót egy adott kutatási téma feldolgozására és az eredmények összefoglalására, közlésére serkenti. Fontos anyagi támogatás, mert a kutatói állás mellett megvalósítja azt az elvet, hogy a kiemelkedő munkát, a többletmunkát az állami költségvetésből finanszírozza. Segíteni kívánja a legkiválóbbakat a kutatóhoz méltó életkörülmények megteremtésében. Országos ösztöndíj, nem a lokális autonómia adja, tehát hozzászoktatja a fiatalokat az országos megmérettetés igényéhez. Éppen ezért nyitott a felsőoktatási és egyéb kutatóhelyek irányában is.
Az MTA célja, hogy sikeres fiatal, PhD-fokozattal rendelkező kutatókat segítsen, és ösztönözze őket Magyarországon folytatott kutatásaik folytatására, valamint az MTA-doktori értekezés megírására és a tudományos cím megszerzésére.

Freund Tamás kiemelte, hogy az eddigi 4225 Bolyai-ösztöndíjas közül 591-en lettek az MTA doktorai, 22-en pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjai.

További képek a fotóra kattintva nézhetők meg

Ebben az évben huszadik alkalommal adta volna át az MTA elnöke és Tulassay Tivadar, a Kuratórium elnöke a plaketteket és az emléklapokat, azonban a Covid-19-járvány miatt az ünnepélyes rendezvényen a 184 zárójelentést benyújtó ösztöndíjas közül csupán a 14 legkiválóbb, Bolyai-plakettet elnyerő kutató lehetett jelen. Rajtuk kívül 80 főnek ítéltek kiemelkedő szakmai minősítésű eredményeiért Bolyai-emléklapot.

Kollár László Péter, az MTA főtitkára a Bolyai-plakettet elnyert kutatókat köszöntve elmondta: ők az elmúlt években folytatott munkájukkal bizonyították, hogy képesek a tudományos problémákat azzal az új, fiatalos szemlélettel megközelíteni, amely szükséges ahhoz, hogy a tudomány a jövőben is képes legyen nagy jelentőségű felismeréseket tenni. Egyúttal arra biztatta őket, hogy továbbra is az eddigi kíváncsisággal, elszántsággal és képzelőerővel folytassák munkájukat.

A Bolyai-plakettet elnyert kutatók

FEDELES TAMÁS
Kutatásai során a magyar egyház és az Apostoli Kamara 14–15. századi, szerteágazó kapcsolatrendszerét vizsgálta, amely legfontosabb eredményeként feltárta a Római Kúriában felszentelt magyar klerikusokra vonatkozó, a nemzetközi kutatás számára is releváns forrásokat.

HASZPRA TÍMEA NÓRA
Kutatásában az éghajlatváltozás hatására bekövetkező változásokat vizsgálta
a globális skálájú légköri szennyeződésterjedés kaotikus jellemzőiben.

KINTSES BÁLINT
A humán mikrobiom és a patogén baktériumok közötti géncsere evolúciós folyamatait kutatja. Eredményeit a Nature folyóirat a humán bél-mikrobiom kutatás legfontosabb témái közé emelte 2019-ben.

NOVÁK ZOLTÁN
Az ösztöndíjas időszakban új típusú szerves kémiai reagenseket és az alkalmazásukon alapuló katalitikus átalakításokat dolgozott ki, miáltal gyógyszerkémiai szempontból fontos funkciós csoportokat tartalmazó molekulák előállítása válik megvalósíthatóvá.

PACH PÉTER PÁL
Kutatásait az aritmetikai kombinatorika területén végezte. Elért eredményei közül a legjelentősebb a polinom módszer egy új változatának kidolgozása, melynek azóta számos alkalmazása született, mint például az Erdős–Szemerédi-féle napraforgósejtés megoldása.

PAPP ZSÓFIA
Kutatásai fő célja az országgyűlési képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése és annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a munka intenzitásában, formájában és kimenetelében megmutatkozó különbségek összefüggésbe hozhatók-e a választási eredményekkel.

PINTYE ALEXANDRA
Az ösztöndíjas időszak alatt hiperparazita gombák gazdagomba-specializációját, intracelluláris sporulációját és biokontroll- ágensként történő lehetséges felhasználását tárta fel.

SZIKRA DOROTTYA
Vegyes módszertannal végzett kutatásai kérdésfeltevése az volt, hogy vajon tetten érhető-e a jóléti rendszer, azon belül a családpolitika átalakításának egy határozott iránya 2010 után, s ha igen, vajon mely pontokon azonosítható a Csillag és Szelényi (2015) által definiált posztkommunista tradicionalizmus.

TOLDI ANDREA
Megújuló forrásból származó, glükózalapú epoxi monomereket és szálerősített polimer kompozitokat fejlesztett a jelenlegi kőolajalapú rendszerek kiváltására, valamint környezetbarát módszereket dolgozott ki
e rendszerek hatékony égésgátlására.

TOMBÁCZ DÓRA
A vírusok genetikai szabályozása jóval bonyolultabb, mint korábban gondoltuk. Kutatásai során ennek feltárására tett kísérletet, eredményei várhatóan a biológia és az orvostudomány területén is kamatoztathatóak lesznek.

VALKÓ ORSOLYA
Bolyai-ösztöndíjasként a magbanknak
a növényközösségek dinamikájában és regenerációjában betöltött szerepét kutatta, eredményeit a konzervációbiológiai és restaurációs ökológiai gyakorlatba is átültette.

VIDA KRISZTIÁN
Lakható exobolygók keresésének kiemelt célpontjai, a hűvös törpecsillagok nagy energiájú tranziens jelenségeit vizsgálta, amelyek veszélyeztethetik bolygóik lakhatóságát.

WEIN KATALIN
Támogatott kutatása keretében vegyes módszerű vizsgálatot bonyolított le angoltanárokkal, hogy feltárja motivációs profiljukat és hatását a tanítási munkájukra.

ZÁBRÁDI GERGELY
Az ösztöndíjas időszak alatt a számelmélet, a reprezentációelmélet és az algebrai geometria határterületeivel foglalkozott főként p-adikus módszerekkel.

Az ünnepségről készült felvétel az alábbi videót elindítva nézhető meg.

A Bolyai-nap keretében adták volna át a Bolyai-ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket is. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagjai huszonharmadik alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat, amelyet idén 783 érvényesen pályázó közül 163-an nyertek el.

Közöttük az élettudományok képviselői vannak a legtöbben, 58-an.
A matematikai és természettudományok művelői közül 56-an, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén kutatók közül pedig 49-en folytathatják tudományos munkájukat az MTA ösztöndíjának támogatásával.

A nyertesek között 124 a férfiak, 39 a nők száma.

Az ismételten pályázók száma 134 volt (ők azok, akik már részesültek ösztöndíjban), akik közül a kuratórium 34 fő támogatásáról döntött.
A kuratórium tagjai az újonnan pályázókat (még nem volt ösztöndíjas) és az ismételten pályázókat (már volt ösztöndíjas) külön értékelték.