Tizenkét külföldi vendégkutató kapcsolódik be akadémiai támogatással a hazai kutatásokba 2025-ben
A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb 12 nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt a hazai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben működő kutatócsoportok munkájában. A 100 millió forint támogatási keretösszegből az MTA főtitkárának döntése nyomán a sikerrel pályázók 6 millió forinttól 12 millió forintig terjedő támogatást nyertek el 3–6 hónapig tartó közös kutatásra.
A pályázati felhívásra a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályázatok.
A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló, 13 tagú zsűri értékelte, majd alapos szakmai értékelésük és összevetésük után javaslatot tett az MTA főtitkárának a pályázatok kiválósági rangsorára. A 100 millió forint támogatási keretösszegből az MTA főtitkárának döntése nyomán a sikerrel pályázók 6 millió forinttól 12 millió forintig terjedő támogatást nyertek el 3–6 hónapig tartó közös kutatásra.
Meghívó vezető kutató | Tudományterület | Vendégkutató | Befogadó intézmény | Támogatási összeg (M Ft) |
Mády Katalin | I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya | Sóskuthy Márton | HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont | 7 |
Juhászné Csapó Edit | VII. Kémiai Tudományok Osztálya | Marek Wojnicki | Szegedi Tudományegyetem | 7 |
Székely Tamás | VIII. Biológiai Tudományok Osztálya | Robert Freckleton | Debreceni Egyetem | 6 |
Sebők Miklós | IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya | Natalie Nepthune | HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont | 12 |
Ábrahám Péter | XI. Fizikai Tudományok Osztálya | Thomas Kai Henning | HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont | 6 |
Nusser Zoltán | VIII. Biológiai Tudományok Osztálya | Losonczy Attila | HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet | 0 |
Jordán Tibor | III. Matematikai Tudományok Osztálya | Bill Jackson | HUN-REN Támogatott Kutatócsoportok Irodája | 6 |
Zádori Zoltán | IV. Agrártudományok Osztálya | Tomasz Stadejek | HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet | 12 |
Ferdinandy Péter Elemér | V. Orvosi Tudományok Osztálya | Nazha Hamdani | Semmelweis Egyetem | 0 |
Ruppert Tamás | VI. Műszaki Tudományok Osztálya | David Carlos Romero Díaz | Pannon Egyetem | 7 |
Simor Péter Dániel | II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya | Vera Békés | Eötvös Loránd Tudományegyetem | 8 |
Rózsa Szabolcs | X. Földtudományok Osztálya | Petrus Johannes Teunissen | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 10 |
A visszalépések következtében további két vendégkutató fogadására nyílt lehetőség | ||||
Szarka András | VII. Kémiai Tudományok Osztálya | Stadler Krisztián | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 10 |
Simon Ferenc | XI. Fizikai Tudományok Osztálya | Nemes Norbert Marcel | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 7,5 |
Sóskuthy Márton, a University of British Columbia (Vancouver, Kanada) kutatóprofesszora a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Fonetikai Kutatócsoportjához érkezik. A kutatócsoport az elmúlt évek során egy egyedülálló forrást hozott létre: a Beszélt nyelvi Adatbázist (BEA), amely 450 órányi magyar nyelvű beszédfelvételt tartalmaz. Az adatbázis által lehetővé vált a magyar nyelv szerkezetének vizsgálata nagy mennyiségű és reprezentatív adatokon. Egy ilyen méretű és komplexitású adathalmaz elemzéséhez innovatív eljárásokra van szükség, amelyek új számítógépes és statisztikai módszerekre támaszkodnak. A BEA korpusz egyedülálló lehetőséget biztosít 462 beszélő prozódiai mintázatának, valamint ezek szerkezetének és változatosságának vizsgálatára. Emellett Bayes-hálókat alkalmaznak, hogy a jelenségek mögött álló oksági viszonyokat jobban megérthessék. Ezek a módszerek kognitív és fiziológiai modelleket kombinálnak hierarchikus statisztikai modellekkel, ezért alkalmasak a spontán beszédre jellemző kiegyensúlyozatlan és változatos adatok elemzésére. A kutatásokat jelentősen előmozdítja a vendégkutató kimagasló szakértelme a nem lineáris és számítógépes modellek terén. Az intonáció és a beszédtempó más nyelvekre vonatkozó kutatásain alapuló közös munkának köszönhetően lehetségessé válik a felzárkózás a nemzetközi prozódiakutatás élvonalához.
Marek Wojnicki, a AGH University of Science and Technology (Krakkó, Lengyelország) professzorával a közös kutatási során fluoreszcens és mágneses sajátsággal is rendelkező, újonnan tervezett nanoszerkezetű anyagok előállításával és részletes szerkezetvizsgálatával foglalkozik a kutatócsoport. Ezen új, a vírusokkal összemérhető nagyságú anyagok, az orvosi diagnosztikában is használatos korszerű kontrasztanyagok új, innovatív generációjának fejlesztését segítené. A közös kutatási projekt fő célja e struktúrák összetételének és szerkezetének optimalizálása és részletes jellemzése, különösen a felületi módosítások tekintetében. A felületi módosítások kialakítása érdekében az emberi szervezet számára ártalmatlan anyagokat, pl.: aminosavakat, fehérjéket és potenciálisan rákellenes markereket használnak fel, hogy javítsanak ezen újonnan előállított anyagok biokompatibilitásán, a véráramban való keringési idejüket növeljék, illetve csökkentsék citotoxicitásukat, ezáltal alkalmassá téve ezeket onkológiai területen történő alkalmazásokra.
Robert Freckletont, a University of Sheffield (Egyesült Királyság) professzorát a Debreceni Egyetem látja vendégül. A kutatócsoport fő témája a szaporodási rendszerek evolúciója. Ez a kutatás a nemzetközi élvonalba tartozik, hiszen egy új paradigma kidolgozását veszi célba. Az új megközelítés lényege, hogy az ökológiai faktorokon kívül a szociális környezetet, azaz a populáció ivararányát, is figyelembe veszi. A vendégkutatóval egy új statisztikai módszer kidolgozása a cél, és ennek a statisztikai módszernek a használatát a kutatócsoport által gyűjtött adatokkal végzik el. A rendelkezésre álló adatok mennyiséget mutatja, hogy több mint 30 madárfajról 40 élőhelyről származnak viselkedési és demográfiai adatok. Az új módszer a viselkedés és a populációs demográfia közötti kapcsolatokat tárja fel kivételesen nagy mintaszámok segítségével.
Natalie Nepthune a Université Toulouse Jean Jaurés (Toulouse, Franciaország) kutatója a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont vendégkutatója. A közös kutatás során az erdőgazdálkodás és az éghajlatváltozás mesterséges intelligenciával való vizsgálatával foglalkozna. Céljuk annak elemzése, hogyan reagáltak a döntéshozók a tűzvédelem terén a Földmegfigyelési Információs Rendszer (EOIS/FIR) adatainak változása kapcsán. A kutatás fejlett gépi tanulási technikák segítségével értékeli a meglévő megoldások hatékonyságát és azok hatását az erdővédelemre és a tűzveszély csökkentésére. Kiemelt eszköze a természetes nyelvfeldolgozás, melynek segítségével azonosíthatóak a témához kapcsolódó közpolitikai intézkedések. A kutatás eredményei gyakorlatias betekintést adnak a döntéshozók számára saját intézkedéseik közpolitikai hatásai kapcsán az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások területén. A várható eredmények között szerepel egy átfogó adatbázis, új és szabadon elérhető mesterséges intelligencia modellek, valamint vezető szakmai fórumokban megjelent publikációk. A kutatás elősegíti annak megértését, hogyan lehet jobban kezelni és védeni Magyarország létfontosságú erdei ökoszisztémáit az éghajlatváltozás korában.
Thomas Kai Henning a Max Planck Institute for Astronomy (Heidelberg, Németország) professzora a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontba érkezik. A két intézmény között mintegy tíz éves komoly kapcsolat van, nem mellesleg Thomas Henninget 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia a tiszteleti tagjai közé választotta. A közös kutatás a James Webb űrtávcsőhöz (JWST) kapcsolódik: a vendégkutató volt az egyik vezetője az űrtávcső európai műszere, a MIRI megépítésének; Henning professzor a legnagyobb JWST garantált idejű programot vezetheti a csillag- és bolygókeletkezés területén. Látogatása során részben ezeken az adatokon, részben a fogadó magyar kutatócsoport hasonló JWST adatain dolgozik majd együtt hazai kollégákkal és diákokkal. Az egyik kutatási projekt a fiatal csillagok körüli korongok nem várt mértékű időbeli változékonyságának magyarázata. A másik projekt ugyanezen korongok portartalmának vizsgálata, a porszemcsék összetételének, kristályosságának és méretének meghatározása az űrtávcső minden korábbinál nagyobb mérési pontossága segítségével. A közös kutatás nemzetközileg is nagy érdeklődést kiváltó eredményekhez vezet, amelyeket felhasználnak a jövőbeni JWST alapú vizsgálatokban, és amelyek tovább növelik a Csillagászati Intézet Csillagkeletkezés kutatóprogramjának nemzetközi láthatóságát és elismertségét.
Losonczy Attila a Columbia University (New York, Amerikai Egyesült Államok) kutatója. A közös kutatás témája a tanulás és memória folyamatok sejti és szinaptikus mechanizmusainak vizsgálata, kombinált funkcionális, molekuláris és anatómiai módszerekkel. A vendégkutató és a meghívó vezető kutató csoportja összekapcsolja ezeket a kísérleti megközelítéseket, hogy tanulmányozzák a memória-kódoló neuronokat és azok szinaptikus kommunikációját az egér hippokampuszában. Specifikus céljuk, hogy azonosítsák a stabil memória-kódoló sejtek molekuláris és morfológiai tulajdonságait. A közös munka a kísérletek beállításának és optimalizálásának lesz szentelve annak érdekében, hogy be tudják azonosítani azokat a neuronokat, amelyek rendkívül stabil memória kódolási tulajdonságokat mutatnak. A vendégkutató aktív részvételével zajlanak a kísérletek, egyúttal segíti a kutatócsoport laboratórium tagjait a munkában, miközben beállítják a világ legfejlettebb képalkotási és optogenetikai módszereit.
Bill Jackson a Queen Mary University of London (London, Egyesült Királyság) kutatója. A közös kutatás témája gráfok és szerkezetek merevségének vizsgálata. Ez egy igen aktív kutatási terület geometriai, algebrai és kombinatorikai irányokkal és módszerekkel, valamint számos modern alkalmazással (szenzor hálózatok lokalizációja, molekulák szerkezete, alakzatok irányítása, CAD). A terület egyik vezető kutatójával közösen klasszikus, sok évtizede nyitott kérdésekben komoly előre lépéseket tesznek, úgymint a háromdimenziós generikus szerkezetek merevségének és globális merevségének jellemzései, melyek a kutatási téma mai napig megoldatlan központi kérdései.
Tomasz Stadejeket, a Warsaw University of Life Sciences (Varsó, Lengyelország) professzorát a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet látja vendégül. A sertések légzési és reproduktív szindrómája vírus (PRRSV) a legújabb becslések szerint globálisan évente több mint 2 milliárd dollár kárt okoz a sertéstartóknak. A betegség fennmaradásához nagyban hozzájárul a vírus rekombináció által is hajtott gyors, immun-evazív evolúciója és a vírus fehérjék immunszupressziója. A közös kutatás ezen folyamatok jobb megértésére irányul. Rengeteg PRRSV rekombináns ismert, de nem igazán ismert, hogy a törzsek közötti távolság hogyan befolyásolja a rekombinánsok létrejöttét, a rekombinácó frekvenciáját és helyét. Ezért a kutatómunka során vírus keresztezésekben két genetikailag közeli (nyugat-európai) és egy tőlük távolabbi rokonságban álló (kelet-európai) törzs keresztezésével rekombinánsokat hoznak létre. A genetikailag közelebbi és távolabbi vírusok keresztezése után létrejött rekombináns populációk szekvenálásával, egyedi rekombinánsok izolálásával, valamint ezek összehasonlításával nyernek tisztább képet ezekről a folyamatokról, és így lesz lehetőség következtetések levonására a rekombinációt befolyásoló tényezőkről. A javasolt kutatások gyakorlati jelentőséggel is bírnak, egyrészt az élővírusos vakcinafejlesztésben, mivel a 6a-7a gének törlése a vakcina törzsekben erősítheti az immunválaszt, másrészt a vakcina használatban, mivel a rekombinánsok megjelenése csökkentheti vagy akár meg is szüntetheti a jelenlegi vakcinák hatékonyságát.
Nazha Hamdani a Ruhr University Bochum (Bochum, Németország) nemzetközileg elismert, kiemelkedő hírnévvel rendelkező kardiovaszkuláris kutatójaként érkezik a Semmelweis Egyetemre. A közös munka során mélyebben megvizsgálják a metabolikus diszfunkció kritikus szerepét a HFpEF előrehaladásában, különösen az elhízással és cukorbetegséggel küzdő betegek esetében. A kutatás hidat kíván képezni az anyagcserezavar és a HFpEF közötti kapcsolat megértésében, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy átfogó kép alakuljon ki arról, hogyan járul hozzá az elhízás és a cukorbetegség e betegség kialakulásához. A korai felismeréssel és célzott beavatkozások előtérbe helyezésével járulnak hozzá a hatékony kezelési stratégiák kidolgozásához, amelyek jelentősen javíthatják a HFpEF-ben szenvedő betegek ellátását. További cél jövőbeli együttműködések alapjainak kialakítása is, mely segíti a kardiovaszkuláris betegségek globális megértését. A kutatás jelentős hatással lesz a HFpEF kezelésére, új lehetőségeket nyitva meg a korai diagnózis és beavatkozás terén, különösen a metabolikus rendellenességekben szenvedő betegek számára.
David Carlos Romero Díaz a Tecnológico de Monterrey (Monterrey, Mexikó) kutatója. A közös munka célja az Operátor 4.0/5.0 teljes eszközhatékonyságának (O-OEE) meghatározása, amely az emberközpontú ipar egyik fontos mérőszáma lesz. Az O-OEE fő indikátorai a rendelkezésre állás, a termelékenység és a minőség, melyek az emberi tényezőkre fókuszálnak. A Pannon Egyetem Ipar 5.0 laboratóriumában végzett kísérletekkel mérik meg ezeket az indikátorokat, viselhető szenzorok segítségével. Az első feltáró kísérletek során öt résztvevővel vizsgálják az O-OEE és a fizikai környezet, valamint a technológiai mutatók közötti kapcsolatot. Az eredmények alapján értékelik az O-OEE megbízhatóságát és használhatóságát valós idejű indikátorként. A kutatás záró fázisában a technológiával támogatott operátorok teljesítményét és hosszú távú jóllétét is elemzik. A kutatócsoportban két fiatal kutató és több PhD hallgató is részt vesz, ezzel elősegítve a tudományos fejlődést és a nemzetközi kapcsolatok erősítését.
Vera Békés a Ferkauf Graduate School of Psychology, Yeshiva University (New York, Amerikai Egyesült Államok) kutatója. A közös munka célja egy kutatási paradigma bevezetése, amely az elmerengés (mind wandering) jelenségkörét és szerepét vizsgálja a személyes és online pszichoterápiás helyzetben. Feltevésük szerint a szándékos elmerengés jótékony hatást gyakorol a pszichoterápiás folyamatra, lehetővé téve, hogy a kliens felismerje személyes élményeinek hasonló mintázatait, míg a nem szándékos, spontán betolakodó gondolatok elterelik a terápiás ülések fókuszát és károsan megnehezítik a terápiás folyamatot. A közös munka során egy újszerű kísérleti módszerrel szimulálják a terápiás interakciót, hogy laboratóriumi körülmények közt megvizsgálhassák az elmerengés jellegét és szerepét a személyes és online terápiás helyzetben. Eredményeik új megvilágításba helyezhetik az elmerengés pszichoterápiás folyamatban játszott szerepét, és hozzájárulhatnak a személyre szabott terápiás intervenciók fejlesztéséhez is. A közös kutatás további, hosszabb távú együttműködési lehetőséggel is kecsegtet, és mind az elmerengés, mind a pszichoterápiás folyamat jelenségkörét újszerű megvilágításba helyezheti.
Petrus Johannes Teunissen a Delft University of Technology (Delft, Hollandia) kutatója. A BME Általános és Felsőgeodézia Tanszéke látja vendégül, hogy közös kutatásokat végezzen a műholdas helymeghatározás magas pontossági igényű és az életbiztonságra kritikus alkalmazási területein, különös tekintettel a helymeghatározás pontosságának és megbízhatóságának becslésére alkalmas eljárások kidolgozására. Napjainkban az építőipari gépek, az autonóm járművek lokalizációja és irányítása elképzelhetetlen lenne valós idejű, centiméter pontos műholdas helymeghatározási technikák nélkül. Ezen eljárások megbízhatóságának valós idejű értékelésére, a helymeghatározási szolgáltatás integritásának vizsgálatára alkalmas eljárások még nem kerültek kidolgozásra. A közös kutatás a két intézmény egymást kiegészítő tapasztalataira építve célozza meg egy olyan új matematikai eljárás kifejlesztését, amellyel a cm-es pontosságú GNSS mérések koordinátamegoldásainak nem csak a pontossága, hanem a megbízhatósága is becsülhető. A kutatás eredményei számos területen alkalmazhatóak: az autonóm földi és légi járművek lokalizációja mellett a helymeghatározás megbízhatóságának ismerete kiemelten fontos a nagyméretű építőmérnöki szerkezetek és a földtani veszélyforrásokat (pl. földcsuszamlások) monitorozó GNSS alapú mérő és riasztó rendszerek fejlesztéséhez.
Stadler Krisztián a Pennington Biomedical Research Center, Baton Rouge (Louisiana, Amerikai Egyesült Államok) kutatója. Régóta ismert, hogy az oxidánsok túlsúlya kiváltotta oxidatív stressz a sejtek károsodásához, halálához vezethet. Ezidáig mindössze egyetlen olyan sejthalált írtak le, amelyet kizárólag az oxidatív stressz vált ki. Ez a ferroptózis, melynek szerepét az elmúlt években többek között idegrendszeri betegségekben, infarktusban, stroke-ban és a diabetes szövődményeinek kialakulásában is felvetették. Ugyanakkor számos tanulmány valószínűnek tartja, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik tumorellenes folyamatokban is, így a ferroptózis befolyásolása sok betegség esetében terápiás megoldást jelenthet. A közös kutatás során tanulmányozzák a ferroptózist, fókuszálva a fent említett diabetes szövődményekre, illetve tumorsejtek reakcióira. Vizsgálni fogják, hogy melyek azok a molekulák, amelyek ferroptózis általi sejthalált okoznak vese sejtekben. Ezen molekulák azonosítása, valamint a reakció mechanizmus megismerése, potenciális gátlása segítheti újszerű terápia kifejlesztését, ezáltal lehetővé téve a diabeteszes vese komplikáció célzott kezelését. A közös munka mind alapkutatási, mind alkalmazott kutatási területen előre mozdíthatja ezen patológiás folyamatok megértését, illetve kezelését.
Nemes Norbert Marcel az Universidad Complutense de Madrid professzora. A közös kutatás célja olyan mágneses anyagok vizsgálata, amelyek alapvető fontossággal bírnak a modern társadalmat működtető technológiák számos területén. Mágneseket használunk energia termelésekor, átalakításakor és tárolásakor, de kiterjedt orvosi alkalmazásuk is van, a szupravezetőkre alapozott mágneses rezonanciás képalkotásban. A BME és a Madridi Complutense egyetem kutatói közös kutatásokat végeznek újfajta mágneses anyagok előállítására és vizsgálatára olyan berendezések kombinációjával, melyek egymást kiegészítve találhatóak meg a két intézményben. A közös munka várható eredményei újfajta szupravezető anyagok és újfajta mágneses anyagok felfedezése, illetve a tulajdonságaik feltárása.