Tizenkét külföldi vendégkutató kapcsolódik be akadémiai támogatással a hazai kutatásokba 2025-ben

A pályázati felhívásra a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályázatok.

A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló, 13 tagú zsűri értékelte, majd alapos szakmai értékelésük és összevetésük után javaslatot tett az MTA főtitkárának a pályázatok kiválósági rangsorára. A 100 millió forint támogatási keretösszegből az MTA főtitkárának döntése nyomán a sikerrel pályázók 6 millió forinttól 12 millió forintig terjedő támogatást nyertek el 3–6 hónapig tartó közös kutatásra.

Sóskuthy Márton, a University of British Columbia (Vancouver, Kanada) kutatóprofesszora a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont Fonetikai Kutatócsoportjához érkezik. A kutatócsoport az elmúlt évek során egyedülálló forrást hozott létre: a BEszélt nyelvi Adatbázist (BEA), amely 450 órányi magyar nyelvű beszédfelvételt tartalmaz. Az adatbázis által lehetővé vált a magyar nyelv szerkezetének vizsgálata nagy mennyiségű és reprezentatív adaton. Egy ilyen méretű és komplexitású adathalmaz elemzéséhez innovatív eljárásokra van szükség, amelyek új számítógépes és statisztikai módszerekre támaszkodnak. A BEA-korpusz egyedülálló lehetőséget biztosít 462 beszélő prozódiai mintázatának, valamint ezek szerkezetének és változatosságának vizsgálatára. Emellett Bayes-hálókat alkalmaznak, hogy a jelenségek mögött álló oksági viszonyokat jobban megérthessék. Ezek a módszerek kognitív és fiziológiai modelleket kombinálnak hierarchikus statisztikai modellekkel, ezért alkalmasak a spontán beszédre jellemző kiegyensúlyozatlan és változatos adatok elemzésére. A kutatásokat jelentősen előmozdítja a vendégkutató kimagasló szakértelme a nemlineáris és számítógépes modellek terén. Az intonáció és a beszédtempó más nyelvekre vonatkozó kutatásain alapuló közös munkának köszönhetően lehetségessé válik a felzárkózás a nemzetközi prozódiakutatás élvonalához.

Marek Wojnickivel, az AGH University of Science and Technology (Krakkó, Lengyelország) professzorával a közös kutatás során fluoreszcens és mágneses sajátsággal is rendelkező, újonnan tervezett nanoszerkezetű anyagok előállításával és részletes szerkezetvizsgálatával foglalkozik a kutatócsoport. Ezen új, a vírusokkal összemérhető nagyságú anyagok az orvosi diagnosztikában is használatos korszerű kontrasztanyagok új, innovatív generációjának fejlesztését segítenék. A közös kutatási projekt fő célja e struktúrák összetételének és szerkezetének optimalizálása és részletes jellemzése, különösen a felületi módosítások tekintetében. A felületi módosítások kialakítása érdekében az emberi szervezet számára ártalmatlan anyagokat, pl. aminosavakat, fehérjéket és potenciálisan rákellenes markereket használnak fel, hogy javítsanak ezen újonnan előállított anyagok biokompatibilitásán, növeljék a véráramban való keringési idejüket, illetve csökkentsék citotoxicitásukat, alkalmassá téve őket az onkológiai alkalmazásra.

Robert Freckletont, a University of Sheffield (Egyesült Királyság) professzorát a Debreceni Egyetem látja vendégül. A kutatócsoport fő témája a szaporodási rendszerek evolúciója. Ez a nemzetközi élvonalba tartozó kutatás egy új paradigma kidolgozását célozza. Az új megközelítés lényege, hogy az ökológiai faktorokon kívül a szociális környezetet, azaz a populáció ivararányát is figyelembe veszi. A vendégkutatóval egy új statisztikai módszer kidolgozása a cél, mely statisztikai módszernek a használatát a kutatócsoport által gyűjtött adatokkal végzik el. A rendelkezésre álló adatok mennyiséget mutatja, hogy 40 élőhelyről több mint 30 madárfajról származnak viselkedési és demográfiai adatok. Az új módszer a viselkedés és a populációs demográfia közötti kapcsolatokat tárja fel kivételesen nagy mintaszámok segítségével.

Natalie Nepthune, a Université Toulouse Jean Jaurés (Toulouse, Franciaország) kutatója a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont vendégkutatója. A közös kutatás során az erdőgazdálkodás és az éghajlatváltozás mesterséges intelligenciával való vizsgálatával foglalkoznak. Céljuk annak elemzése, hogyan reagáltak a döntéshozók a tűzvédelem terén a Földmegfigyelési Információs Rendszer (EOIS/FIR) adatainak változása kapcsán. A kutatás fejlett gépi tanulási technikák segítségével értékeli a meglévő megoldások hatékonyságát és hatását az erdővédelemre és a tűzveszély csökkentésére. Kiemelt eszköze a természetes nyelvfeldolgozás, melynek segítségével azonosíthatóak a témához kapcsolódó közpolitikai intézkedések. A kutatás eredményei gyakorlati információkkal szolgálnak a döntéshozóknak saját intézkedéseik közpolitikai hatásairól az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások területén. A várható eredmények között szerepel egy átfogó adatbázis, új és szabadon elérhető mesterségesintelligencia-modellek, valamint vezető szakmai fórumokban megjelenő publikációk. A kutatás elősegíti annak megértését, hogyan lehet jobban kezelni és védeni Magyarország létfontosságú erdei ökoszisztémáit az éghajlatváltozás korában.

Thomas Kai Henning, a Max Planck Institute for Astronomy (Heidelberg, Németország) professzora a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontba érkezik. A két intézmény kapcsolata mintegy tízéves komoly szakmai múltra tekint vissza, nem mellesleg Thomas Henninget 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjai közé választotta. A közös kutatás a James Webb űrtávcsőhöz (JWST) kapcsolódik: a vendégkutató volt az egyik vezetője az űrtávcső európai műszere, a MIRI megépítésének; ő vezetheti a legnagyobb JWST garantált idejű programot a csillag- és bolygókeletkezés területén. Látogatása során részben ezeken az adatokon, részben a fogadó magyar kutatócsoport hasonló JWST-adatain dolgozik majd együtt hazai kollégákkal és diákokkal. Az egyik kutatási projekt a fiatal csillagok körüli korongok nem várt mértékű időbeli változékonyságának magyarázata. A másik projekt ugyanezen korongok portartalmának vizsgálata, a porszemcsék összetételének, kristályosságának és méretének meghatározása az űrtávcső minden korábbinál nagyobb mérési pontossága segítségével. A közös kutatás nemzetközileg is nagy érdeklődést kiváltó eredményekhez vezet, amelyeket felhasználnak a jövőbeni JWST-alapú vizsgálatokban, és amelyek tovább növelik a Csillagászati Intézet Csillagkeletkezés kutatóprogramjának nemzetközi láthatóságát és elismertségét.

Losonczy Attila a Columbia University (New York, Amerikai Egyesült Államok) kutatója. A közös kutatás témája a tanulási és memóriafolyamatok sejtszintű és szinaptikus mechanizmusainak vizsgálata kombinált funkcionális, molekuláris és anatómiai módszerekkel. A vendégkutató és a meghívó vezető kutató csoportja összekapcsolja ezeket a kísérleti megközelítéseket, hogy tanulmányozzák a memóriakódoló neuronokat és szinaptikus kommunikációjukat az egér hippokampuszában. Specifikus céljuk, hogy azonosítsák a stabil memóriakódoló sejtek molekuláris és morfológiai tulajdonságait. A közös munkát a kísérletek beállításának és optimalizálásának szentelik, hogy be tudják azonosítani azokat a neuronokat, amelyek rendkívül stabil memóriakódolási tulajdonságokat mutatnak. A kísérletek a vendégkutató aktív részvételével zajlanak majd, egyúttal segíti a kutatócsoport laboratóriumának tagjait a világ legfejlettebb képalkotási és optogenetikai módszereinek beállításában.

Bill Jackson a Queen Mary University of London (London, Egyesült Királyság) kutatója. A közös kutatás témája gráfok és szerkezetek merevségének vizsgálata. Ez egy igen aktív kutatási terület geometriai, algebrai és kombinatorikai irányokkal és módszerekkel, valamint számos modern alkalmazással (szenzorhálózatok lokalizációja, molekulák szerkezete, alakzatok irányítása, CAD). A terület egyik vezető kutatójával közösen komoly előrelépéseket tesznek klasszikus, sok évtizede nyitott kérdésekben, mint a háromdimenziós generikus szerkezetek merevségének és globális merevségének jellemzései, melyek a kutatási téma mai napig megoldatlan központi kérdései.

Tomasz Stadejeket, a Warsaw University of Life Sciences (Varsó, Lengyelország) professzorát a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet látja vendégül. A sertések légzési és reproduktív szindrómája vírus (PRRSV) a legújabb becslések szerint globálisan évente több mint 2 milliárd dollár kárt okoz a sertéstartóknak. A betegség fennmaradásához nagyban hozzájárul a vírus rekombináció által is hajtott gyors, immunevazív evolúciója és a vírusfehérjék immunszuppressziója. A közös kutatás e folyamatok jobb megértésére irányul. Rengeteg PRRSV-rekombináns ismert, de nem igazán tudjuk, hogy a törzsek közötti távolság hogyan befolyásolja a rekombinánsok létrejöttét, a rekombinácó frekvenciáját és helyét. Ezért a kutatómunka során víruskeresztezésekben két genetikailag közeli (nyugat-európai) és egy velük távolabbi rokonságban álló (kelet-európai) törzs keresztezésével rekombinánsokat hoznak létre. A genetikailag közelebbi és távolabbi vírusok keresztezése után létrejött rekombináns populációk szekvenálásával, egyedi rekombinánsok izolálásával, valamint ezek összehasonlításával nyernek tisztább képet ezekről a folyamatokról, hogy következtetéseket vonhassanak le a rekombinációt befolyásoló tényezőkről. A javasolt kutatások gyakorlati jelentőséggel is bírnak, egyrészt az élővírusos vakcinafejlesztésben, mivel a 6a-7a gének törlése a vakcinatörzsekben erősítheti az immunválaszt, másrészt a vakcinahasználatban, mivel a rekombinánsok megjelenése csökkentheti vagy akár meg is szüntetheti a jelenlegi vakcinák hatékonyságát.

Nazha Hamdani a Ruhr University Bochum (Bochum, Németország) a kardiovaszkuláris terület nemzetközileg elismert, kiemelkedő hírnevű kutatójaként érkezik a Semmelweis Egyetemre. A közös munka során mélyebben megvizsgálják a metabolikus diszfunkció kritikus szerepét a HFpEF előrehaladásában, különösen az elhízással és cukorbetegséggel küzdő betegek esetében. A kutatás az anyagcserezavar és a HFpEF közötti kapcsolatot kívánja jobban megérteni, hogy átfogó kép alakulhasson ki arról, hogyan járul hozzá az elhízás és a cukorbetegség e betegség kialakulásához. Korai felismeréssel és célzott beavatkozások előtérbe helyezésével segítik a hatékony kezelési stratégiák kidolgozását, amelyek jelentősen javíthatják a HFpEF-ben szenvedő betegek ellátását. További cél jövőbeli együttműködések alapjainak kialakítása is, ami segíti a kardiovaszkuláris betegségek globális megértését. A kutatás jelentős hatással lesz a HFpEF kezelésére, új lehetőségeket nyitva meg a korai diagnózis és beavatkozás terén, különösen a metabolikus rendellenességekben szenvedő betegek számára.

David Carlos Romero Díaz a Tecnológico de Monterrey (Monterrey, Mexikó) kutatója. A közös munka célja az Operátor 4.0/5.0 teljes eszközhatékonyságának (O-OEE) meghatározása, amely az emberközpontú ipar egyik fontos mérőszáma lesz. Az O-OEE fő indikátorai a rendelkezésre állás, a termelékenység és a minőség, melyek az emberi tényezőkre fókuszálnak. A Pannon Egyetem Ipar 5.0 laboratóriumában végzett kísérletekkel mérik meg ezeket az indikátorokat viselhető szenzorok segítségével. Az első feltáró kísérletek során öt résztvevővel vizsgálják az O-OEE és a fizikai környezet, valamint a technológiai mutatók közötti kapcsolatot. Az eredmények alapján értékelik az O-OEE megbízhatóságát és használhatóságát valós idejű indikátorként. A kutatás záró fázisában a technológiával támogatott operátorok teljesítményét és hosszú távú jóllétét is elemzik. A kutatócsoportban két fiatal kutató és több PhD-hallgató is részt vesz, ezzel is előmozdítva a tudományos fejlődést és erősítve a nemzetközi kapcsolatokat.

Vera Békés a Ferkauf Graduate School of Psychology, Yeshiva University (New York, Amerikai Egyesült Államok) kutatója. A közös munka célja egy kutatási paradigma bevezetése, amely az elmerengés (mind wandering) jelenségkörét és szerepét vizsgálja a személyes és online pszichoterápiás helyzetben. Feltevésük szerint a szándékos elmerengés jótékony hatású a pszichoterápiás folyamatra, lehetővé teszi, hogy a kliens felismerje személyes élményeinek hasonló mintázatait, míg a nem szándékos, spontán betolakodó gondolatok elterelik a terápiás ülések fókuszát, és megnehezítik a terápiás folyamatot. A közös munka során egy újszerű kísérleti módszerrel szimulálják a terápiás interakciót, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgálhassák meg az elmerengés jellegét és szerepét a személyes és online terápiás helyzetben. Eredményeik új megvilágításba helyezhetik az elmerengés pszichoterápiás folyamatban játszott szerepét, és hozzájárulhatnak a személyre szabott terápiás intervenciók fejlesztéséhez is. A közös kutatás további, hosszabb távú együttműködési lehetőséggel is kecsegtet, és mind az elmerengés, mind a pszichoterápiás folyamat jelenségkörét újszerű megvilágításba helyezheti.

Petrus Johannes Teunissen a Delft University of Technology (Delft, Hollandia) kutatója. A BME Általános és Felsőgeodézia Tanszéke látja vendégül, hogy közös kutatásokat végezzenek a műholdas helymeghatározás magas pontossági igényű és az életbiztonságra kritikus alkalmazási területein, különös tekintettel a helymeghatározás pontosságának és megbízhatóságának becslésére alkalmas eljárások kidolgozására. Napjainkban az építőipari gépek, az autonóm járművek lokalizációja és irányítása elképzelhetetlen valós idejű, centiméter-pontosságú műholdas helymeghatározási technikák nélkül. Ezen eljárások megbízhatóságának valós idejű értékelésére, a helymeghatározási szolgáltatás integritásának vizsgálatára alkalmas eljárást még nem dolgoztak ki. A közös kutatás a két intézmény egymást kiegészítő tapasztalataira építve célozza meg egy olyan új matematikai eljárás kifejlesztését, amellyel a centiméter-pontosságú GNSS-mérések koordinátamegoldásainak nemcsak a pontossága, hanem a megbízhatósága is becsülhető. A kutatás eredményei számos területen alkalmazhatóak: az autonóm földi és légi járművek lokalizációja mellett a helymeghatározás megbízhatóságának ismerete kiemelten fontos a nagyméretű építőmérnöki szerkezetek és a földtani veszélyforrásokat (pl. földcsuszamlások) monitorozó GNSS-alapú mérő- és riasztórendszerek fejlesztéséhez.