Tizenkét külföldi vendégkutató kapcsolódik be a hazai kutatásokba 2023-ban

A pályázati felhívásra a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályázatok.

A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló 11 tagú zsűri értékelte, és tett javaslatot az MTA főtitkárának a pályázatok kiválósági rangsorára alapos szakmai értékelésük és összevetésük után. A 104 millió forint támogatási keretösszegből az MTA főtitkárának döntése nyomán 2 millió forinttól 15 millió forintig terjedő támogatást nyertek el a sikerrel pályázók.

Földvári Péter, a Universiteit van Amsterdam professzora a GISta Hungarorum adatbázist fogja vizsgálni a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. 2015–2022 között közel 9 millió gazdasági-társadalmi-demográfiai jellegű, településsoros adat adatbázisba szervezése történt meg a történelmi Magyarország területén az 1720–1910 közötti összeírásokra alapozva. A nemzetközi tekintetben is jelentős projekthez kapcsolódó középkorászok és oszmanisták révén az időhorizont tágítása is folyamatos, miként az adatok hagyományos és interaktív-online publikálása is. A jóval komplexebb megközelítést lehetővé tevő mutatók előállításával lehetőség nyílik a történeti adatbázis összekapcsolására a jelenkori perifériakutatásokkal (TEIR), így a periferizáció folyamatának évszázados áttekintésére. Földvári Péter közgazdász-történész vendégkutató elemzési tapasztalata a jövedelemrekonstrukcióban, modellalapú fejlettségvizsgálatokban, proxy változók azonosításában, a fejlettséget magyarázó és fejlettséget okozó látens változók elkülönítésében kiemelkedő. Tudása átadásával a hazai történetírás nemzetközi versenyképességének javítása mellett lehetőség nyílik a tudományos diszciplínák és az alkalmazott kutatás közötti együttműködés (területfejlesztés) javítására. Földvári Péter szakmai tapasztalatainak a konkrét kurzusokon való átadása mellett a történeti fejlettségi színvonalra vonatkozó számítások összevetésében és kontrolljában is részt fog venni. A kutatás témája a módszerek szelekciója és a mintázatok interpretálása, ezt követően pedig ugyanennek kivitelezésével foglalkoznak majd a mai perifériakutatásokhoz kapcsolódóan, valamint a hosszútávú változásokat térképezik fel és ezt követően elemzik az eredményeket.

Ryan Robert Martin (Iowa State University) a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben kutat majd. Az általa bevezetett fogalom, amit később gráfok ,,simított analízisének” neveztek el, jól modellezi azokat a hálózatokat, amelyekben kicsi a véletlen szerepe, nagyban hozzájárulva az ilyen hálózatok működésének megértéséhez. Egy másik érdekes új fogalom a gráfok ún. ,,szerkesztési távolsága”, ami pontatlanul fogalmazva azt fejezi ki, hány kapcsolatot kell megszüntetni egy hálózatban ahhoz, hogy egy bizonyos típusú részhálózat minden példánya megszűnjön. A közös kutatás célja ezeknek a fogalmaknak és a rájuk vonatkozó tételeknek a továbbfejlesztése. Ezek a nagy hálózatok működését és tulajdonságait az eddigieknél pontosabban fogják leírni. A kutatás további tárgya a részben rendezett halmazok, amelyek az elméleti számítástudomány sok feladatát modellezik hűen. E téren alapvető matematikai kérdés, hogy maximálisan hány elem választható ki, ha ismert, hogy bizonyos részstruktúrák tilosak, vagy minimálisan hány van kiválasztva, ha minden további hozzávétele már létrehozza az adott részt. Meglepően kevés esetre van megoldás, ezeket tervezik kiterjeszteni, új módszerek megtalálására helyezve a hangsúlyt.

Maria Miguéns Pereirát, a Universidade de Coimbra professzorát a Pécsi Tudományegyetem fogadja. A vendégkutató metalloporfirinekkel végzett kutatásai több évtizedet ölelnek fel. Kiváló nemzetközi kapcsolatai, kiemelkedő eredményességű publikációs aktivitása és mindenekelőtt innovációs tevékenysége a sikeres együttműködés garanciáját jelentik. Ugyanebbe az irányba mutatnak a meghívó vezető kutatóval közös publikációi, valamint közös témavezetéssel PhD-fokozatot szerzett és jelenleg PhD-kutatásokon dolgozó munkatársai. A metalloporfirinek családjába olyan kiemelkedő élettani fontosságú vegyületek tartoznak, mint a klorofill és a hem. Ugyancsak ismert, hogy a hem fehérjékhez kötve nem csupán az oxigénszállításban és -tárolásban játszik fontos szerepet, hanem számos enzimben a katalitikus aktivitást biztosító csoportot is képezi. A közös kutatómunka nem csupán a központi fém változtatására, hanem a pirrol építőelemeken keresztül új funkciós csoportok kiépítésére, rajtuk keresztül pedig új katalitikus tulajdonságok kialakítására irányul majd.

Sierd A. P. L. Cloetingh, az Utrecht University professzora a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudósaival dolgozik majd együtt. A Kárpát-Pannon régió egy globálisan egyedülálló természeti laboratórium, amely lehetővé teszi a Föld belsejében zajló és a felszíni folyamatok közötti kapcsolatok vizsgálatát termomechanikai modellek új generációjának segítségével. Az új eredmények jelentős hatással lesznek a magyarországi geotermikus energiaforrások feltárására, ebben kiemelt szerepet kap a litoszféra dinamikájával és a mélyfluidumokkal való összetett földtani és geokémiai kapcsolatok feltárása. A projekt erősen épít a fiatal magyar kutatógeneráció bevonására.

Nagy András a Mount Sinai Hospital, Lunenfeld-Tanenbaum Research Institute-ból érkezik a Természettudományi Kutatóközpontba. A korszerű rákellenes gyógyszerek jelentősen megnövelték a betegek várható túlélését több tumortípus esetében, a klinikai siker azonban továbbra is gyakran átmenetinek bizonyul a kialakuló rezisztencia miatt. A vendégkutatót fogadó laboratórium Lendület- és ERC-nyertes vezetője a daganatellenes szerek új generációjának kifejlesztésén dolgozik. Laboratóriumában számos olyan modellrendszert dolgozott ki, melynek segítségével hatékonyan vizsgálható a terápiarezisztencia evolúciója, valamint a személyre szabott terápiás eljárások hatékonysága. Nagy András a nemzetközi őssejtkutatás úttörője. A közös kutatómunka során a sejtek szaporodását szabályozó „kill-switch” technológia alkalmazásával lehetőség nyílik a terápiarezisztenciához vezető korai lépések megismerésére, végső soron a rezisztens tumorok kialakulásának megelőzésére.

Az Atommagkutató Intézet vendége lesz Podolyák Zsolt, a University of Surrey professzora. A vasnál nehezebb stabil atommagok mintegy fele neutroncsillagok összeomlásakor, illetve szupernóvák robbanása során keletkezik. Erról az elemkeletkezési folyamatról gravitációs hullámok észlelésével, meteoritok vizsgálatával és a galaxis peremén található fémszegény csillagok tanulmányozásával szerezhetünk információkat. A csillagászati megfigyelések kvantitatív értelmezéséhez azonban elengedhetetlen a nukleoszintézis-folyamat során keletkező extrém neutrongazdag atommagok jellemzőinek ismerete. A napjaink csúcstechnológiáját képviselő radioaktív ionnyalábgyárakban a legfejlettebb detektálási rendszerekkel lehetővé vált a másodperc töredékének megfelelő felezési idejű magok tanulmányozása. Podolyák Zsolt e kutatási terület nemzetközileg is elismert művelője. Vezetésével egy kulcsfontosságú, ám korábban technikai okokból nem vizsgált atommagtartományban fognak első alkalommal méréseket végezni. Az új kísérleti adatok várhatóan jelentősen pontosítják a világot alkotó elemek kialakulásáról alkotott tudományos képet.

Jeanine Lucasta Von Metzinger professzor a CPUT Applied Microbial and Health Biotechnology Institute munkatársa az FB1 mikotoxin kutatásába kapcsolódik be a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Számos felmérés igazolja a gazdasági állatok és az emberek mikotoxin-expozíciónak való kitettségét. A kutatás arra irányul, hogy a Dél-Afrikában honos Rooibos tea bioaktív vegyületei képesek-e csökkenteni a fumonizin B1 (FB1) mikotoxin oxidatív stresszt okozó hatását. A vizsgálatokat állatmodellen végzik, egészséges és B1-nek kitett patkányokban széles körű biomonitorozással. A kísérletek eredményei közelebb visznek majd az FB1-nek kitett emberek esetében a károsító hatások csökkentésének lehetőségéhez.

Buzogány Áron professzor (Universität für Bodenkultur, Wien) a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatómunkájában vesz részt. A növekvő gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségeknek a társadalmi részvételre gyakorolt hatása, valamint ezen belül a civil társadalom és a társadalmi mozgalmak vizsgálata kiemelten fontos nemzetközi kutatási területté váltak az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk a civil társadalmi szervezetek és mozgalmak szerepéről nem egyértelműen demokratikus (autoriter vagy hibrid) politikai rendszerekben. Buzogány Áron az Európai Unió szomszédságpolitikájának keretében vizsgálja a civil társadalmi szervezetek politikai és társadalmi szerepét a környező 12 kelet-európai, valamint közelkeleti és észak-afrikai államban. Kutatása arra keresi a választ, hogy a civil társadalom hogyan tudja befolyásolni a közpolitikát hibrid politikai rendszerekben, és fordítva, hogyan alakítja át a civil társadalmat a politikai folyamatban való részvétel. A kutatás keretében online nagymintás szervezeti felmérés készül a civil társadalom szervezeti struktúráiról, tevékenységi ágazairól, stratégiáiról és finanszírozásáról, valamint esetleges részvételükről politikai folyamatokban és (nemzetközi) hálózatokban. A Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóival közösen a vendégkutató egy hasonló, a közép-kelet-európai és nyugat-balkáni térséget lefedő felmérésen fog dolgozni, amely egy hosszú távú, regionálisan összehasonlító kutatóprogram alapjait képezi. A kutatás hozzájárul a közpolitikával és érdekcsoportokkal, a demokratikus innovációk politikai hatásaival, a civil társadalom szűkülő mozgásterével, valamint az EU külügyi és szomszédságpolitikájával kapcsolatos szakirodalom bővítéséhez.

Edward Schmidt, a Des Plaines (Illinois) professzora a redox homeosztázis kénmetabolizmussal kapcsolatos, eddig feltáratlan aspektusait vizsgálja az Állatorvostudományi Egyetemen. Emlőssejtekben a redukciós kapacitás két kulcsszereplője a NADPH-függő tioredoxin-reduktáz és glutation-reduktáz, mely enzimek fundamentális sejtfunkciókat irányítanak. A vendégkutató kutatócsoportja korábban olyan életképes egérmodellt hozott létre, amelynek májsejtjeiből a két kulcsenzim egyszerre hiányzik (TR/GR-null). Az állatok túlélése a transzszulfurációs utak metabolikus átprogramozásán alapul. A közös kutatómunka során átfogó ismeretek nyerhetők a transzszulfurációs metabolikus útvonalaik szabályozásáról, enzimeik oxidatív stressz elleni védelemben játszott szerepéről, amely a megelőző kutatások alapján meghatározó jelentőséggel bír rákos megbetegedések elleni új terápiás eljárások kidolgozása szempontjából.

Szapudi István (University of Hawaii) a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vendége lesz. Látogatása során a CSFK kutatóival a Tejútrendszer tágabb kozmikus környezetét fogja tanulmányozni galaxisok és kvazárok segítségével. Galaxisunk szomszédságának feltérképezése után vált ismertté, hogy a Laniakea szuperhalmaz tagjai vagyunk. Kevesebb ismeret áll rendelkezésünkre tágabb kozmikus környezetünkről, és a helyzetet bonyolítja még olyan ismeretlen anyagfajták egyértelműsíthető jelenléte is, melyek nem világítanak, és csupán gravitációsan hatnak kölcsön. Ez a sötét anyag és a még rejtélyesebb sötét energia a tudomány legérdekesebb kérdései közé tartozik. A kutatás során extrém sűrű galaxis-szuperhalmazokat és extrém alacsony sűrűségű üregeket is azonosítanak majd a kozmikus hálóban statisztikai módszerek segítségével. Nem csupán detektálnak majd akár több ezer ilyen objektumot 300 millió fényéves skálákon, de korrelálni fogják a pozíciójukat a korai Univerzumból fennmaradt mikrohullámú háttérsugárzás fluktuációinak térképeivel is, amivel a sötét energiáról szerezhető új típusú információ. A közös kutatómunka során támaszkodni fognak egyrészt az Európai Űrügynökség (ESA) ez év júliusában induló Euclid műholdjának szimulált galaxiskatalógusaira, másrészt pedig már meglévő égbolttérképekre a University of Hawaii által vezetett Pan-STARRS kollaboráció adatai alapján több milliárd fényév mélységben a látóirány mentén. A várható eredmények segítenek majd megoldást találni a kozmológia aktuális anomáliáira a tágulás és a struktúrák növekedése kapcsán, melyek kényes egyensúlya generálja a ma látható bonyolult galaxiseloszlást.

Paco Garcia-Gonzalez professzor, a Donana Biological Station-Spanish Research Council munkatársa az Ökológiai Kutatóközpontban fog kutatni. Az alkalmazkodás ökológiai és evolúciós folyamatainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a klímaváltozással együtt járó gyors környezeti változások esetén a populációk fennmaradási lehetőségeit. Egy populáció egyedeinek genetikai sokfélesége hozzájárul ehhez az alkalmazkodáshoz, ezért a kutatás során vizsgálni fogják a genetikai varianciát befolyásoló ivari szelekció (monogám/poligám szaporodási rendszer) és a populáció térbeli szerkezetének (fragmentáció) hatását. Mivel a genetikai variancia önmagában nem elég a környezet gyors változásának követéséhez szükséges gyors alkalmazkodási sebesség lehetővé tételéhez, és az egyedek viselkedési reakciói jóval rugalmasabban és gyorsabban változhatnak, ez a viselkedési plaszticitás kritikus szerepet játszhat a változó vagy kiszámíthatatlan körülményekhez való gyors alkalmazkodásban. A közös kutatás arra is irányul majd, hogy az ivari szelekció és a populáció tagoltsága meghatározza-e a különböző (állandó, szabályosan vagy kiszámíthatatlanul változó) környezetekben kifejeződő viselkedési plaszticitás szintjét. A vizsgálatokhoz egy trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt rovarkártevőt, a szójazsizsiket (Callosobruchus maculatus) használják majd, amely a klímaváltozással valószínűleg új területeket lesz képes meghódítani. A kutatás nemcsak alapvetően fontos evolúciós kérdésekre ad választ, hanem egy mezőgazdasági kártevő terjedési és alkalmazkodási képességeit is felderíti, segítve az ellene való védekezést, valamint fontos természetvédelmi kérdésekre is választ ad a fragmentált populációjú veszélyeztetett fajok környezeti alkalmazkodásának lehetőségeivel kapcsolatban.

Earle Rolfe Williams, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetbe érkezik, hogy a helyi, légköri elektromossággal foglalkozó kutatócsoport tagjaival közösen vizsgálja a globális légköri elektromos áramkör (GLEK) klímakutatásban való alkalmazásának új perspektíváit. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvető klímajellemzőnek nyilvánította a villámlást, ami jelentősen megnövelte a tudományos érdeklődést a légköri elektromosság és ezen belül is a GLEK vizsgálata iránt. Mára számos kutatás kimutatta, hogy a GLEK reagál az éghajlatváltozásra. A soproni intézetben lassan 10 éve zajlik egy olyan módszer fejlesztése, amely lehetővé tenné a villámok eddig nem látott pontosságú és hatékonyságú megfigyelését az egész Földön. Ezzel párhuzamosan az MIT-n olyan ballonos mérési kampányok kivitelezését tervezik, melyek a globális zivatartevékenységnek köszönhetően fennálló, bennünket körülvevő kvázistatikus elektromos tér változásait hivatottak nyomon követni. A látogatás egyik legfontosabb célja e két nagy kutatási projekt eredményeinek összevetése. Earle Rolfe Williams professzor több évtizedes tapasztalata és rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere segítségével a soproni kutatócsoport jelentős előrelépést ér el a GLEK környezetmonitorozási alkalmazhatóságának vizsgálatában, valamint az elérhető modellek és módszerek további fejlesztésében. Mindez nagyban megerősítheti a kutatócsoport pozícióját a globális villámlásnak mint az éghajlatváltozás indikátorának jellemzésére irányuló kutatások nemzetközi élvonalában.