Szerződést kötött az MTA a Székház felújításának első ütemére
A 2023 nyarán induló munkára öt ajánlatból választotta ki az Akadémia a győztest, amely a legjobb ajánlatot adó Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. által vezetett konzorcium lett.
Mint arról 2023. május 11-én beszámoltunk, nyáron megkezdődik a 2025-ben 200 éves fennállását ünneplő Magyar Tudományos Akadémia Székházának felújítása. A közel 160 éves épület felújításának kivitelezését ütemekre bontva tervezi az Akadémia. A kiviteli tervek elkészítésére kiírt közbeszerzést a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) nyerte, és az I. ütem részletes kiviteli tervdokumentációja elkészült.
A 2023 nyarán kezdődő I. ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható. Energetikai okokból megkezdődik az épület homlokzati nyílászáróinak restaurálása és korszerűsítése, szükség esetén cseréje. Visszakerülnek a szfinxek az épületre, illetve az épület mellé a kandeláberek. Az új díszkivilágítás kiépítését a II. ütemben tervezzük. Új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a Díszterem, az épület legnagyobb és legszebb terme. Teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyet benne. Sor kerül a 2017 óta zárva tartó Művészeti Gyűjtemény kincseit bemutató harmadik emeleti Képtár felújítására, sőt a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül.
Az I. ütem kivitelezésének közbeszerzésére az MTA 2022. november 30-án adott fel hirdetményt, melyet a Közbeszerzési Hatóság december 14-én továbbított megjelentetésre az Európai Unió Közbeszerzési Értesítőjében. A hirdetmény december 19-én jelent meg. Az ajánlatkérést két részre bontotta az MTA: az 1. rész a harmadik emeleti szint és a Díszterem komplett felújítását, a 2. rész a homlokzati nyílászárók rekonstrukcióját tartalmazza.
Az 1. részben 27, a 2. részben 21 gazdasági szereplő jelezte érdeklődését az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. A műszaki dokumentációt 16 gazdasági szereplő váltotta ki. Végül az 1. részre 5, a 2. részre 4 ajánlat érkezett be.
Az Akadémia a mindkét rész tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot adó Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. vezette konzorciummal kötött szerződést 2023 júliusában; együttesen a projekt szóban forgó I. üteme teljes szerződéses összege 10% tartalékkeret figyelembe vételével bruttó 8,85 milliárd forint.
Az I. ütem munkálatai a tervek szerint 2024 őszéig tartanak, átadás-átvételi eljárással zárulnak. Ezt követően az Akadémia használatbavételi eljárást fog lefolytatni.
A jubileumi ünnepségek után 2026-ban folytatódik a 12 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes, illetve a hozzá kapcsolódó Könyvtár felújítása, amelynek fontos célja, hogy a II. ütem végére a közösségi terek arányának növelésével, új kiállítóterek megnyitásával a mostaninál jóval nyitottabb és akadálymentesen bejárható legyen az épületegyüttes a nagyközönség számára. A másik fontos cél, hogy a tudományos rendezvényeket a mai kor technikai színvonalának megfelelően lehessen lebonyolítani. Műszaki és fenntarthatósági szempontból is van tennivaló bőven: az épület feltárt szerkezeti hiányosságainak kijavítása, energiatakarékos üzemeltetésre való átállítása, biztonsági és tűzrendészeti korszerűsítése a legfontosabbak között említhető. A II. ütemben az udvar alatt egy 300 főt befogadó, korszerű technikával felszerelt konferenciaterem készülne el, új fogadóteret kapna a Könyvtár, és nyilvános közösségi tereket alakítanának ki az épületben.
Az Akadémia bízik abban, hogy 2025-re, fennállásának 200. évfordulójára megtörténhet az MTA Székház előtti tér rendezése is, ahol a mostani parkoló helyett egy közösségi tér kapna helyet. Itt építenék meg azt a jelet, amely méltó az Akadémia történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is. Az Akadémia mindent megtesz annak érdekében, hogy az ünnepi év után folytatódhasson a Székház megújulása.
A budapesti Széchenyi István téren álló méltóságteljes épület a magyar és egyetemes tudományosság központi szimbóluma, amely az intézmény megkülönböztetett szerepét kanonizálta és fejezi ki mind a mai napig. A Friedrich August Stüler tervei alapján 1862–65 között közadakozásból felépült palota a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását. Kivitelezését Stüler képviseletében Szkalnitzky Antal, a mester egykori berlini tanítványa, az Akadémia részéről pedig Ybl Miklós irányította. A belső tereken is a korszak legnevesebb művészei dolgoztak, a falfestmények Lotz Károly és Ligeti Antal alkotásai.
