Svante Pääbo kapta az evolúciós genetika területén elért eredményeiért az orvosi-élettani Nobel-díjat

Hol vannak az ember gyökerei? Miben különbözik a Homo sapiens a többi korai embertől? Miért maradt életben? Ezek azok a kérdések, amelyek Svante Pääbo kutatásainak középpontjában állnak hosszú évek óta.

Svante Pääb Fotó: Wikimedia Commons

Az idén 67 éves kutatónak többek között sikerült szekvenálnia a neandervölgyiek genomját. Ennek során felfedezte, hogy ennek a kihalt emberi fajnak a nyomai az emberi genomban is megtalálhatók. A korai emberek génjei még ma is befolyásolják az emberi életet, például azt, hogy az immunrendszer hogyan reagál a fertőzésekre. Pääbo, aki a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben dolgozik, egy korábban ismeretlen emberi őst is felfedezett: a gyenyiszovai embert.

A paleogenetika úttörője

Munkája során a svéd genetikus egy teljesen új tudományágat hozott létre: a paleogenetikát, amelynek tárgya a fossziliákból és őskori leletekből származó genetikai minták elemzése. A kutató feltárta „a genetikai különbségeket“ a ma élő emberek és a kihalt ősök között, és „felfedezései megalapozták annak kutatását, hogy mi tesz minket, embereket olyan egyedivé“ – méltatta Pääbo eredményeit a Nobel-bizottság.

Kedden a fizikai, szerdán pedig a kémiai Nobel-díj idei nyerteseit hirdetik ki. A tudományos díjak után csütörtökön az irodalmi Nobel-díjat, pénteken a Nobel-békedíjat, jövő héten hétfőn pedig a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat elnyerők neveit hozzák nyilvánosságra.

A tervek szerint a Nobel-díjakat idén is Stockholmban adják át december 10-én, a Nobel-díj alapítójának, Alfred Nobel halálának évfordulóján.

Makovitzky József, az MTA külső tagja