Súlyos aggályát fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a Magyar Természettudományi Múzeum tervezett elköltöztetésével kapcsolatban

Január 28-án ülésezett az MTA Elnöksége (az Elnökség az Akadémia legfőbb döntéshozó szerve két közgyűlés között). Az Elnökség súlyos aggályát fejezte ki a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről való elköltöztetésének szándékával kapcsolatban, megerősítve az elmúlt két évben hangoztatott szakmai érveit. Ezek közül a legfontosabbak:

• A gyűjtemény többszöri költöztetése nemzetközi tapasztalatok alapján jelentős károsodással jár.
• A központi fekvésű fővárosból való elköltöztetés nehezebben megközelíthetővé teszi a múzeumot például a középiskolás és egyetemi diákok, turisták legnagyobb része számára, a látogatottság nagyságrenddel fog csökkenni.
• A múzeumban működő és a múzeum gyűjteményeivel dolgozó tudományos közösségek kutatási feltételei nehezednek, illetve részben ellehetetlenülnek.

Az Akadémia Elnöksége arra kéri a döntéshozókat, hogy halasszák el a költöztetés végrehajtását, és vizsgálják felül a döntést. Az Elnökség tagjai erről egyhangúlag szavaztak. Az Elnökség ugyanakkor támogatta korszerű vidéki tudományos kiállítások létrehozásának szándékát.

Két éve érvel az Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt két évben közgyűlési határozatban, tudományos osztályainak állásfoglalásaiban, a közgyűjteményt fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének írt elnöki levélben egyaránt érvelt a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről való elköltöztetése ellen, és folyamatosan figyelemmel kísérte a múzeum elhelyezésével kapcsolatos fejleményeket. Először a több budapesti épületben működő múzeum Növénytára került nehéz helyzetbe a Tündérpalota néven ismert népligeti épület felújítása kapcsán. Most a Ludovika épületegyüttesében található részlegekkel és a kiállításokkal együtt az egész múzeum vidékre telepítésének szándéka veszélyezteti a gyűjteményeket és a tudományos tevékenységet.

Közgyűlési határozat

Az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés 2018 májusában határozatban foglalt állást a Természettudományi Múzeum Növénytárában, a Tündérpalota épületben található gyűjtemény helyzetének megnyugtató rendezése mellett. A határozatban a Közgyűlés felkérte a Természettudományi Múzeum fenntartásában illetékes minisztériumot egy olyan, az MTA, a múzeum, a fenntartó minisztérium és más érintett intézmények felelős képviselőiből álló bizottság felállítására, amelynek feladata a Természettudományi Múzeum körül kialakult helyzet tisztázása, megnyugtató megoldások kialakítása.

Az MTA Közgyűlése egyúttal felkérte a múzeumot fenntartó minisztériumot, hogy amíg a teljes Természettudományi Múzeum elhelyezése múltjához, fontosságához és nemzetközi hírnevéhez méltó módon meg nem oldódik, az ott elhelyezett gyűjtemények maradjanak eredeti helyükön.

Az Akadémia több tudományos osztálya külön állásfoglalásban (itt olvasható például az MTA Földtudományok Osztálya állásfoglalása és az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása) is kifejtette a múzeum költöztetése ellen szóló érveket.

Elnöki levél

2019. március 4-én Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben tájékoztatta a tudományos osztályok állásfoglalásáról Kásler Miklóst, az EMMI miniszterét. Az elnök egyúttal felajánlotta az MTA tudományos osztályainak segítségét az EMMI számára: egy közös bizottság keretében fogalmazzanak meg javaslatot a múzeum elhelyezésére, valamint egy minden érintett számára megnyugtató, végleges megoldás mielőbbi kidolgozására.

2019. április 4-én kelt válaszában Kásler Miklós köszönetet mondott Lovász Lászlónak az akadémiai állásfoglalásért, és közölte, hogy az MTM költözéséről még nem született döntés. Jelezte, hogy a múzeum vidéki elhelyezésének lehetőségével és a megvalósítás feltételrendszerével kapcsolatos vizsgálatban a Magyar Természettudományi Múzeum is részt vesz, szakmai szempontú érdekérvényesítésükre lehetőség van. Nem tudni azonban, hogy az írásban a múzeum vezetése, munkatársai és az érintett szakmai szervezetek, így az MTA számára sem ismertetett 2019. decemberi kormányhatározat megszületése előtt ténylegesen milyen döntés-előkészítési folyamat zajlott, valóban megtörtént-e a szakmai közösség által hangoztatott aggályok mérlegelése.

„…mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja”

A Magyar Természettudományi Múzeum gróf Széchényi Ferencet tekinti alapítójának. Ő volt az Akadémiát megalapító gróf Széchenyi István édesapja. Széchényi Ferenc nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítása is, hiszen 1802-es adományával ő rakta le mindhárom nemzeti közgyűjteményünk alapjait. Miután másfél évtizedig tudatosan gyarapította könyvtárát, immár érdemesnek találta arra, hogy a nemzetnek felajánlja, és ezzel megvesse „egy közmívelődési tudományos központ, egy nemzeti könyvtár” alapjait. Feleségének ásványgyűjteménye pedig a természettudományi részleget alapozta meg a könyvtárból lassan kialakuló Nemzeti Múzeumban. A Magyar Természettudományi Múzeum később a Nemzeti Múzeumból vált ki, az 1949-es múzeumi törvény nyilvánította önálló intézménnyé.

Az alapító okiratban egyébként rendelkezik az alapító a Nemzeti Múzeum elhelyezéséről is. Eszerint: „Ámbár az országnak e Múzeuma számára legalkalmasabb hely maga a pesti Királyi Könyvtár épülete, mégis ezek a gyűjtemények, amelyeket a hazának szentelek, azokkal, amelyek a Kir. Egyetem Könyvtárában ténylegesen léteznek, soha ne kevertessenek össze s ne egyesíttessenek hogy így, ha a tudomány egyetemet Pestről valamely más helyre áttenni határoznék el, ez az Országos Múzeum mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja.”