Stépán Gábor kapta az idei Bolyai-díjat

Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a köztársasági elnök elnökletével működő független díjbizottság egyhangú döntése nyomán nyerte el a kitüntetést. A Bolyai-díjat Novák Katalin köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémián június 15-én.

2023. június 15.

„Az erős, összetartó, életképes és a kor változó kihívásaira megfelelően reagálni tudó közösséghez szükségünk van tudományra és tudósokra. Ahhoz, hogy a magyar nemzet is versenyképes legyen, tudományos bizonyosság kell arról, ami megismerhető a múltunkból és a jelenünkből. Tisztában kell lennünk a megismerhető és a nem megismerhető között jelenleg húzódó határvonallal” – mondta köszöntőjében Novák Katalin köztársasági elnök, a Bolyai-díjat odaítélő bizottság elnöke. Stépán Gábort méltatva elmondta, hogy „professzor úr élő példája annak, hogy a tudomány motorja a kíváncsiság. Ez a kíváncsiság hajt bennünket, hogy egyre kijjebb toljuk a megismerés határát. Ez a kíváncsiság gyermekkorunkból fakad, és szerintem a tudós az a felnőtt, aki képes volt megőrizni a gyermeki kíváncsiságot, és képes mindenhol teret adni annak.” Novák Katalin kiemelte, hogy a díjazott bár sok helyen élt és dolgozott külföldön, végül hazájába tért vissza, itt telepedett le ismét, és itt végzi most tudományos munkáját és oktatói tevékenységét”.

Stépán Gábor gépészmérnök, a Bolyai-díj 2023-as kitüntetettje (középen) Novák Katalin köztársasági elnökkel és Perczel András szerkezeti kémikus professzorral, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnökével. A képre kattintva galéria nyílik. Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Stépán Gábor összesen csaknem 700 tudományos és felsőoktatási közleményt jegyez, több mint 500 közleménye jelent meg külföldön, számos monográfia és szakkönyv köthető a nevéhez. A független díjbizottság tanácskozása alapján kiválasztott díjazott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alkalmazottmechanika-professzora, az Academia Europaea és az Észt Tudományos Akadémia akadémikusa. Stépán Gábor tudományos munkássága nemzetközi tanulmányútjai mellett egész életében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kötődött, pályája során azon dolgozott, hogy a felhalmozott elméleti tudást gyakorlatban használható tudásra váltsa.

Az MTA tavalyi, 195. közgyűlésén az egyik tudományos előadást éppen Stépán Gábor tartotta, melynek videofelvétele itt elérhető.

Stépán Gábor 1994 óta a műszaki tudományok doktora, szakterülete a dinamika, a szerszámgépek rezgései, az erőszabályozás robotokon, a járműkerekek nemlineáris rezgései, az emberi és robot-egyensúlyozás, a bifurkációelmélet és a kaotikus jelenségek vizsgálata. Tagja többek között a Bolyai János Matematikai Társulatnak, a Magyar Mérnökakadémiának, az International Union of Theoretical and Applied Mechanics és az EuroMech vezetőségének. 1988-ban megkapta az MTA Fiatal Kutatói Díját, 2001-ben mestertanár címet szerzett, 2006-ban Simonyi Károly mérnöki díjjal tüntették ki, 2011-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Szilárd Leó-díjat, 2023-ban Jedlik Ányos-díjat kapott. Amerikai és kínai szakmai díjak mellett egyetemi hallgatóitól számos esetben kapta meg a legkiválóbb oktatóknak járó díjat. Feltalálóként egyetemi kollégáival 9 hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben jegyzik, több bejegyzett európai szabadalma is van.

Perczel András szerkezeti kémikus professzor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke a díj kapcsán elmondta: „A Bolyai-díj alapításával célunk nemcsak az volt, hogy a tudományos életért és a fejlődésért példaértékű munkát végzők eredményeit elismerjük, hanem az is, hogy a szélesebb közönség is megismerje ezeket az eredményeket. Stépán Gábor hazai és nemzetközi munkásságával és érdemeivel kétségtelenül méltó nagykövete lesz a magyar tudománynak.”

A Bolyai-díj

A kétévente odaítélt, most 12. alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén.

A 100 ezer euróval járó díjat 15 tagú – a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök.

Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, majd a sorban követte őt Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András szerkezeti kémikus (a Bolyai-díj kuratóriumának jelenlegi elnöke), Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, É. Kiss Katalin nyelvész, Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a legutóbbi Bolyai-díjat pedig 2021-ben Karikó Katalin kutatóbiológus kapta.