Stépán Gábor kapta az idei Bolyai-díjat
Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a köztársasági elnök elnökletével működő független díjbizottság egyhangú döntése nyomán nyerte el a kitüntetést. A Bolyai-díjat Novák Katalin köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémián június 15-én.
„Az erős, összetartó, életképes és a kor változó kihívásaira megfelelően reagálni tudó közösséghez szükségünk van tudományra és tudósokra. Ahhoz, hogy a magyar nemzet is versenyképes legyen, tudományos bizonyosság kell arról, ami megismerhető a múltunkból és a jelenünkből. Tisztában kell lennünk a megismerhető és a nem megismerhető között jelenleg húzódó határvonallal” – mondta köszöntőjében Novák Katalin köztársasági elnök, a Bolyai-díjat odaítélő bizottság elnöke. Stépán Gábort méltatva elmondta, hogy „professzor úr élő példája annak, hogy a tudomány motorja a kíváncsiság. Ez a kíváncsiság hajt bennünket, hogy egyre kijjebb toljuk a megismerés határát. Ez a kíváncsiság gyermekkorunkból fakad, és szerintem a tudós az a felnőtt, aki képes volt megőrizni a gyermeki kíváncsiságot, és képes mindenhol teret adni annak.” Novák Katalin kiemelte, hogy a díjazott „bár sok helyen élt és dolgozott külföldön, végül hazájába tért vissza, itt telepedett le ismét, és itt végzi most tudományos munkáját és oktatói tevékenységét”.
Stépán Gábor összesen csaknem 700 tudományos és felsőoktatási közleményt jegyez, több mint 500 közleménye jelent meg külföldön, számos monográfia és szakkönyv köthető a nevéhez. A független díjbizottság tanácskozása alapján kiválasztott díjazott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alkalmazottmechanika-professzora, az Academia Europaea és az Észt Tudományos Akadémia akadémikusa. Stépán Gábor tudományos munkássága nemzetközi tanulmányútjai mellett egész életében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kötődött, pályája során azon dolgozott, hogy a felhalmozott elméleti tudást gyakorlatban használható tudásra váltsa.
Az MTA tavalyi, 195. közgyűlésén az egyik tudományos előadást éppen Stépán Gábor tartotta, melynek videofelvétele itt elérhető.
Stépán Gábor 1994 óta a műszaki tudományok doktora, szakterülete a dinamika, a szerszámgépek rezgései, az erőszabályozás robotokon, a járműkerekek nemlineáris rezgései, az emberi és robot-egyensúlyozás, a bifurkációelmélet és a kaotikus jelenségek vizsgálata. Tagja többek között a Bolyai János Matematikai Társulatnak, a Magyar Mérnökakadémiának, az International Union of Theoretical and Applied Mechanics és az EuroMech vezetőségének. 1988-ban megkapta az MTA Fiatal Kutatói Díját, 2001-ben mestertanár címet szerzett, 2006-ban Simonyi Károly mérnöki díjjal tüntették ki, 2011-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Szilárd Leó-díjat, 2023-ban Jedlik Ányos-díjat kapott. Amerikai és kínai szakmai díjak mellett egyetemi hallgatóitól számos esetben kapta meg a legkiválóbb oktatóknak járó díjat. Feltalálóként egyetemi kollégáival 9 hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben jegyzik, több bejegyzett európai szabadalma is van.
Perczel András szerkezeti kémikus professzor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke a díj kapcsán elmondta: „A Bolyai-díj alapításával célunk nemcsak az volt, hogy a tudományos életért és a fejlődésért példaértékű munkát végzők eredményeit elismerjük, hanem az is, hogy a szélesebb közönség is megismerje ezeket az eredményeket. Stépán Gábor hazai és nemzetközi munkásságával és érdemeivel kétségtelenül méltó nagykövete lesz a magyar tudománynak.”
A Bolyai-díj
A kétévente odaítélt, most 12. alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén.
A 100 ezer euróval járó díjat 15 tagú – a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló – bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök.
Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta, majd a sorban követte őt Roska Tamás informatikus, Bor Zsolt fizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András szerkezeti kémikus (a Bolyai-díj kuratóriumának jelenlegi elnöke), Nusser Zoltán neurobiológus, Pál Csaba biológus, É. Kiss Katalin nyelvész, Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a legutóbbi Bolyai-díjat pedig 2021-ben Karikó Katalin kutatóbiológus kapta.