A Magyar Tudományos Akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja. A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme. A megszülető megoldásnak meg kell szüntetnie az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is.

TOVÁBB

2026. május 4-5-én tisztújító közgyűlést tart az alapítása bicentenáriumát tavaly ünneplő Magyar Tudományos Akadémia. A Közgyűlés új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választ, mivel a jelenlegi tisztségviselők megbízatása lejár. Cikkünkben elérhető a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének programja.

TOVÁBB

Milyen veszteségei voltak 20. század magyar tudománytörténetnek és benne a Magyar Tudományos Akadémiának? Hogyan érintette az intézményt az antiszemita diszkrimáció és miként lépett fel a második világháborút követően a kommunista hatalom a neki nem tetsző tudósokkal szemben? E kérdésekre ad választ az mta200.hu számára írott dolgozatában Nagy Péter Tibor történetszociológus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára, a Wesley egyház- és vallásszociológiai kutatóközpont vezetője.

TOVÁBB

Húsz Kárpát-medencei borvidék 95 pincészetének 301 borát nevezték az MTA 2026-os borversenyére. A rendezvényborok mezőnyét többnyire tiszta, pontos és jól értelmezhető borok jellemezték, míg a magasabb kategóriákban már nagy számban jelentek meg összetettebb, izgalmasabb, komolyabb karakterű tételek. A pezsgők minőségében minden évben előrelépés tapasztalható, az aszúk mezőnye idén is megerősítette, hogy e borstílusban Magyarország továbbra is világszínvonalú teljesítményre képes.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését.

TOVÁBB

Tóth Szilvia Zita, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet igazgatója és a Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője immár második Lendület-pályázatában kutatja a zöldalgák hidrogéntermelő képességét, amit esetleg később emberi energiatermelésre is fel lehet használni. Sőt, hosszú távon az is elképzelhető, hogy az algák közvetlen elektromosáram-termelését is hasznosítani lehet. Így nemcsak hogy üvegházhatású gáz kibocsátása nélkül lehetne energiát termelni, de az algák fotoszintézisük révén közben szén-dioxidot is elnyelnének, sőt a biomasszájukat is fel lehetne használni.

TOVÁBB

A két világháború közötti magyar–francia kapcsolatokat sokszor nyíltan ellenséges viszonyként írják le, amit mindvégig meghatározott a trianoni békeszerződés. Ablonczy Balázs, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék egyetemi docense MTA-doktori értekezésében azonban bemutatta, hogy e kapcsolat ennél jóval sokrétűbb volt. A hivatalos szint alatt élénk kulturális és gazdasági kapcsolatok alakultak ki a két ország között, és a Magyarországgal szimpatizáló francia véleményformálókból álló hálózat kiépítésére irányuló igyekezetek is értek el sikereket.

TOVÁBB

Fiatal kutatóként „csak a hátát lehetett látni”, hiszen mindig források fölé hajolva dolgozott. 1968 és 1992 között az MTA Történettudományi Intézetének középkorkutatója, 1992-től napjainkig pedig három egyetem professzora, történésznemzedékek mestere lett Solymosi László történész-levéltáros akadémikus, akinek 80. születésnapja alkalmából tanítványainak több generációja szerkesztett monográfia-értékű tanulmánykötetet az életmű teljes horizontjáról válogatva. A „Tanulmányok a Magyar Királyság középkori történetéhez” című könyvet az MTA200-könyvsorozat részeként mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. Az esemény több volt, mint kötetbemutató: megrajzolta egy ember arcélét, és tiszteletadást és köszönetmondást jelentett egy nagy elődök nyomában járó tudós tanár előtt.

TOVÁBB

2026. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján emlékkonferenciát tartottak az MTA székházának Dísztermében, amelynek keretében bemutatták a „II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és rodostói emigrációja” című, magyar–török kétnyelvű tanulmánykötet második kiadását. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB