„Praeceptor Hungariae” – Emlékezés Kodály Zoltán akadémiai szobránál

Harmadszor emlékeztek meg Bartók Béla és Kodály Zoltán egykori dolgozószobájában, az MTA jelenlegi alelnökeinek székhelyén az egykor Kodály vezette Népzenekutató Csoport mostani kutatói a csoport 1953. őszi megalapításáról.

2022. szeptember 30.

A Kodály Zoltán születésének 140. évfordulóján elhelyezett koszorún egy idézet olvasható tőle: „mindig Magyarország tanítója szerettem volna lenni (Praeceptor Hungariae)”.

A megemlékezésről további képek a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A megemlékezők két 100 évvel ezelőtti eseményt is felidéztek. Kodály Zoltán 1922-es nagy „gyűjtőévét”, amely a Trianon utáni „Maradékországban” valósult meg, illetve egy másik fontos eseményt, a Kodály elleni koncepciós fegyelmi eljárás egy mozzanatát. Kodály Zoltán 11-szer jelent meg a saját kollégáiból álló fegyelmi bizottság előtt, ahol maga látta el a saját védelmét.
E fegyelmi tárgyalás nélkül aligha érthetők teljesen Kodály életének későbbi eseményei, döntései, kompozíciói.

Az MTA Székház alelnöki irodájában található a patkó alakú asztaláról „patkós szobának” nevezett dolgozószoba, amely 1934-től 1940-ig Bartók Béla, majd Bartók távozása után a Kodály vezette Népzenekutató Csoport munkahelye volt Kodály haláláig, és ahol még Yehudi Menuhin is látogatást tett.


Az ünnepségen – amelyen részt vett Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke – felolvasott szövegrészben a hazafiatlanságáról szóló vádpontra válaszolva egy olyan, soha el nem hangzott védőbeszédet ismerhettek meg a jelenlévők, amelyben Kodály Zoltán őszintén utat engedett
a benne felgyülemlett feszültségnek, és amely nemcsak elkötelezettségét mutatja, de egyben szónoki remekmű is.

Zárásképp Kővári Réka, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa egy Kodály halálát követően született beadványt olvasott fel, amelyben a Népzenekutató Csoport arra kéri az Akadémia I. Osztályát, hogy kaphasson Kodály is egy Bartókéhoz hasonló emléktáblát, tekintettel arra, hogy Kodály ugyanúgy részt vett a magyar népzenei összkiadás megvalósításában, sőt irányította azt.