„Őrizni kell értékeinket” – nagycenki koszorúzás Széchenyi István születésnapján

A Magyar Tudományos Akadémia feladatairól és céljairól beszéltek az MTA vezetői azokon a nagycenki és sopronpusztai ünnepségeken, amelyeken a tudós testület alapítójára és az Akadémia megszületését lehetővé tévő felajánlására emlékeztek.

2019. szeptember 23.

A Magyar Tudományos Akadémia vezetői 2000 óta minden évben koszorúzással emlékeznek meg november 3-ról a nagycenki Széchényi-mauzóleumban és egy hársfa elültetésével a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben arról a napról, amikor Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. 2000-ben – a felajánlást követő 175. évben – ugyanennyi hársfát ültettek el legyező alakban Sopronpusztán az Akadémiai Emlékerdőben. Azóta minden év november 3-án újra ellátogatnak ide a vezetők emlékezni és egy újabb fát elültetni. Idén a 194.-et.

Idén kivételesen nem november 3-án, hanem a Széchenyi István születésének évfordulóját megelőző napon, szeptember 20-án hajtottak fejet az MTA vezetői az alapító nemes tettére és életművére emlékezve. A módosítás oka a novemberben megrendezendő Tudomány Világfóruma és a megváltozott törvényi keretek kapcsán december 2-ára összehívott rendkívüli közgyűlés miatt rendkívül eseménydús ősz.

„A Magyar Tudományos Akadémia ugyan létezik és működik, de néhány hete teljesen új fejezet kezdődött a történetében” – mondta Nagycenken Lovász László elnök. Szerinte az MTA legfontosabb feladata, hogy hidat képezzen a tudomány és a társadalom között, és betöltse a nemzet tanácsadójának szerepét.

A képre kattintva megnézheti képgalériánkat Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Őrizni kell értékeinket, ápolni hagyományainkat és minden lehetséges támogatást megadni a kutatói közösségnek ahhoz, hogy továbbra is hatékony gyarapítója legyen közös tudáskincsünknek” – mondta. Arról, hogy ezeket a feladatokat az MTA milyen stratégia mentén végzi a jövőben, a Közgyűlésnek kell majd döntenie.

Solymos Rezső Széchenyi-díjas akadémikus, az Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával kezdeményezte 2000-ben az Akadémiai Emlékerdő kialakítását 175 hársfa elültetésével Sopronpusztán. A legyezőszerűen telepített fasorok a határ mentén nyugat felé mutatnak, emléket állítva Széchenyi István szellemiségének. Lovász László, az MTA elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára és Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora idén a 194. fát ültette el ünnepélyes keretek között.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Török Ádám Sopronpusztán tartott beszédében kiemelte: Széchenyi páratlan életműve nem csak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság, az utókor számára is igen fontos értékeket hordoz. Szellemi hagyatékának nem lehet egyetlen földrajzi, vagy intézményi helyet megjelölni, hiszen az egész Kárpát-medencében fellelhetőek tevékenységének eredményei. Kétségtelen azonban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia - ahol a tudomány művelői számára megadatott annak a lehetősége, hogy közösséget alkossanak - és Nagycenk különlegesen fontos helyet tölt be ezen helyszínek között.

Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora egyetemi vezetőként annak fontosságáról beszélt, hogy Széchenyi eszmeiségének jegyében olyan ismereteket adjanak át a hallgatóknak, amelyek kiállják az idő próbáját.