Berzeviczy Albert néhai akadémiai elnök tiszteletére, halálának 90. évfordulója alkalmából tartottak emlékülést a Magyar Tudományos Akadémián. Berzeviczy az eddig hivatalban volt 21 elnök közül a leghosszabb ideig, 1905 és 1936 között töltötte be ezt a tisztséget. Szolgálatát az a szellemi elv vezérelte, hogy a válságon a kultúra emelheti fölül a nemzetet.

TOVÁBB

A biológiai tudományágak kiemelkedő eredményeit és perspektíváit bemutató tudományos konferenciával, valamint a „Natura Mirabilis” országos természetfotó-pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítással nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi programsorozatának részeként az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztályának hónapja. Az április végéig tartó rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, valamint a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából az MTA Biológiai Tudományok Osztálya országos természetfotó-pályázatot hirdetett „Natura Mirabilis” címmel. A téma: az élő természet csodája, annak minden formája a vírusoktól az emberig és a természeti környezetig. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) szakmai támogatásával három kategóriában kiírt fotópályázat zsűrije az alábbi képeket találta a legjobbaknak, kategóriánként három helyezettet díjazva, valamint egy-egy ifjúsági díjat és egy fődíjat kiosztva.

TOVÁBB

Életének 89. évében elhunyt Radnóti Zsuzsa dramaturg, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

TOVÁBB

A támogatottak két kategóriában összesen 60 millió forintnyi ösztöndíjat vehetnek igénybe. A nyertesek listája cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Életutakat, tudományos pályákat mutat be a Jászságtól a Magyar Tudományos Akadémiáig az a kisfilm, amelyet az MTA bicentenáriuma alkalmából készített Víg Dávid dokumentumfilm rendező és Németh Máté operatőr. A film cikkünkbe kattintva megnézhető.

TOVÁBB

Vajon milyen kapcsolatban áll a tudományokkal Jókai, akiről kisbolygót, atka- és csigafajt is elneveztek? Milyen szövegkiadási elvek határozták meg az Akadémia egykori tekintélyes tagja, Lévay József költeményeinek forráskiadását? És hogyan hozható összefüggésbe a 21. századi irodalomelmélet kedvelt fogalma, a biopoétika Kosztolányi nyelvművészetével? Az MTA200-könyvsorozat könyvei az Akadémia alapításának 200. jubileuma kapcsán nem csupán a múlt értékeit mutatják fel, hanem hírt adnak arról a jelenben végzett, nemzeti közösségünket és jövőnket szolgáló szellemi munkáról is, amely az Akadémia mindenkori hivatása. A „Jókai Mór és a tudományok”, a „Lévay József költeményei I–II.” és „»A honni nyelvet mívelni és gyarapítani«. Kosztolányi nyelvművészete” című könyvek és a könyvbemutatón készült videófelvétel cikkünkből elérhetők.

TOVÁBB

Európa legnagyobb zsidó temetője a Kozma utcai. A magyar tudomány 22 a sírkertben nyugvó alakjának síremlékét újítja fel közösen az MTA és a Mazsihisz. Az erről szóló dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia székházában írta alá Freund Tamás, az MTA elnöke és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. A megállapodás szerint a két fél a síremlékek felújításán kívül együttműködik a magyar zsidó közösség más, kiemelkedő tudósai emlékének ápolásában is.

TOVÁBB

A magyar munkavállalók még mindig jelentősen kevesebb fizetést kapnak nyugati társaiknál. Ahhoz, hogy e téren változások induljanak el, mindenképpen fel kell tárni e jelenség hátterét. Erre vállalkozott Reizer Balázs, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Technológia és Egyenlőtlenség Kutatócsoport vezetője és kollégái. Munkatársaival azt vizsgálja, hogy mivel foglalkoznak a magyar munkavállalók a munkaidejükben, illetve hogy hogyan hat a különböző munkakörökben dolgozókra a termelés innovatív átalakítása és robotizálása.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeumában jelenleg két olyan kiállítás is látogatható, amely jelentős évfordulóhoz kapcsolódik. A „Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825–2025)” című tárlat a magyar zenetudomány formálásában a kezdetektől meghatározó szerepet betöltő, 200 éves Akadémia zenetudományi kutatásait állítja a fókuszba, és az elmúlt két évszázad meghatározó magyar zenetudósai előtt tiszteleg. A „Jelek, játékok, üzenetek: Kiállítás a százéves Kurtág György tiszteletére” című tárlat pedig korunk legismertebb magyar zeneszerzőjének kivételes, a humánumot a középpontba helyező életművének tragikus és fájdalmas, de egyben játékos és humoros világába nyújt különleges betekintést.

TOVÁBB