Misha Gromov orosz-francia matematikus kapta idén a Rényi Intézet által alapított Fejes Tóth László-érmet

Gromov a 20-21. századi matematika meghatározó alakja, munkássága különösen a geometria, a topológia és a matematikai fizika szempontjából jelentős.

2026. november 3.

A hagyománytörő gondolkodásáról, szárnyaló fantáziájáról és újabban a biológia, kiemelten az agy működése iránti érdeklődéséről is ismert, Abel- és Wolf-díjas matematikust világszerte rendkívül eredeti gondolkodónak tartják, aki úgy old meg nehéz matematikai problémákat, hogy sokszor váratlan matematikai nézőpontokat, elnevezéseket és módszereket vezet be.

Misha Gromov Fotó: FREDERIC WOIRGARD / LOOK AT SCIENCES/SCIENCE PHOTO LIBRARY

Misha Gromov a modern geometria egyik legnagyobb hatású megújítója. A görbült terek, felületek és sokaságok geometriai tulajdonságait vizsgáló Riemann-geometriában új módszereket dolgozott ki arra, hogyan lehet a görbület, a térfogat és a távolságok összefüggéseiből matematikai következtetéseket levonni. Gromov munkája új korszakot nyitott a klasszikus mechanikában és a Hamilton-féle fizikai rendszerekben (pl. a bolygók mozgása ilyen rendszer) is, és tevékenysége alapvető jelentőségű a matematikai struktúrákkal foglalkozó ún. szimplektikus geometriában. A matematikai csoportokat geometriai eszközökkel tanulmányozó geometriai csoportelmélet területén pedig olyan kapcsolatokat tárt fel az algebra és a geometria között, amelyek korábban nem voltak nyilvánvalók. Ide tartozik az általa kidolgozott Gromov–Hausdorff-távolság, amelynek segítségével különböző geometriai terek közötti távolságot lehet értelmezni.

2009-ben Abel-díjat kapott „a geometria forradalmi megújításáért”. További jelentős díjai a Wolf-díj (1993) és a Kyoto-díj (2002). 2005-ben Magyarországon is járt, amikor a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj kitüntetettje lett a Metrikus struktúrák Riemann-i és nem Riemann-i terekben (Metric Structures for Riemannian and Non-Riemannian Spaces) című könyvéért. A díjat Vizi E. Szilvesztertől, az MTA akkori elnökétől vette át. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.

„A Rényi Intézet kutatási profiljában hangsúlyosan jelenik meg a geometria és a topológia, vagyis azok a területek, amelyeken Misha Gromov meghatározó eredményeket ért el” – hangsúlyozta Stipsicz András topológus kutatóprofesszor, aki a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet korábbi főigazgatójaként a Fejes Tóth-éremhez tartozó oklevelet szimbolikusan, a plakettet pedig már korábban személyesen adta át a New Yorkban élő tudósnak. Misha Gromov „Paraméteres pakolási és lefedési problémák” címmel tartott előadást online a Fejes Tóth-érem hivatalos átadó ünnepségén.

Misha Gromov 1943-ban született Boksitogorszkban, az akkori Szovjetunióban, majd a Leningrádi Állami Egyetemen végzett matematikát. 1974 -ben költözött az Egyesült Államokba, ahol a New York Állam Stony Brook egyetemén lett professzor. 1982-től a Párizs melletti Institut des Hautes Études Scientifiques (IHÉS) professzora, és 1996-tól a New York-i Egyetem (NYU) Courant Matematikai Intézetének professzora is. Jelenleg a New York University Institute for Advanced Study-n tanít.

A Fejes Tóth László-érmet és a vele járó oklevelet a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Intézet 2023-ban alapította a diszkrét geometria nemzetközileg elismert kutatója, a magyar diszkrét geometriai iskola megteremtője emlékére, aki a Rényi Intézet második igazgatója volt 1970-től 13 éven át. Az Intézet az éremmel minden évben egy, a geometria (tágabban értelmezett) területén nemzetközi léptékben is jelentős matematikai munkásságot kíván elismerni.

A Fejes Tóth-érmet elsőként Lovász László vehette át 2023-ban, a második kitüntetett Szemerédi Endre volt. Tavaly az ukrán Maryna Viazovska, a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne Matematikai Intézetének professzora és tanszékvezetője kapta a diszkrét geometria és a számelmélet területén elért úttörő jelentőségű eredményeiért.