Előadások, programok egész novemberben a Magyar Tudomány Ünnepén

A felfedező kutatók és az alkalmazott kutatásokat végző szakemberek egymásra utaltságáról, valamint az Akadémia döntéshozókat segítő szerepéről beszélt ünnepi köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke. Mint elmondta: „A Magyar Tudományos Akadémiának kötelessége a mindenkori politikai döntéshozás segítése tudományos adatok, vizsgálatok nyújtásával olyan fontos kérdésekben, mint például az oktatás vagy a környezetvédelem. Az is a tudomány alapvető etikai normái közé tartozik, hogy olyan kérdésekben, amelyekben nincs kiforrott tudományos álláspont, vagy egymással szemben álló, tudományosan egyformán megalapozott nézetek léteznek, ezt a tényt kell a döntéshozók tudomására hozni. Az elmúlt években ezt tettük, és a jövőben is ezt fogjuk tenni.”

Lovász László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Lovász László szerint a következő hetek ugyan az ünnepéi lesznek, de az ünnepek jelentőségét, hangulatát és méltóságát a hétköznapok adják. Az önálló, szabad munka eredményei jelenthetik az alapot az ünneplésre. És ez az alapja a tudomány művelésének nem csupán az egyes kutatók esetében, hanem az Akadémia kutatóhálózatának egészében és az egyetemeken is.

Az MTÜ programjait ismertetve Lovász László kiemelte, hogy azok helyszínei nem korlátozódnak csupán az Akadémia Székházára. Az MTA kutatóintézetei is várják az érdeklődőket. A Társadalomtudományi Kutatóközpontban például a „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján”, valamint „A közösségi média jogi oldala” című előadások hallgathatók meg. (E két program felvétele az mta.hu-n utólag teljes terjedelmében megnézhető majd.)

Barnabás Beáta főtitkárhelyettes a tudomány időtlenségéről és határtalanságáról beszélt. A tudomány nem csak a kutatóknak kínál korlátok és határok nélküli világot, az érdeklődőknek is a felfedezés élményét és a világ megértésének lehetőségét kínálják az MTA programjain. Barnabás Beáta szerint nagy felelősség a tudományos eredmények interpretációja. Kérdés, hogyan kerülhető el, és elkerülhető-e egyáltalán a kutatói következtetésekben a szubjektivitás. Mint mondta, a tudomány művelőinek a szigorú, tényeken alapuló eredményközlésre kell törekedniük, hogy a befogadó minél objektívebben férhessen hozzá az ismeretekhez.

Barnabás Beáta Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A főtitkárhelyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a „Határtalan tudomány” mottó a szó szoros és átvitt értelmében is igaz a Magyar Tudomány Ünnepére. Ugyanis miként az elmúlt években, úgy idén is részt vesznek a határon túli magyar tudományos közösségek az MTÜ eseménysorozatában, összesen több mint harminc programmal.

Az ünnepi köszöntők után elismeréseket adtak át az MTA Székházának Dísztermében tartott eseményen.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki

Adamik Tamást, a nyelvtudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortudományi Intézet Latin Tanszékének professor emeritusát a római irodalom- és vallástörténet, a kései latin nyelv, a középkori latin irodalom, az antik stíluselméletek, továbbá az antik és a kortárs retorika elméletének és gyakorlatának területén végzett kiemelkedő kutatásaiért, a legjelentősebb antik retorikai művek saját fordításban és jegyzetekkel való kiadásáért;

Győri Istvánt, a matematikai tudomány doktorát, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Matematika Tanszékének professor emeritusát a fiatal kutatók tudományos irányításában, a matematika, az alkalmazott matematika és az informatika oktatásában, a képzési formák megszervezésében és megalapozásában, valamint azok irányításában szerzett elévülhetetlen érdemeiért, a késleltetett differenciálegyenletek oszcillációjáról, stabilitásáról írott monográfiájának, számos dolgozatának és konferencia-előadásának elismeréseként;

Herodek Sándort, a biológiai tudományok doktorát, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nyugalmazott igazgatóját, a „Balaton megmentőjét” a Balaton algáinak foszforanyagcseréjéről készített kutatási eredményei alapján kidolgozott védekezési stratégiáért és annak végrehajtásában játszott kiemelkedő szerepéért, amelynek köszönhetően megszűnt a tó elalgásodásának veszélye;

Horváth Örs Pétert, az orvostudomány doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinika egyetemi tanárát magas színvonalú, hosszú évtizedeken át végzett, nemzetközileg is messzemenően elismert gyógyító, tudományos, kutató-, oktató- és iskolateremtő munkájáért;

Kovács Ferencet, az MTA doktorát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar professor emeritusát, a hazai mikroelektronika és informatika egyik kiemelkedő kutatómérnökét, oktatóját a magzati szívműködés passzív analízisére alkalmas műszer és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóeljárás kidolgozásáért, valamint hét a villamos- és informatikai mérnökképzést támogató, színvonalas monográfiája elismeréseként;

Ludassy Máriát, a filozófiai tudományok doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar professor emeritáját a francia felvilágosodás terén végzett kiemelkedő kutatásaiért, számos, szakmai magyarázatokkal, kiegészítő tanulmánnyal ellátott fordításáért, 12 könyvéért, valamint a posztgraduális képzésben részt vevők színvonalas oktatásáért;

Szegő Károly Sándort, a fizikai tudomány doktorát, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutató professor emeritusát a Naprendszer különféle égitesteinek plazmakörnyezete és a napszél töltött részecskéi közötti kölcsönhatás vizsgálatára irányuló fél évszázados kutatómunkája során elért jelentős tudományos eredményeiért, a hazai űrfizikai kutatások nemzetközi beágyazásáért.

Nyolcadszor adták át a Szily Kálmán-díjat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapított az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott
Winkler Tamásnak, az MTA Titkárság Informatikai Főosztálya vezetőjének a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságán végzett informatikai üzemeltetési feladatok magas színvonalú ellátása, az MTA Humán Tudományok Kutatóháza informatikai üzemeltetési rendszerének kidolgozása, valamint az európai általános adatvédelmi rendelet bevezetése miatt szükséges informatikai tevékenységek előkészítése és koordinálása elismeréseként.

További képek az ünnepélyes megnyitóról a fotóra kattintva nézhetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság által alapított MOL Tudományos Díjat a díj kuratóriuma ez évben Magyar Imrének, az MTA doktorának ítélte nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű tudományos tevékenységéért, amelynek eredményeként megalkotta a Pannon-medence új rétegtani adatok szintézisén nyugvó, egyedülálló és integrált kronosztratigráfiai rendszerét.

A Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj Kuratóriuma Wigner Jenő-díját Hózer Zoltánnak, az MTA doktorának adományozta az atomreaktorok fűtőelemeinek kutatása és a súlyos reaktorbalesetek modellezése terén elért, itthon hasznosuló és nemzetközileg is elismert eredményeiért, valamint az elmúlt 20 évben több mint száz intézeti és kutatóközponti projekt vezetéséért, amelyek közül több kiemelkedő jelentőségű volt a Paksi Atomerőmű számára a közvetlen üzemi felhasználás és a tudományos háttértevékenység szempontjából;

Mikó Sándornak, a SOM System Kft. tudományos munkatársának az atomerőmű nukleáris üzemanyag-ellátásának diverzifikálását és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolását biztosító projektek létrehozásában, irányításában és megvalósításában játszott meghatározó szerepéért, valamint a termohidraulika, a számítógépes modellek és algoritmusok területén végzett munkájáért, fejlesztéseiért, amelyekkel támogatta az atomerőmű üzembe helyezéséhez, majd biztonságos üzemeltetéséhez szükséges feladatok ellátását.

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított díj kuratóriuma a Bruckner Győző-fődíjat Faigl Ferencnek, a kémiai tudomány doktorának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszék professzorának a poláris fémorganikus vegyületek regio- és sztereoszelektív reakcióinak vizsgálata terén elért kiemelkedő eredményeiért.

A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat a kuratórium
Csékei Mártonnak, a Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet munkatársának ítélte, a gyógyszerkutatás területén elért eredményei elismeréseként.

A Magyar Tudományos Akadémia által a Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére alapított Pungor Ernő-díjat Béni Szabolcs, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézet igazgatója vehette át a természetes anyagok, bio- és gyógyszermolekulák kromatográfiás, elektroforetikus és spektroszkópiás módszerekkel, elsősorban NMR-spektroszkópiával végzett vizsgálatának területén elért eredményeiért.

A magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét az aktív szakember kategóriában Jóvér Balázsnak, a MÁV Technológiai Központ fejlesztőmérnökének adományozta felelősségteljes és kiváló munkájáért, szakmai felkészültségéért, valamint az ETCS-vizsgálatokkal kapcsolatos irányító tevékenységéért;

Urvald Krisztiánnak, a MÁV Pályavasúti Szolgáltatások Igazgatóság elszámolási osztályvezetőjének pedig a munkája során tanúsított szakmai és társadalmi felelősségvállalásáért, közösségépítő és vezetői munkája elismeréseként;

életmű kategóriában Süveges Lászlónak, a Ganz Holding Zrt. Ganz Motor Kft. tanácsadó főmérnökének a vasútgépészet terén végzett több mint fél évszázados példamutató és rendkívül eredményes szakmai, vezetői és gazdag publikációs tevékenységéért;

Vörös József okleveles közlekedésépítő mérnöknek az első szabadon szerelt, szabadon betonozott és szakaszosan előretolt feszített vasbeton hidak hazai alkalmazási technológiájának kidolgozásában való részvételéért, az új technológiával megvalósuló hidak építésének irányításáért.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Rézler Gyula Alapítvány által a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására alapított Rézler Gyula-díjat Szalai Erzsébet, a szociológiai tudomány doktora, a munka- és szervezetszociológiai, elitkutatási, továbbá a szocialista és posztkommunista társadalmak politikai gazdaságtanával foglalkozó, hazai és nemzetközi szinten is figyelemre méltó új kutatási kérdéseinek és eredményeinek, valamint egyetemi oktatómunkájának elismeréseként kapta.

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatók és kutatók számára ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket.

A javaslatokat elbíráló bizottság által idén második alkalommal odaítélt Jermy Tibor-díjat kapott Koczor Sándor, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztályának tudományos főmunkatársa olyan kiemelkedő gazdasági jelentőségű munkáiért, mint a parlagfű szipókásainak feltárása, az idegenhonos kártevő amerikai szőlőkabóca első hazai kimutatása, továbbá a kémiai ökológia terén végzett kutatásaiért, amelyek során több fontos rovarkártevő feromonalapú csalogatócsapdájának kidolgozásában vett részt;

Németh Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusa, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának első éves MSc-hallgatója a szaproxilofág fajok adatainak gyűjtéséért, több új faj felfedezéséért, a múzeum bogárgyűjteményének digitalizálásában játszott meghatározó szerepéért, faunisztikai feltárómunkáiért, valamint olyan ritka fajok elterjedésének pontos körvonalazásáért, mint a kék pattanó;

Szivák Ildikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa, rovartani és elméleti ökológiai kutatásaiért, a klíma, a geológiai faktorok, illetve a biogeográfiai folyamatok a C. rugulosa fajkomplex speciációs folyamataira való hatásának vizsgálatáért, tagjai taxonómiai leszármazási vonalainak molekuláris módszerekkel való tisztázásáért, valamint az egyes mikroendemizmusok elterjedési területeinek bemutatásáért.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére alapított Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette Bősze Zsuzsannát, az MTA doktorát olyan, antitesteket hatékonyan termelő, genetikailag módosított nyulak létrehozásáért, amelyek képesek azon kórokozók ellen is ellenanyagot termelni, amelyeknél az eddigi eljárások kudarcot vallottak. Ezeket az ellenanyagokat megfelelő módosítást követően a gyógyításban és a diagnosztikában is fel lehet használni;

Hancsók Jenőt, az MTA doktorát a műtrágyák minőségjavítása és a belsőégésű motorok hagyományos és alternatív forrásból származó korszerű üzemanyagainak kutatásában, fejlesztésében elért, nemzetközileg is elismert, a vegyiparban hasznosított és új értékeket teremtő eredményeiért;

valamint Kónya Zoltánt, az MTA doktorát a nanoszerkezetű anyagok kémiája és a környezeti kémia terén végzett kutatásaiért, amelyek célja olyan új tulajdonságú anyagok előállítása és minősítése, amelyekkel a nanotechnológia és a környezettechnika területén érhető el áttörés a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek előállításában.

Az ünnepségen bejelentették, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság az alkalmazott tudományok területén kiemelkedő eredményeket elért kutatók részére QP Akadémiai Kiválóság díjat alapítanak. Az emlékplakettet, az oklevelet és a díjat az MTA elnöke és a QP Zrt. vezérigazgatója együttesen adja át ünnepélyes keretek között a Magyar Tudományos Akadémia évi rendes közgyűlésén. A QP Akadémiai Kiválóság díj megalapításáról szóló dokumentumot Lovász László, az MTA elnöke és Bogisich Ferenc, a QP Zrt. vezérigazgatója írta alá. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az idei rendezvénysorozat nyitóelőadása az önvezető autók jövőjével foglalkozott: hogyan érzékelik az őket körülvevő világot, miként lehetnek majd képesek kezelni a mindennapi helyzeteket. Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt Bokor József, az MTA alelnöke. Előadása az mta.hu-n teljes terjedelmében látható lesz majd.