Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Magyarok a Selyemúton – az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteményének kiállítása

Stein Aurél, az MTA tiszteleti tagja, valamint az Akadémia alapítójának, Széchenyi Istvánnak a fia, Széchenyi Béla keleti felfedezőútjait mutatja be az a kiállítás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Keleti Gyűjteménye és az Ybl Budai Kreatív Ház rendezett „Magyarok a Selyemúton – a Széchenyi-expedíció és Stein Aurél” címmel.

2018. november 26.
Széchenyi Béla Fotó: keptar.oszk.hu

A Selyemút – a Kínát a Földközi-tenger mellékével összekötő eurázsiai közlekedési útvonal – nem csupán kereskedelmi célokra szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja volt. A Kr. e. 2. századtól kezdődően több mint egy évezreden át selymet, luxuscikkeket és egyéb kereskedelmi árukat szállítottak és cseréltek az út menti városokban, oázisokban, de egyben eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok, technológiák terjedésének és meghonosodásának színtere is volt. A kínai, az indiai, az iráni, valamint a klasszikus nyugati kultúra keveredett és hatott itt egymásra.

A terület földrajzi, kartográfiai, geológiai leírásában, valamint az ebben a szellemi olvasztótégelyben létrejött sajátos kultúra tárgyi emlékeinek és dokumentumainak feltárásában Magyarország is kivette részét a Széchenyi-expedíció és Stein Aurél munkássága révén.

Az Akadémia alapítójának idősebb fia, gróf Széchenyi Béla által vezetett expedíciónak (1877–1880) és Stein Aurél (1862–1943) a Selyemút mentén folytatott több évtizedet felölelő régészeti és kartográfiai munkásságának volt egy közös pontja: a tunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomok.

Stein Aurél (középen) a kutyájával, kísérői között Fotó: The British Library

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvára Keleti Gyűjteményének kiállítása együttműködve a kínai Tunhuangi Kutatóintézettel a Széchenyi-expedíció 140. és Stein Aurél halálának 75. évfordulóján történeti fotók, valamint térképek, levelek, kéziratok, korabeli és modern kiadványok, filmek segítségével kalauzolja el a látogatóit a felfedezések helyszíneire, köztük a terület leghíresebb művészeti emlékéhez, az Ezer Buddha barlangtemplomokhoz, melyek legújabbkori felfedezésében e magyar utazók és tudósok játszottak úttörő szerepet.

A kiállítás 2019. január 7-ig látogatható az A kiállítás oldala az Ybl Budai Kreatív Ház honlapjánYbl Budai Kreatív Házban.
Cím: 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 9.
Nyitvatartás: mindennap 9.00–19.00

Az MTA Székházában tartott tájékoztatón azt is bejelentették, hogy a tudományos munka elmélyítése érdekében hétfőn Budapesten együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, valamint a kínai Tunhuangi Kutatóintézet (Dunhuang Research Academy). A megállapodást Monok István, az MTA KIK főigazgatója és Lo Hua-csing, a kínai kutatóintézet igazgatóhelyettese írta alá.

Monok István és Lo Hua-csing a megállapodás aláírása után
(További képek a fotóra kattintva nézhetők meg.)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

  • Az együttműködés keretében már ez év augusztusában kiállítást rendeztek Tunhuangban Széchenyi Béla expedíciójának hagyatékából, amit a kínai intézmény helyi anyagokkal egészített ki.
  • Jövő májusban nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek a tunhuangi emlékekről európai tudományos központok szakértőivel.
  • Digitalizálni fogják Stein Aurél hagyatékát, amelyhez a világ összes kutatója hozzáférhet majd.
  • 2020-ban Tunhuangban nemzetközi konferenciát rendeznek, 2022-ben pedig a Szépművészeti Múzeum tervez a kínai kutatóintézettel egy nagyszabású kiállítást.

„Büszkék vagyunk rá, hogy magyar emberek is részt vettek Tunhuang és környékének geológiai, földrajzi, néprajzi, nyelvészeti feltárásában” – fogalmazott Monok István köszöntőjében. Kitért arra is, hogy az Akadémiai Könyvtár alapítása óta folyamatosan gazdagodik a Keleti Gyűjteménye, amelyben számos, a világon egyedülálló kézirathagyaték is megtalálható. Kína az egyik nagyhatalom, amelynek emlékeit megőrizték a gyűjteményben. Így az Akadémia alapítójának idősebb fia, gróf Széchenyi Béla által vezetett expedíció (1877–1880) írásos emlékeinek jelentős részét is a könyvtárban őrzik, emellett Stein Aurél (1862–1943) a Selyemút mentén folytatott több évtizedet felölelő régészeti és kartográfiai munkásságának hagyatéka is az intézményben található. „A Magyarországon őrzött hagyaték mellett a British Museumban is találhatóak dokumentumok az expedíciókról” – tette hozzá Monok István.

Lo Hua-csing arról beszélt, hogy a Selyemút a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja volt. Széchenyi Béla 1879-ben vezetett expedíciója eljutott Tunhuang környékére, és hozzájárult az emlékek feltáráshoz, utána pedig Stein Aurél folytatta elődei munkáját. Így az azóta a világörökség részeként számon tartott barlangszentélyek a nagyközönség számára is széles körben ismertté váltak. A felfedezések során keletkezett dokumentumok megismerésére, a tudás elmélyítésére hozták létre a megállapodást.