Magyar kutató lett az Academia Europaea szekcióvezetője

Az Academia Europaea egy összeurópai tudományos javaslattevő szervezet, amelynek célja, hogy a kontinens legjobb tudósainak szakértelmét egyesítve
a legfontosabb társadalmi és a környezetet érintő kérdésekben tudományos megalapozottságú tanácsokat adjon a döntéshozóknak. Az Academia Europaea élettudományi osztályán belül 2016-ban hozták létre a klinikai és állatorvos-tudományi szekciót, amely így a szervezet egyik legfiatalabb részegysége. Az új szekció elkülönítésére azért volt szükség, mert

más megközelítést alkalmaz, és más problémákra keresi a választ, mint a többi, alapvetően alapkutatási fókuszú élettudományi egység.

E klinikai és állatorvos-tudományi szekció élére választották meg most elnöknek Hegyi Pétert, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatóját.

Hegyi Péter Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

„Az elmúlt évszázadban az új tudományos következtetéseket alapvetően új ismeretekből, új felfedezésekből lehetett levonni. De manapság rengeteg klinikai vizsgálat folyik, amelyek ugyanazt a kérdést gyakran teljesen más irányból közelítik meg – mondja Hegyi Péter. – E vizsgálatok során hatalmas mennyiségű adat keletkezik, hiszen a klinikumban sokkal több beteget látnak el az orvosok, és ezen adatok feldolgozásából egyre több tudományos következtetést vonhatunk le.”

A klinikai vizsgálatok által követett módszertan is jelentősen különbözik
a felfedező kutatások eljárásaitól, ahogy a kutatási gondolkodás és az ötletek megvalósítása is máshogy történik. Az alapkutatások legfontosabb célkitűzése az új felfedezések elérése. Ezzel szemben a klinikai tudományokban nem
az újdonság a legnagyobb érték, hanem a hasznosíthatóság. A klinikai felismerések használhatóságát a betegágy mellett kell bizonyítani.

A központigazgató szerint

minden orvostudományi előrelépést kétszer kell felfedezni.

Először fel kell fedezni az alapkutatások során magát a jelenséget, de ezután
az alapkutatók sokszor nem lépnek tovább ennek az ismeretnek
a hasznosításával, hanem a figyelmüket már az új felfedezések felé fordítják.
A klinikus kutató az ismereteket „leveszi a polcról”, és a második felfedezéssel a hasznosításuk módját dolgozza ki. A klinikai szekció az e területen dolgozó kutatókat fogja össze Európa-szerte. Az orvostudományi felfedezések gyógyításban való hasznosításával foglalkozik a transzlációs medicina. Sokaknak meghökkentő lehet, hogy ennek külön tudományterületet kell szentelni, hiszen feltételezhető, hogy az orvostudományi kutatások végső célja minden esetben a gyógyítás fejlesztése. Ennek ellenére az új felfedezések visszajuttatása a betegágy mellé távolról sem magától értetődő.
Az alapkutatások egy részéről a felfedezés pillanatában nem lehet tudni, hogy mire lehet majd használni a gyógyításban.

„A transzlációs medicina területén végzett kutatások kiindulópontja, hogy
a betegágy mellett tesszük föl az adott kérdést. E kutatás folyamata számos elemből áll, a szükséges alapkutatási vizsgálatok megtervezésétől
az eredményeik összefoglaló értékelésén keresztül a felfedezések kommunikációjáig – folytatja Hegyi Péter. – A transzlációs medicina tehát körfolyamatként képzelhető el.

A PubMed orvostudományi szakcikkeket gyűjtő adatbázisban évente 1,4 millió közlemény jelenik meg. Ez hatalmas szám,
de csupán minimális hányaduk jut vissza
a betegágy mellé.”

Az utóbbi évtizedekben az élettudományi alapkutatás az európai tudományban is hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami meg is látszik
az Academia Europaea élettani osztályán: 1300 alapkutató a tagja. A klinikai szekciónak alapításakor mindössze 123 tagja volt, és mostanában indult meg
a bővülése. Pedig transzlációs kutatás nem lehetséges, amíg a klinikai ág hiányzik. Az utánpótlás azonban, úgy tűnik, biztosítva van, mert Hegyi Péter értékelése szerint a fiatal klinikusok körében hatalmas az érdeklődés
a transzlációs medicina iránt. A betegágy mellett dolgozó fiatal rezidenseket az orvostudományi kutatás betegágy mellett végezhető része érdekli igazán.

Jól mutatja a transzlációs medicina iránt igényt, hogy tavaly, amikor
a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központja meghirdetetett
egy újfajta, hibrid PhD-képzést, amelyben a rezidensképzés és a PhD-képzés egyszerre jelent meg, 162-en jelentkeztek rá, akik közül 91 főt vettek fel. Vagyis e terület eddig hiányzott, nem voltak kifejlődve a struktúrái, pedig nagy igény volt rá a fiatal orvosok körében. A központigazgató szerint a jelenleg is erős alapkutatási ág mellett a következő években jelentősen fogják fejleszteni
a transzláció klinikai ágát, és így az orvostudományi kutatások hasznosíthatósága lényegesen meg fog nőni.

„Jelenleg sokkal több az elérhető tudás, mint amennyit használunk. Vagyis nagyon sok felfedezést nem kell újra megvalósítanunk, mindössze „le kell emelnünk a polcról”, azaz meg kell találni a szakirodalomban. Tehát, ha ezeket a fiatal orvosokat megtanítjuk az eredmények értelmezésére, a kutatási módszertan ismeretére és a szakirodalom kritikus értékelésére, azzal
a gyógyítást is segítjük – érvel Hegyi Péter. – Ha a reggeli viziten felvetődik
egy kérdés, akkor az orvos vissza tud vonulni, átkutatja a szakirodalmat, és rengeteg esetben meg is találja a kérdésre adható választ. Ezt akár már aznap vissza lehet forgatni a gyógyításba.”

Hegyi Péter szerint régen az a mondás írta le az orvostudományi kutatásokat, hogy „a ma tudománya a holnap orvoslása”. De ma már sok esetben ez úgy hangzik, hogy „a ma tudománya a ma orvoslása”. Vagyis

az orvostudományi kutatások kezdenek
a valós idejű GPS-hez hasonlóan működni,

amikor is a helymeghatározást azonnal követi a tájékozódás. Az Európai Statisztikai Hivatal 2016-os adatai szerint Magyarországon abban az évben
126 ezer haláleset történt. Ebből elméletben 60 ezer még akkor is elkerülhető lenne, ha teljesen leállnának az orvostudományi kutatások, és csak a már most meglévő tudásbázist hasznosítanánk megfelelő hatékonysággal. Ebbe beletartoznak a prevenció, a terápia és a betegkövetés terén szerzett ismeretek is. Vagyis a tudás nem megfelelő használata rengeteg ember halálát okozza. Ez nem magyar sajátság: az Európai Unióban 1,7 millió 75 év alatti ember hal meg évente, és ebből 1,2 millió haláleset elkerülhető lenne. „Óriási célkitűzése az Academia Europaea élettudományi osztályának, hogy olyan javaslatokat tegyünk, amelyek révén e szükségtelen halálozások száma csökkenthető” – mondja Hegyi Péter.

Az év első három hónapjában 140 újabb tagot jelöltek az Academia Europaea klinikai és állatorvos-tudományi szekciójába, ezzel megduplázódhat a szekció taglétszáma.

A cél az, hogy 4-500 fős, a klinikai orvostudomány iránt elkötelezett közösséget építsenek fel,

és az általuk kidolgozott ajánlásokkal új lendületet adjanak a betegellátást segítő tudománynak, illetve ebbe az irányba reformálják meg az orvosképzést és az orvosok mindennapos tevékenységét is.