Lovász László és Vizi E. Szilveszter a Szent István-rend idei kitüntetettjei

„Hagyományaink szerint nemzeti ünnepünkön a Szent István-rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet. Ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok” – mondta Áder János a Sándor-palotában augusztus 20-án a kitüntetések átadásakor az MTI tudósítása szerint.

Lovász Lászlót méltatva a köztársasági elnök elmondta, hogy a magyar matematika Aranycsapatából igazolt a világ élvonalába: „Az Erdős Pál köpönyegéből előbújó nemzedék tagjaként már fiatalon hírnevet szerzett, később pedig számtalan elismerést a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén. Gyermekkorától tudta, hogy a matematika nemcsak megtanulandó tantárgy, hanem egy akár művészi élvezetet nyújtó tudományterület” – hozzátéve, hogy a matematikus lelkesedését később nagy hatású tanárként, inspiráló előadóként, felelős vezetőként adta tovább Budapesttől Ohióig. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a Norvég Tudományos Akadémia idén, immáron harmadik magyarként Lovász Lászlónak ítélte a matematikatudomány talán legrangosabb kitüntetését, az Abel-díjat.

Vizi E. Szilveszter munkásságáról szólva Áder János elmondta, hogy a kutató tankönyvi adatoktól merőben eltérő állításait eleinte kétkedéssel, hitetlenkedéssel és távolságtartással fogadták. Vizi E. Szilveszter azonban tudta, hogy „a felfedező legelőször mindig egyedül van”, és ezért ragaszkodott az igazához. Oxfordi eredményei áttörést hoztak az idegsejtek közötti kommunikáció megértésében. „Ezzel kapcsolatos tanulmánya klasszikussá vált, a kezdeti elutasítást követően számos elismerést kapott, tudományos kutatók hivatkozási alapja lett” – mondta Áder János, hozzátéve, hogy ez a felbecsülhetetlen jelentőségű tudás áttörést hozott az agykutatásban és egészen új utakat nyitott a gyógyszerkutatás előtt.

A közmédiában megjelent teljes beszámoló itt érhető el.

Lovász László 1948. március 9-én született Budapesten. Nős, négy gyerek apja, felesége a szintén matematikus Vesztergombi Katalin. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, meglehetősen szokatlan módon, egy évvel a matematikusi diplomája előtt. 1977-ben kapta
a matematikai tudományok doktora címet, 1979-től az Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja. 1983–1993 között az ELTE újonnan alakult Számítógéptudományi Tanszékét vezette, később éveket töltött a Yale Egyetemen és a Microsoft Kutatóintézetében. 2006-ban visszatért Magyarországra, és 2011-ig az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója volt, majd ugyanitt folytatta kutatásait. Kutatási területe a kombinatorika és gráfelmélet, valamint ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződő felfedezések a „Lovász-féle lokális lemma”, a „Lovász-féle téta-függvény” és a „Lenstra–Lenstra–Lovász-algoritmus”. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjain dolgozik, e témában két kutatótársával, Barabási Albert-Lászlóval és Jaroslav Nešetřillel 2018-ban elnyerték az Európai Kutatási Tanács Synergy Grant támogatását.

Egyéb díjai, elismerései mellett 1998-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, 1999-ben Wolf-díjjal, 2001-ben Corvin-lánccal, 2008-ban Széchenyi-nagydíjjal, 2011-ben Kiotó-díjjal tüntették ki, 2021-ben pedig
a matematika talán legrangosabb elismerésével, az Abel-díjjal tisztelegtek munkássága előtt.

Lovász Lászlót 2014-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé, és két cikluson át, 2020-ig irányította az intézményt. Elnöksége alatt sokat tett az Akadémia tudományos ismeretterjesztési tevékenysége fellendüléséért, és elindította a nagy sikerű Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot. A végsőkig érvelt amellett, hogy a magyarországi kutatóintézet-hálózat egy egységben, az MTA keretein belül képes legjobban szolgálni
a tudomány érdekeit, azonban az intézményrendszer sorsáról végül másképp döntöttek.

Vizi E. Szilveszter 1936. december 31-én született Budapesten. Nős, két gyermek apja, felesége Ádám Veronika orvos-biokémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdte, diplomáját végül a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte meg 1961-ben. 1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. 1965-től 1969-ig Oxfordban kutatott és dolgozott
Sir William Paton munkatársaként. 1977-ben átvette egyetemi tanári megbízatását, majd az Egészségügyi Minisztérium Tudományos Kutatási Főosztályának helyettes vezetője, 1981-től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese, majd 1989-től főigazgatója lett.

Vizi E. Szilveszter a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokat. Pályafutása egyik legnagyobb eredménye az agyműködés Oxfordban kidolgozott új modellje volt.

Munkáját 1978-ban Akadémiai Díjjal, 1993-ban Széchenyi-díjjal, 1997-ben
a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el. 2003-ban
a Prima Primissima díj birtokosa lett, 2012-ben megkapta a Corvin-láncot, valamint a Széchenyi-nagydíjat. 2017-ben neki ítélték oda az Akadémiai Aranyérmet.

Vizi E. Szilvesztert 2002-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé, és két cikluson át, 2008-ig irányította az intézményt. Egyebek mellett az ő nevéhez köthető a Mindentudás Egyeteme előadás-sorozat elindítása, melynek egyben első előadója is volt.