A magasabb dimenziós algebrai geometria egyik legmeghatározóbb alakja – Ünnepélyes keretek között vette át Kollár János, az MTA külső tagja a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat A magasabb dimenziós algebrai geometria egyik legmeghatározóbb alakja – Ünnepélyes keretek között vette át Kollár János, az MTA külső tagja a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

A magasabb dimenziós algebrai geometria egyik legmeghatározóbb alakja – Ünnepélyes keretek között vette át Kollár János, az MTA külső tagja a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

A rangos elismerést a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző 15 évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is. A díj adományozásáról döntő bizottság Kollár János Families of varieties of general type című könyvéért ítélte oda a díjat. A testület szerint Kollár János eredményei felbecsülhetetlen hatással vannak a modern komplex algebrai geometriára.

TOVÁBB
Mire képes ma valójában a mesterséges intelligencia? – Videón a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapja Mire képes ma valójában a mesterséges intelligencia? – Videón a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapja

Mire képes ma valójában a mesterséges intelligencia? – Videón a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapja

„MI-ért vagy MI-értünk? Tudomány, kutatás, innováció és a mesterséges intelligencia” címmel megtartották a Magyar Tudományos Akadémia harmadik témanapját. Az MTA új elnöke, Pósfai Mihály által indított kezdeményezés célja, hogy az akadémiai köztestület tagjai társadalmi szempontból kiemelt fontosságú és interdiszciplináris megközelítést igénylő témákat vitassanak meg, majd erre alapozva javaslatokat fogalmazzanak meg a szakpolitikusok és döntéshozók számára. Az október 7-én megtartott harmadik témanapon a mesterséges intelligenciát nem egyetlen technológiaként, hanem a tudományt, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt formáló jelenségként vizsgálták a részt vevő hazai kutatók, szakemberek. A tanácskozásról készített videó cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB
Magyar szerzők új megközelítést javasolnak a tudomány jövőbiztossá tételére a Nature-ben Magyar szerzők új megközelítést javasolnak a tudomány jövőbiztossá tételére a Nature-ben

Magyar szerzők új megközelítést javasolnak a tudomány jövőbiztossá tételére a Nature-ben

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezetésével nemzetközi szerzőcsoport közölt Comment cikket a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben. A szerzők egy új megközelítést, a transzlációs jövőkutatást – angolul translational foresight – javasolják annak érdekében, hogy a tudományos kutatások, finanszírozási döntések és képzési programok jobban felkészüljenek a bizonytalan jövőre. A Nature-ben megjelent cikk egy Magyarországon már elindult akadémiai párbeszédhez is kapcsolódik: az MTA 200. évfordulójához kapcsolódó programsorozat részeként rendezték meg a „Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban” című szimpóziumot. A tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető..

TOVÁBB
Anyagtudomány, AI, közlekedésirányítás – Videón az MTA Műszaki Tudományok Osztálya bicentenáriumi rendezvénysorozatának nyitórendezvényei Anyagtudomány, AI, közlekedésirányítás – Videón az MTA Műszaki Tudományok Osztálya bicentenáriumi rendezvénysorozatának nyitórendezvényei

Anyagtudomány, AI, közlekedésirányítás – Videón az MTA Műszaki Tudományok Osztálya bicentenáriumi rendezvénysorozatának nyitórendezvényei

Milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat a mesterséges intelligencia? Mi jellemzi a 21. század anyagtudományát? Milyen vizsgálatok, tesztek valósultak meg a HUNOR magyar űrhajósprogramban? Merre halad a közlekedésirányítás? Hogyan tartható fenn a vízbiztonság? E kérdésekre keresik a választ októberben az MTA Műszaki Tudományok Osztályának rendezvényein. A programsorozat nyitónapján készült felvételek cikkünkben megnézhetők.

TOVÁBB
Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben – Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentése Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben – Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentése

Mesterséges intelligencia az európai egészségügyben – Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentése

A mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek. Egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közösen készített el. A jelentésről az MTA-t mindkét szervezetben képviselő Kosztolányi György akadémikus készített összeállítást az mta.hu számára.

TOVÁBB
  • 1650 találat
  • További