Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein

A tudomány gyorsan változó világában nem könnyű előre látni még néhány év távlatában sem. Egy közpénzből is gazdálkodó főhivatású kutatóintézet-hálózat tagjainak azonban már csak hatékonyságuk növelése érdekében is szükséges rövid, illetve középtávú stratégiákat alkotni. Az MTA-nak tehát van kutatási stratégiája összakadémiai szinten, valamint az egyes intézetek szintjén is. Rövid összeállításunkban ezek megalkotásának előzményeit és az egyes intézmények önálló terveit ismertetjük.

2018. július 18.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatási stratégiáját és napi tevékenységét egyaránt alapvetően határozza meg a kutatóhálózatában 2012-ben végrehajtott szerkezeti megújítás. Ez megteremtette annak a lehetőségét, hogy a létrejött akadémiai kutatóközpontok és -intézetek takarékosabb intézményi keretek között, a rendelkezésre álló infrastruktúra hatékonyabb kihasználásával, koncentráltabb kutatási stratégia alapján végezhessék közfeladataikat.

Az MTA tudományos köztestületként irányítja és felügyeli Magyarország legnagyobb és főhivatású tudományos kutatóhálózatát. A kutatóhálózat hatékonyságának erősítését is célzó megújítási folyamat egyik elemeként a kutatóközpontok, tagintézeteik, illetve az önálló kutatóintézetek kidolgozták közép- és hosszú távú kutatási stratégiájukat, és megfogalmazták céljaikat, jövőképüket.

Az elkészült stratégiákat is elemezte 2016-ban az a felmérés, amelynek keretében egymásra épülő két munkafolyamatban 3 tudományterületi testület 29 diszciplínájának több mint 120 szakértője értékelte a kutatóhálózat intézményeinek 2010–2015 közötti szakmai teljesítményét.

Az értékelő-elemző jelentéseket 2017-ben fogadta el az MTA 188. közgyűlése. Az összegzésekben megfogalmazott javaslatokról ezt követően az egyes kutatóközpontokban és -intézetekben egyeztettek az MTA vezetői, majd ezek nyomán a kutatóhelyek frissítették, finomították a már meglévő rövid, illetve középtávú kutatási stratégiájukat. A szakmai célkitűzések megfogalmazása során figyelemmel voltak az MTA közfeladataira, illetve azokra a programokra, amelyeket az Akadémia választott vezetői megbízatásuk ideje alatt szeretnének megvalósítani (elnökjelölti koncepció, főtitkárjelölti koncepció).

Összefoglalva tehát: az MTA-nak évekre előre mutató kutatási stratégiája van. A hangsúly az MTA alapfeladatán, az alapkutatáson van, de fontos részét képezi az alkalmazott kutatás, valamint lényeges elem a közös kutatás egyetemi és vállalati partnerekkel. E kettő egymástól nem választható el, mert közvetlenül alkalmazható kutatási eredményeket csak erős alapkutatási bázison lehet elérni.

A fent vázolt stratégiaalkotási folyamat az MTA szokásos belső működésének egyik eleme. Ugyanakkor az akadémikusok, az adott tudományterületen dolgozó kutatók, sőt az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) ülésein részt vevő minisztériumi delegáltak előtt is ismertek a tevékenység részletei. Az intézeti stratégiák alapvetően nem a nyilvánosság számára készültek, most mégis érdemesnek láttuk egy helyen összegyűjtve közzétenni őket.

A Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és kutatóhelyei saját intézményi stratégiájukon túl rendszeresen vettek és vesznek részt – erre irányuló felkérés esetén – országos kutatási és felsőoktatási stratégiák kialakításában, véleményezésében az illetékes minisztériumok közreműködésével. Ilyen volt például a 2013-ban előkészített Tudománypolitikai stratégia 2014–2020 vagy a 2016-ban az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között kötött keretmegállapodás. A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről az Országgyűlés számára készített beszámolóban olvashat bővebben.