Odaítélték a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Milyen gyógyszerhatóanyag-maradványok fordulnak elő a Balatonban és vízgyűjtő területein, valamint mik a szennyezés forrásai, és milyen terhelést jelentenek a vízi környezetükre? Milyen a jellemző talajállapot a városi közegben, és melyek lehetnek a lakosság egészségét esetlegesen veszélyeztető toxikus elemek a talajban? Milyen felszíni jelenségek kialakulásáért lehet felelős a felszín alatti vizek áramlása? Az MTA tudományos osztályainak segítségével, a Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) tagjainak döntése alapján a fenti kérdésekkel foglalkozó fiatal kutatók kapták idén
a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. Az elismeréssel járó okleveleket a járványügyi helyzet miatt egy későbbi időpontban vehetik majd át a díjazottak.

A pályázatokat előzetesen a tudományos osztályok értékelték – a pályázatok tudományterületeinek megfelelően a IV., VI., VII., VIII. és X. Osztály – majd a KÖTEB tagjai az alábbi három pályázatot díjazták:

1. Maász Gábor, Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet: Spatiotemporal variations of pharmacologically active compounds in surface waters of a summer holiday destination (Science of the Total Environment, 2019);
2. Horváth Adrienn, Soproni Egyetem: Influence of human impacts on trace metal accumulation in soils of two Hungarian cities (Science of the Total Environment, 2018);
3. Tóth Ádám, Eötvös Loránd Tudományegyetem: Groundwater flow pattern and related environmental phenomena in complex geologic setting based on integrated model construction (Journal of Hydrology, 2016).

A kutatók a pályamunkáikról

Maász Gábor

Maász Gábor

„Egy nyári üdülőövezet felszíni vizeiben található gyógyszermaradvány- szennyezések térbeli és időbeli változásai”
Kutatásunk célja volt, hogy meghatározzuk a Balaton és vízgyűjtő területén jelen levő gyógyszerhatóanyag-maradványokat, és azonosítsuk a szennyezési forrásokat, amelyek terhelést jelentenek a vízi környezetekre. A felmérés során vizsgáltuk a régióban az ismert szennyező forrásokat, valamint igyekeztünk szezonális hatásokat is azonosítani. Széles spektrumú analízist végeztünk, amellyel átfogó képet kaptunk a szennyezések típusáról és mértékéről. A felmérés során 69 gyógyszermolekulát azonosítottunk, köztük 15-öt első alkalommal vízi környezetből. Megállapítottuk, hogy a fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, azonban turizmus általi hatások is megfigyelhetők voltak. Továbbá megállapítottuk, hogy az ez idáig a régióban történt intézkedések pozitív hatással vannak e szennyezési típusokat illetően is. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer komoly szerepet játszik, jelentős a vízminőség-javító hatása, és a balatoni körcsatorna is nagymértékben hozzájárul a szennyezések lokális áthelyezéséhez. A vízkészlet terheltségi viszonyainak meghatározása jelentősen hozzájárulhat az utóbbi években tapasztalt megfelelő vízminőség fenntartásához.

Horváth Adrienn

Horváth Adrienn

Az urbanizált talajok minősítése, rendszerezése hazánkban még kezdeti fázisban jár. Az egész város talajminőségét és annak egészségügyi kockázatait feltáró, hiánypótló vizsgálatra került sor Sopronban és Szombathelyen.
A vizsgálat célja a talajállapot felmérése mellett a városi közegben kiskertet fenntartó lakosság egészségét esetlegesen veszélyeztető toxikus elemtartalmak (Co, Cd, Ni, Cu, Zn, Pb) meghatározása volt.
Az eredmények alkalmasak rá, hogy kiegészítsék például a településeket nem vizsgáló Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer adatállományát, segítsék a települési környezetvédelmi programok kidolgozását vagy a jelenlegi földtani közegre érvényben lévő határértékek kibővítését. Sopronban a legmagasabb összes terhelés
a belvárosi parkok talajának mindkét rétegében, Szombathelyen pedig a patakparti mintákban volt mérhető. Az eredmények alapján a városi lakosság szabadidős tevékenységei során könnyen kapcsolatba kerülhet a zöldfelületeken felhalmozott szennyezésekkel.

Tóth Ádám

Tóth Ádám

A felszín alatti vizek áramlása – melyet a topográfia, a földtani felépítés és a klíma határoz meg és irányít – számos természetes felszíni jelenség kialakulásáért és megjelenéséért felelős, következésképp az áramló felszín alatti vizet környezeti hatótényezőnek tekinthetjük. Komplex földtani közegben és természetvédelmi területen a meglévő földtani-vízföldtani információ csekély, azonban a geofizikai mérések, a jelenségek térképezésének és
a vízáramlások numerikus szimulációjának együttes alkalmazásával magyarázhatók
a terület vízföldtani folyamatai. A felvázolt sémát a Tihanyi-félsziget példája szemlélteti, ahol így kimutathatóvá vált az egyes vizes élőhelyek (Belső-tó, Külső-tó, Rátai-csáva, Balaton) közötti felszín alatti kapcsolat és a felszín alatti víz megcsapolódása, melyhez a part menti lejtőcsuszamlások is kapcsolódnak. A terület vízgazdálkodása során a biodiverzitás fenntartása érdekében figyelembe kell venni a vizes élőhelyek magas fokú érzékenységét és sérülékenységét.

Tóth Ádám munkájának grafikai összefoglalója