Ki hová tartozik? Elkészült az új tudományági besorolás
A korábbi 630-ról 306-ra csökkent a tudományágak száma annak a munkának az eredményeként, amelynek keretében az MTA Doktori Tanácsa összeállította az új, korszerűsített tudományági nómenklatúrát.
A tudományterületek, a tudomány-részterületek és a tudományágak listája alapvetően az akadémiai doktorok fő kutatási területük szerinti besorolására szolgál.
Egy körültekintően összeállított, a doktori és tudományos bizottságokkal összehangolt lista azonban nemcsak az új akadémiai doktorok, hanem általában az akadémikusok és köztestületi tagok tudományterületi besorolására is használható, egyúttal segíthet a habitusvizsgálatban és a védésben részt vevő doktori bizottságok és szakemberek kiválasztásában is.
A felülvizsgálat oka és célja
A korábbi tudományági besorolás jóval a rendszerváltás előtt készült, ezért számos területen jelentős felülvizsgálatra szorult. Az új tudományági nómenklatúra kialakítására a Doktori Tanács a tudományos osztályokat kérte fel, megjelölve a frissítés során követendő célokat és megfontolásokat. Alapvető célként a Doktori Tanács azt jelölte meg, hogy a megújítás után a listán, amely korábban 630 tételt tartalmazott, viszonylag kevés és markáns tudományág szerepeljen. Ugyancsak kiemelt célként jelölte meg, hogy a listán szereplő tudományágak jól beilleszthetők legyenek az adott terület legfontosabb hazai és nemzetközi klasszifikációs rendszereibe, anélkül, hogy követnék azok túlzott részletezettségét és esetenkénti bonyolultságát.
Háromszintű osztályozás
Az Az új tudományági lista ide kattintva megtekinthetőúj lista három szintet különböztet meg egymástól a tudományágak osztályozásában, egyenként két számjeggyel jelölve őket. Ezek mindegyike egy-egy tudományterületet képvisel az aggregáció eltérő szintjein.
Az első szintet a tudományos osztályok által képviselt tudományterületek jelentik. Itt a fizika kivételével az osztályok megtartották hagyományos megnevezéseiket, bár azok néhány esetben nem fedik le a képviselt területet.
A második szintet az osztályokon belül megkülönböztetett tudomány-részterületek adják. Ezek szorosan kapcsolódnak az osztályok tudományos bizottságaihoz, gyakran a megnevezésük is azonos.
A harmadik szintet a tudomány-részterületek alá sorolt tudományágak alkotják. A viszonylag homogén tudomány-részterületeket lefedő, azok további bontását mellőző osztályok (a Matematikai, Agrár-, Műszaki, Kémiai, Biológiai és Földtudományok Osztálya) esetében a tudomány-részterületek egyúttal maguk a tudományágak is.
A fenti három szint az osztályok által szabadon kiegészíthető – a Doktori Tanács ezt ajánlja is – szűkebb kutatási területekkel, amelyek ma is megjelennek a köztestületi tagok nyilvántartásában, de meglehetősen rendezetlen módon. A Doktori Tanács ajánlása szerint ezek esetében célszerű megengedni, hogy az önmagát a tudományági nómenklatúrában elhelyező kutató több szakterületet, esetenként saját maga által megfogalmazott, korlátozott számú területet jelöljön meg, mint ahogyan azt is, hogy a tudományágak megnevezésénél a kutatók esetenként fontossági sorrendben 2-3 tudományágat is megjelöljenek.
A nómenklatúra megújításának folyamata
A tudományági nómenklatúra megújításával kapcsolatban Zalai Ernő akadémikus, a Doktori Tanács elnöke az osztályelnököknek 2015. április 15-én írt levelében felkérte a tudományos osztályokat javaslataik elkészítésére. Megjelölte a megújítás során követendő célokat és megfontolásokat, s javaslatot tett a munka tervezett menetére.
A munka első szakasza 2015. október végén zárult le. Az osztályok döntő többsége határidőre és a megjelölt szempontokat betartva megküldte a tudományági nómenklatúra módosítására vonatkozó javaslatait, amelyeket a Doktori Tanács 2015. novemberi ülése áttekintett, és megjegyzésekkel látott el. A beérkezett javaslatok többsége a meglévő listákhoz képest nemcsak korszerűbb, de markánsabb, jóval összevontabb tudományágakat tartalmazott. A helyenként még hiányos vagy felülvizsgálatra szoruló javaslatokból állt össze egy első, előzetes nómenklatúra-javaslat.
Az összesített javaslatot minden osztály megkapta, azzal a kéréssel, hogy a többi osztály javaslatai, illetve a Doktori Tanács felvetései fényében ellenőrizzék és véglegesítsék saját javaslataikat, szükség esetén a többi osztály elnökségével egyeztetve. Az egyeztetések május közepén zárultak le.
A Doktori Tanács 2016. június 24-i ülésén hagyta jóvá az osztályok végső javaslatait és az így kialakított új tudományági listát, amelyről az MTA Elnöksége 2016. június 28-i ülésén tájékoztatást kapott, és azt tudomásul vette.
