Kapcsolódások – Művészeti estek az Akadémián XIV.
Virtuóz trombita- és zongorajáték, emberi kapcsolódások drámáit kifejező festmények és egy borászat, ahol a bor a közösségről szól: ezekkel találkozva járhatták be élet és művészet különböző régióit a jelenlévők a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. rendezvényén. Az MTA és az Akadémiai Klub Egyesület sorozatának 2025. február 24-én rendezett estjét Balázs János Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas és zongoraművész és Boldoczki Gábor Liszt Ferenc- és Prima-díjas trombitaművész hangversenye, Tenk László Munkácsy-díjas festőművész kiállításának megnyitója és Bott Judit, a tokaji Bott Pince tulajdonos-borászának borbemutatója tette ünnepivé.
„Nagy idők tanúja ez az 1865-ben elkészült, csodás épület! A Zeneakadémia palotájának 1907-ben történt felépültéig itt tartották a magyar fővárosban a legfontosabb nyilvános hangversenyeket” – mondta a Pesti Vigadóban tartott köszöntőbeszédében Vékás Lajos, az Akadémiai Klub Egyesület (AKE) elnöke a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén. „Kiemelkedő komponisták – Berlioz, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Richard Strauss – és jeles előadóművészek léptek fel ezen a pódiumon. Liszt Ferenc számtalan szereplésére emléktábla emlékeztet a palota külső falán. Johannes Brahms nem kevesebb mint húsz alkalommal lépett fel itt zongoraművészként, illetve karmesterként” – emelte ki Vékás Lajos.
Vékás Lajos, az AKE elnöke köszöntőt mond a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. rendezvényén a Pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti TamásAz Akadémiai Klub Egyesület elnöke
köszönetet mondott a Magyar Művészeti Akadémiának vendégszeretetéért, amellyel két éven át – az MTA Székház dísztermének bicentenáriumi felújítása idejére – befogadták a Pesti Vigadóba a művészeti estek koncertjeit.
A hangversenyt a trombita ragyogó hangszíneit megmutató dinamikus etűd, Alexander Goedicke Koncertetűd trombitára és zongorára című darabja nyitotta meg, amelyet Liszt Ferenc Manók tánca című szeszélyes, de precíz ritmikájú, finom hangszínekkel és tündéri futamokkal gazdagított zongoraműve követett.
Balázs János zongoraművész és Boldoczki Gábor trombitaművész a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén a Pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA koncerten ezután Philippe Gaubert Cantabile et Scherzetto trombitára és zongorára című műve hangzott fel, amelyben a trombita két karakterével – dallamos, puha tónusaival és energikusabb, mozgalmas, játékos megszólalásmódjával – találkozhattak a hangverseny hallgatói. Gaubert művét Rachmaninov–Balázs Vocalise-a követte: a mű az orosz zeneszerző tiszta dallamívű, eredetileg énekhangra íródott művének zongorainterpretációja Balázs János átiratában.
Balázs János zongorázik a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén a Pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA koncert utolsó egységét Claude Bolling Vesperale szárnykürtre és zongorára, Wagner–Liszt Izolda szerelmi halála és Jean-Baptiste Arban Fantaisie Brillante trombitára és zongorára című művei adták. A klasszikus zene és a jazz határait elmosó Vesperale, a Wagner drámai szenvedélyességét és a zongora Liszt Ferenc-i elemi kifejezőerejét ötvöző Izolda szerelmi halála, valamint a trombitajáték virtuozitását átütő erővel megmutató Fantaisie Brillante felemelő zárlata volt az est zenei részének.
Boldoczki Gábor trombitán játszik a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén a Pesti Vigadóban Fotó: mta.hu / Szigeti TamásAz akadémiai művészeti estek hagyományának megfelelően a hangverseny után a képzőművészet és a bor művészetének világába nyerhetek betekintést a vendégek a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.
A Tenk László Munkácsy-díjas festőművész alkotásaiból Varga Edina kurátori munkája nyomán készült kiállítást Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. Feledy Balázs „folyamatosan felefelé emelkedő életműnek” nevezte Tenk László művészetét, rávilágítva arra a belső alakulásra, amely a „színekben harsány” festészetként indult, idővel pedig „színekben visszafogott, meditatív festészetté” vált életművet jellemzi.
Feledy Balázs művészeti író (balra) megnyitja Tenk László festőművész (jobbra) kiállítását a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén Fotó: mta.hu / Szigeti TamásAz Akadémia Székházának Kodály- és Vörösmarty-termeiben látható tárlat képeinek jelentős részét a belső önvizsgálatból született, finom lélekrajzú, meditatív, alig néhány árnyalatot használó festmények alkotják, amelyeken
az ábrázolt természeti jelenségekben emberi tulajdonságok, emberi drámák szólalnak meg.
Tenk László festménye a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. rendezvényén nyílt kiállításon Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás„A festő kézírása a festmény”
– idézte Tenk László szavait Feledy Balázs, rámutatva arra, hogy Tenk világában a téma mellett a kép felülete és a festészet fizikai megoldásai is jellegzetesek: Tenk László gyakran magával a tubussal rajzol, amelynek eredményeként a tubusból kinyert festék alakja, domborzata jellegzetes fakturális gazdagságot is ad a festményeknek. A kiállítást megnyitó művészeti író azt is hangsúlyozta, hogy a Tenk-festményeken a fények gyakran többre utalnak annál, mint ami a képen a szó szoros értelemben fölfedezhető.
Tenk László festménye a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén nyílt kiállításon Fotó: mta.hu / Szigeti TamásFeledy Balázs végül Supka Magdolna (1914 –2005) művészettörténész szavait idézve zárta a kiállításmegnyitót: „Az ember Tenk László festményeinek dús és vonzó színharmóniáiba, motívumainak megejtő szépségébe és romantikájába úgy feledkezik bele, mint egy magával sodró, szimfonikus zenemű hangjaiba, ellepi annak érzületi gazdagsága és a belőle áradó spontán életöröm. Aztán fokról fokra elmélyül bennünk az a felismerés, hogy az életöröm magában hordozza az élet elvesztésének egyre fenyegetőbb közelségét is. Nincs olyan műve ennek a festőnek, amelyik ne viselné az elszakadások sajdulását, búcsút a derűs nappaloktól, a sejtelmes éjszakáktól, álmoktól, őszöktől, nyaraktól.”
Tenk László festménye a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén nyílt kiállításon Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA kiállításmegnyitót Bott Judit borász vallomásos előadása és a Bott Pincészet borainak kóstolása követte. A felvidéki, Duna menti Bős községből származó borász ma már „Bodrogkeresztúron és Bodrogkeresztúrral él”, de szülőfaluja megtartó közösségi erejét adja itt is tovább: szervezi Bodrogkeresztúr életét, a borhoz kapcsolódó, a bor művészetét megismertető és megszerettető programokat hoz létre óvodás gyermekeknek és fiataloknak, híres embereket hív meg, régi épületeket állít helyre. A Bott Pincészet Csontos Présháza edukációs központ.
Bott Judit mesél hivatásáról a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. estjén Fotó: mta.hu / Szigeti TamásBott Judit vallja, hogy
„a bornak népnevelő ereje van”, hiszen a kultúránk része,
gazdagságunk alapja: olyan gazdagságé, amelyet nem a pénz, hanem az emberi kapcsolatok jelentenek. Ennek borban is megvalósuló jelképe a 2011-től minden évjáratban elkészülő Három grácia nevű fehérbor, három tokaji borásznő – Bárdos Sarolta, Berecz Stephanie és Bott Judit – közös bora.
„Kortárs borász szeretnék lenni, mert szeretnék boraimmal hatni a környezetemre”
– fogalmazza meg hivatását a Bott Pincészet alapítója, hangsúlyozva, hogy jó bort annak kínál az ember, aki fontos neki, akit szeret.
2021-ben Bott Judit elnyerte a Borászok Borásza Díjat, amit az 50 legjobb hazai borász szavazatai alapján ítélnek oda. 2024-ben a 2021-es évjáratú Csontos nevű borát választotta meg a Magyar Borszakírók Köre az év legjobb fehérborának.
