Istenek és démonok királysága – Lendületes kutatócsoport kiállítása a Szépművészeti Múzeumban

A Közel-Kelet nagy birodalmainak időszakában, az Újasszír és Újbabiloni Birodalom fénykorában jelentős kulturális és politikai átalakulások zajlottak a térségben. E periódust jellemezte az írásbeliség elterjedése, a domináns ékírás mellett megjelentek az alfabetikus rendszerek, például az arámi és föníciai írás is.

Miniatűr műtárgyakból rajzolódik ki a múlt

Az írott források közül kiemelkedő a pecséthengerek szerepe, amelyek nem csupán hivatalos dokumentumok hitelesítésére szolgáltak. Használták őket a rang vagy beosztás jelölésére, különféle megbízások teljesítésére, amulettként és ékszerként is viselték őket, valamint felbukkannak a halottkultuszban és a túlvilághoz kapcsolódó szertartások során.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Képgalériánk a kiállítás megnyitójáról a fotóra kattintva nézhető meg

A Szépművészeti Múzeumban megrendezett időszaki kiállítás fókuszában az MTA–ELTE Lendület Kutatócsoport által kutatott témakör áll.

A Lendület Program támogatását a 2020–2025 közötti időszakra elnyerő kutatócsoport az ókori Mezopotámia istenvilágának és démonábrázolásainak feldolgozásával foglalkozik a pecséthengerek vizsgálata révén.

A pecséthengerek, ezek a miniatűr műtárgyak különféle ásványokból és féldrágakövekből készültek, és nemcsak esztétikai szempontból figyelemre méltóak, hanem jelentőségük is meghatározó. Niederreiter Zoltán több mint húsz múzeumi gyűjteményben végzett munkája során több mint ezer tárgyat vizsgált meg. Emellett számos külföldi múzeumban modern lenyomatot készített több száz pecséthengerről, amelyek hűen megőrzik a hengerek palástjára vésett ábrázolásokat, mivel agyaghoz hasonló, képlékeny alapanyaguk égetés után is megőrzi térfogatát és keménységét.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ezekről az ábrázolásokról a kutatócsoport vezetője aprólékos rajzokat készített, amelyeket a kiállított miniatűr műtárgyak mellett szintén szemügyre vehet a nagyközönség, továbbá visszaköszönnek a kiállításhoz készült katalógusban, sőt egészen izgalmas formában, gyerekeknek készült színezőként is megismerhetők lesznek.

Kultikus jelenet Šamaš, a napisten szolgálatára rendelt bölényemberek (kusarikku) ábrázolásával Fotó: Kuti Benjamin - Niederreiter Zoltán

Akadémiai támogatással a pecséthengerek nyomában

A kutatócsoport munkája három fő feladat köré szerveződött. Niederreiter Zoltán elsőként egy átfogó adatbázis létrehozását tűzte ki célul, amely a megelőző több mint tíz évben általa összegyűjtött, döntően publikációkból és közvetlen tárgyvizsgálatokból származó anyagokat rendszerezi. „E célkitűzés keretében két és fél év alatt körülbelül 5000-5500 tárgy adatait vittük be egy rendszerbe. Ez az adatbázis tartalmazza az általunk ismert valamennyi újasszír és újbabiloni kori, tehát az i. e. 1. évezred első feléből származó pecséthengert. Fontos szerepet játszhat a hamisítványok leleplezésében is, hiszen a pecséthengerek viszonylag gyakran jelennek meg aukciókon, és esetenként egészen magas piaci értéken cserélnek gazdát. Nem csoda, hogy hamisítják is őket” – mondta. Niederreiter Zoltán fontosnak nevezte, hogy a korpuszt sikerült egy adatbázisban megmutatni: „Korábban ugyan már összegyűjtöttem az anyagokat, de akkor csak én tudtam tanulmányozni őket. A Lendület-projekt keretében egyik fő célunk egy keresési felületet kialakítása volt a kutatók számára. A felület racionalizált, kicsit egyszerűsített verzióit ugyanakkor szeretnénk mindenki számára elérhetővé tenné.”

A második célkitűzés a korábban már részben tanulmányozott, de még publikálatlan pecséthengerek feldolgozása és az elkészült szövegek közzététele volt. Több nagy külföldi gyűjtemény, például a Bibliothèque nationale de France, a New York-i Morgan Library & Museum, a bostoni Museum of Fine Arts és a Yale Babylonian Collection is beleegyezett abba, hogy a kutatócsoport publikálja az általuk őrzött, még publikálatlan pecséthengereket.

Kultikus jelenet: hódoló bika hátán álló fegyveres isten (valószínűleg Adad) és a fegyveres Ištar között Fotó: Kuti Benjamin - Niederreiter Zoltán

Ennek keretében számos tanulmány készült, emellett a párizsi Bibliothèque nationale de France 1910 óta gyűjtött, az adott korszakra vonatkozó pecséthengereit is katalogizálták. „A kiállítás után szeretnénk visszatérni ehhez a témához. 2025 tavaszán e második fő célkitűzés legfontosabb eredményeként elkészül egy önálló kötet, egy angol nyelven írt, több száz oldalas katalógus a Bibliothèque nationale de France egy tárgycsoportjáról” – mondja Niederreiter Zoltán.

A harmadik célkitűzés egy időszaki kiállítás megszervezése volt, amelynek előkészületei 2021 októberében kezdődtek.

„Magyarországon ilyen kiállítás még nem volt,

de az is biztos, hogy nemzetközi szempontból is számottevő kulturális esemény nemcsak az assziriológiával, illetve Mezopotámia régészetével és művészetével foglalkozók, hanem az ókori világ irodalma, történelme, vallása, valamint az asszír és babiloni kultúrának többek között az európai művészetben bekövetkezett recepciója iránt érdeklődők számára is. Európában 4-5 évente rendeznek hasonló jellegű kiállítást, ez a témakör viszont először jelenik meg európai tárlaton. Több olyan műtárgy is látható lesz, amely az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotásainak számít, művészeti albumok főszereplője, vagy korábban még sosem adták kölcsön.”

A kiállítás a civilizáció bölcsőjének számító terület, az ókori Mezopotámia történetét, művészetét, vallását és mindennapi életét tárja a látogatók elé. A tárlat kilenc tematikus egységből épül fel, segítségükkel végigkövethetjük Babilon felfedezésének részleteit, az auktorok munkáiból is ismert nagy mezopotámiai uralkodókat és az istenvilághoz fűződő viszonyukat.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Az itt kiállított írott, képi és tárgyi források bemutatásával megpróbáljuk megeleveníteni az istenek és démonok világát, egyúttal egy holt civilizációt közelebb hozni a látogatókhoz, akik bepillantást kapnak az első nagy birodalmak palotáiba, megismerhetik a királyok és istenek viszonyát. Külön foglalkozunk a természeti képekkel, a vadvilággal vagy az ásványok szerepével az ókori Mezopotámiában. Az istenvilág bemutatásakor a főbb mítoszokra koncentrálunk, és a képi források által megrajzoljuk a főbb istenalakok, az asztrális, a természeti és harcias istenek karakterét. A kor emberének az istenekhez és démonokhoz való viszonyát elsődlegesen a lakóházuk és a saját védelmük céljából használt bajelhárító tárgyak által vizsgáljuk.”

A kiállítás legjei: „Pokolplakett” és 1600 kilós asszír palotarelief

Roboz Erika történész, a kiállítás társkurátora, a Szépművészeti Múzeum munkatársa arról beszélt, mire figyeltek különösen az előkészületek során: „Ennek a kiállításnak a kulcsa a fény, mert többek között rengeteg pecséthengert, kisméretű tárgyat mutatunk be a hozzájuk tartozó lenyomatokkal együtt, amelyek a pecséthengeren szereplő ábrázolás inverzét jelenítik meg – ezeknek a tárgyaknak a kiemeléséhez a súrlófény elengedhetetlen fontosságú.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A nagyméretű tárgyak esetében a szállítmányozás szintén egy olyan bravúr volt, amit a múzeumi műtárgymozgató munkatársak szakértelmével tudtunk kivitelezni. A legnagyobb tárgy, egy több mint egy tonnát nyomó palotarelief, amin egy ragadozómadár-fejű apkallu, egy jótékony mágikus lény szerepel, Drezdából érkezett a kiállításra. Ez egy nagyjából szabályos négyzet alakú kőtárgy, és a tömege, illetve a dimenziói miatt külön rámparendszert építve kellett behozni az épületbe.”

„A mezopotámiai démonvilágból elsődlegesen azokat a figurákat vagy alakokat tudjuk kiemelni, amelyekhez képi ábrázolások kapcsolódnak. A kiállításon Pazuzu és Lamaštu démonok jelennek meg, illetve a démonoknak szentelt szekciónak a központi tárgya a kutatásokban »Pokolplakett«-nek nevezett Lamaštu-amulett, amely mindkettejüket ábrázolja. Ez a tárgy annak a Lamaštu nevű nőnemű démonnak az elűzésére szolgált, aki az ókoriak hite szerint a gyermekágyas és a szülő nőket, illetve a kisgyerekeket, valamint a csecsemőket veszélyeztette.”