Intézményesített kapcsolatra van szükség a tudomány művelői és a döntéshozók között

„A kormánynak kérdései vannak, az Akadémiának pedig a tudományos szemléletből fakadó felvetései. Az MTA több stratégiai programot is indított az elmúlt években. Ezekben a jövő szempontjából fontos problémákat vizsgálnak az adott terület legkiválóbb hazai kutatói, szakemberei” – mondta a konferencián Lovász László, az MTA elnöke. Hozzátette, hogy a vízbiztonsággal, az oktatás, a mezőgazdaság, valamint az egészségügy jövőjével kapcsolatos programok közös jellemzője az alapkutatás és az alkalmazott kutatás módszereinek és eredményeinek összehangolása. „Természetesen mindegyik

szoros együttműködést feltételez kutatók és döntéshozók között.

Hiszen mi, kutatók csak javaslatokat adhatunk, szempontokra hívhatjuk fel a figyelmet, de a döntések a szakpolitikusok kezében vannak.”

„Éhezünk a tudományra”

– mondta Boros Anita államtitkár, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárságának vezetője, aki szerint a szakmapolitikai anyagok előkészítésénél nagy szükség van nemcsak a tudomány művelőinek véleményére, hanem a civil szervezetek részvételére is. Az államtitkár szakmapolitikai feladatnak nevezte annak elérését, hogy a döntések előtt a horizontális fenntarthatósági szempontokat is vegyék figyelembe. A tudomány és a politika együttműködésével kapcsolatban pedig úgy vélekedett, fontos lenne a szinergiák jobb kihasználása.

Boros Anita Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Bándi Gyula, a jövő nemzedékeinek védelmét ellátó biztoshelyettes azt mondta, hogy a következő generációk életminőségét meghatározó tényezők olyan problémákat jelentenek, amelyeket néhány éves ciklusokban nem lehet megoldani. A tudomány művelőihez fordulva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatóknak minél több ember számára érthető módon kell beszélniük a feladatokról és az eredményekről.

„Az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési céljai meghatározzák a legfontosabb tennivalókat a fenntarthatóság területén. A nemzeti szinten megvalósítandó fenntartható fejlődési célok tervezési logikája is ehhez kapcsolódik” – mondta Csányi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára. Az egészségügyről szólva a szemléletváltás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, olyan egészségkultúrára van szükség, ahol az emberek tudatosan figyelik a környezetüket, és szükség esetén hallatják is a hangjukat.

A döntéshozókat képviselő szakemberek szerint a fenntarthatósággal kapcsolatos tennivalók olyan komplex rendszert alkotnak, amelynek áttekintése, a tennivalók meghatározása és a problémák megoldása nem lehetséges a kutatók nélkül. A tanácskozást szervező Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, Kosztolányi György akadémikus üdvözölte, hogy kutatók és döntéshozók egyaránt az együttműködés hatékonyságát erősítenék.

„Mindkét oldal érdekelt abban, hogy megtalálják azokat a csatornákat, amelyeket használva valóban szorosabb lehet a kapcsolat a két fél között” – mondta Lovász László. Az A tanácskozáson készült fotók itt nézhetők meg.Akadémia elnöke szerint a jelenleginél szorosabb együttműködés egyik módja az lehetne, ha a például a minisztériumokban tudományos tanácsadók is dolgoznának. Azt kérte a kormány jelen lévő tagjaitól, hogy próbáljanak közösen megoldást találni a kapcsolatok intézményesítésére.

Változó klíma és emberi egészség a 21. században

A konferencia előadói közül Báldi András, az MTA doktora a természet és a társadalom kapcsolatát vizsgálta a fenntartható fejlődési célokban. Mint fogalmazott: „túlnőttünk lehetőségeinken”, a globális környezeti problémák miatt pedig eddigi rendszereink teljes átalakítására van szükség.

Bartus Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy

a tudományos megismerés sebessége gyorsabb, mint a politikai döntéshozás folyamatáé.

Mint oly sok más esetben, a természetvédelem területén is fontos a jogi környezet, hiszen a szabályozás megváltoztatásával az emberi motivációk is változnak. Ehhez azonban politikai kezdeményezésekre van szükség.

Bozó László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Bozó László, az MTA rendes tagja az éghajlatváltozás nyomán észlelhető környezeti változásokról beszélt. Mint elmondta, a légköri változások, a tengerszint emelkedése, valamint a szélsőséges időjárási események negatív következményei jól érezhetők, ugyanakkor a természeti katasztrófák által okozott halálesetek száma csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka részben az, hogy a meteorológiai előrejelzések pontosabbak lettek, és a szakemberek egyre korábban tudják jelezni a veszélyt, másrészt az információtechnológia fejlődésével mobiltelefonon is egyre többen jutnak hozzá a szükséges információkhoz.

Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadója a klímaváltozás egészségügyi hatásairól és a megnövekedett kockázati tényezőkről beszélt. „Nemcsak a mind gyakoribbá váló nyári hőhullámokkal, hanem a téli, tavaszi és őszi hőingadozásokkal is foglalkozni kell” – mondta. Szerinte ennek nemcsak az egészségügyi hatásait kell vizsgálni, hanem azt is, hogy az emberi teljesítmény megváltozása miatt milyen gazdasági következményekkel kell számolni például hőhullámok idején. Páldy Anna a klímaváltozás várható egészségügyi következményei között említette

a nyári halálozások számának emelkedését,
a pollenszezon egyre hosszabbá válását, továbbá új szúnyog- és kullancsfajok, valamint az általuk terjesztett fertőző betegségek megjelenését.

Az emberiség nagy része számára kulcsfontosságú gabonanövények termesztése szempontjából elengedhetetlen a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajták nemesítése. Veisz Ottó, az MTA levelező tagja a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Mezőgazdasági Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozásnak leginkább kitett termelési folyamat a növénytermesztés. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásával, valamint a csapadék időbeni eloszlásának egyenlőtlenebbé válásával

alkalmazkodóképes növényfajták előállítására, valamint új termesztési technológiák kifejlesztésére és alkalmazására van szükség.

Martonvásáron van hagyománya az ilyen kutatásoknak, hiszen ott található a Fitotron, az a világviszonylatban is ritkaságszámba menő kísérleti központ, ahol különböző klimatikus körülményeket szimulálva tudják vizsgálni, hogy milyen hatással van az egyes növényekre az eltérő, akár extrém hőmérséklet, páratartalom és szén-dioxid-szint.

Kosztolányi György Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kosztolányi György akadémikus az egészség fogalmának változásairól beszélt. Szerinte a nagy nemzetközi összefogás eredményeként megvalósított humángenomprojekthez kapcsolódó reményekről kiderült, hogy túlzók voltak, és egyelőre nem beszélhetünk a gyógyászat forradalmasításáról, ugyanakkor a tudományos kutatások eredményei egyre jobban megjelennek az alapellátásban is. A korán kimutatott genetikai kockázat mellé mind hatékonyabb egyedi megelőző program illeszthető. „Az egészség politikai döntés eredménye, amelyről minden országban a politikai vezetés határoz” – mondta Kosztolányi György. Szerinte

a modern egészségügyi rendszer kulcsa az integrált rendszer,

amelyet egy nagyon átgondolt stratégia részeként kell kialakítani. „Nemcsak több pénzre van szükség, hanem hatékonyságjavításra is” – mondta az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke.