Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezetésével nemzetközi szerzőcsoport közölt Comment cikket a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratában, a Nature-ben. A szerzők egy új megközelítést, a transzlációs jövőkutatást – angolul translational foresight – javasolják annak érdekében, hogy a tudományos kutatások, finanszírozási döntések és képzési programok jobban felkészüljenek a bizonytalan jövőre. A Nature-ben megjelent cikk egy Magyarországon már elindult akadémiai párbeszédhez is kapcsolódik: az MTA 200. évfordulójához kapcsolódó programsorozat részeként rendezték meg a „Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban” című szimpóziumot. A tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető..

TOVÁBB

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kémikus kapja megosztva az idei kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben fellépő nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” – jelentették be szerdán Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

TOVÁBB

Milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat a mesterséges intelligencia? Mi jellemzi a 21. század anyagtudományát? Milyen vizsgálatok, tesztek valósultak meg a HUNOR magyar űrhajósprogramban? Merre halad a közlekedésirányítás? Hogyan tartható fenn a vízbiztonság? E kérdésekre keresik a választ októberben az MTA Műszaki Tudományok Osztályának rendezvényein.

TOVÁBB

Francis Halzennek, a Wisconsini Egyetem professzorának ítélték oda 2026-ban a fizikai Nobel-díjat „az IceCube Neutrínó Obszervatórium megvalósulásához való meghatározó hozzájárulásáért, valamint az asztrofizikai eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezéséért”.

TOVÁBB

Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel forradalmi optogenetikai kutatásaikért kapták a 2026. évi orvosi-élettani Nobel-díjat. A díjazott kutatók módszerével megérthetjük, hogyan alakítják ki az idegsejtek az emlékeket, érzéseket és viselkedést az élő agyban.

TOVÁBB

A Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában október 9-én mutatják be Telihay Péter rendezésében a darabot.

TOVÁBB

A mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor integrálása a klinikai gyakorlatba olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek. Egyebek mellett ez a fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közösen készített el. A jelentésről az MTA-t mindkét szervezetben képviselő Kosztolányi György akadémikus készített összeállítást az mta.hu számára.

TOVÁBB

A molekuláris tudományok egyik legjelentősebb nemzetközi fórumának számító Molecular Frontiers szervezői szeptember 24–25-én Budapesten tartották az „In a World Without Science” című, kétnapos szimpóziumot, melyen világhírű kutatók – köztük számos Nobel-díjas – mutatták be legújabb eredményeiket közérthető, inspiráló formában. A rendezvény kiemelt célja a tudományos kíváncsiság felébresztése és a fiatal generáció bevonása volt, hogy közelebb hozzák a molekulák világát, és rámutassanak: a molekulák nem egy szűk tudományos világ kutatási területét jelentik, hanem minden jelenség hátterében álló „közös nevezőként” a mindennapok és a jövő tudományának közös alaprétegét alkotják.

TOVÁBB

Október 6-án, a Magyar Tudományos Akadémia székházában megnyíló kiállítással veszi kezdetét A műszaki tudományok sokszínűsége című rendezvénysorozat, amelyen az MTA Műszaki Tudományok Osztálya mutatja be a tudományterület legújabb eredményeit.

TOVÁBB

Az elmúlt 16 év tudománypolitikájáról, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tudományos víziójáról, a hazai tudományos életre és a Magyar Tudományos Akadémiára gyakorolt hatásairól szervezett konferenciát az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya. A tanácskozásról készített felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB