Mit őriznek Kodály Zoltán hátrahagyott feljegyzései? Hogyan formálódott gróf Széchenyi István Hunniája? Október 21-én mutatták be az Akadémián az MTA200 jubileumi sorozatának két új kötetét, Tallián Tibor Tudós, tanár, tanú című, Kodály hátrahagyott írásait közreadó gyűjteményét, valamint Czinege Szilvia és Velkey Ferenc gondozásában Széchenyi Hunniájának kritikai kiadását, két olyan forráskiadványt tárva a nagyközönség elé, amelyek alapjaiban írják újra mindazt, amit a 19. századi magyar eszmetörténetről és a 20. század egyik legnagyobb zenei géniuszának gondolkodásmódjáról eddig tudni véltünk.

TOVÁBB

Tizenhatan részesültek kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért az elismerésben.

TOVÁBB

Az informatikai rendszerekben a PHP futtatási környezetben jelentkező biztonsági probléma és megoldása miatt kieső idő pótlása érdekében az MTA Titkársága Kutatási Pályázatok Főosztálya megváltoztatta a Vendégkutatói Program pályázatainak beadási határidejét.

TOVÁBB

A nyitó nap plenáris programjában Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a fiatal kutatók támogatásáról és a TDK kutatói utánpótlásban betöltött szerepéről beszélt.

TOVÁBB

Átadták az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket az Országház kupolacsarnokában. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából több kutató munkáját is elismerték.

TOVÁBB

Az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jeleníti meg az MTA székháza előtt látható, „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonal. Az egyik lap Illyés Gyula akadémikus „Egy mondat a zsarnokságról” című monumentális költeményére emlékezik. A vers az Irodalmi Újság nevezetes, 1956. november 2-án kiadott számában jelent meg először, több évvel megírását követően.

TOVÁBB

Az 1956-os forradalom a 20. századi magyar történelem egyik legrészletesebben megírt fejezete, amelynek most lehet esélye arra, hogy kiszabadul az avult emlékezetpolitikák fogságából. Ha így lesz, akkor az akadémiai történetírás lehet ismét a magyar forradalom kulturális emlékezetéről szóló beszélgetés meghatározó fóruma. Rainer M. János történész akadémikus írása.

TOVÁBB

Milyen elképzelései voltak az Akadémia Forradalmi Bizottságának 1956 őszén a magyar tudományos élet átalakítására, és ehhez képest milyen változtatási igényekkel állt elő a kutatói közösség? Zsidi Bernát, az Akadémiai Levéltár igazgatójának írása.

TOVÁBB