Han Kang és az első dél-koreai irodalmi Nobel-díj

Ez az első alkalom, hogy dél-koreai író nyert a kategóriában. Han Kang, aki korábban számos koreai és nemzetközi elismerésben részesült (például a koreai Iszang irodalmi díj, az olasz Malaparte-díj, a spanyol San Clemente irodalmi díj és a francia Medicis- és Émile Guimet-díj), a Növényevő című regényével szerzett nemzetközi hírnevet, melynek angol fordítása 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjat kapott.[1]

Han Kang Fotó: Wikimedia Commons

Han Kang 1970-ben született a dél-koreai Kvangdzsuban. Amikor tízéves volt, családja Szöulba költözött, hogy apja, aki korábban egy általános iskolában tanított, megkezdhesse írói pályafutását. Pár hónapra rá kitört a kvangdzsui diáktüntetés, amelyet az akkori diktatórikus hatalom vérbe fojtott. A kezdetben békésen tüntető diákok megállítására fegyveres katonákat küldtek, a város telefonhálózatát lekapcsolták, így elzárták a külvilágtól. A részben a vietnami háború veteránjaiból álló csapatok egy hét leforgása alatt több száz civilt öltek meg vagy börtönöztek be. Han Kang gyermekként az elkapott beszélgetésfoszlányokból értesült a történtekről, az otthoni feszült légkörre, a felnőttek arckifejezésére máig jól emlékszik. 12 éves volt, amikor a könyvespolc legtetején megtalált egy fotóalbumot, benne külföldi fotósok képeivel a kvangdzsui mészárlásról. „Nem felejtem a pillanatot, mikor végül megláttam a bajonettvágásokkal elcsúfított arcú nő fényképét. És akkor hang nélkül összeroppant bennem valami törékeny, amiről egészen addig nem is tudtam, hogy létezik.”[2] Ez a gyermekkori emlék, a lelkifurdalás, amit túlélőként érzett, kihatott életére és irodalmára. Ez az emlék ihlette a Nemes teremtmények című regényét is.

14 éves kora óta tudta, hogy író akar lenni. Az idejét olvasással töltötte; író apjának hála otthonuk tele volt könyvekkel. Falta a koreai és a nemzetközi irodalmat; az egyik gyermekkori kedvence az Oroszlánszívű testvérek[3] című svéd fantasy volt. Kamaszkorában áttért az orosz irodalomra, Dosztojevszkij műveit máig nagyon szereti.[4] „Kamaszként a tipikus kérdések gyötörtek: miért van fájdalom, miért van halál? Azt hittem, a könyvekben van a válasz, de meglepetten vettem észre, hogy csak további kérdéseket vetnek fel. Az íróik gyöngék és sebezhetőek voltak, akárcsak mi.”[5]

A szöuli Jonsze Egyetemen koreai irodalmat tanult, pályafutását 1993-ban kezdte, amikor öt versét közölte a dél-koreai Irodalom és Társadalom című folyóirat. Egy verseskötete jelent meg 2013-ban Az estét a fiókba raktam címmel. 1994-ben novellája, a Piros horgony első helyezést ért el a Seoul Shinmun napilap tavaszi irodalmi versenyén. Két novelláskötetet adott ki, köztük az Asszonyom gyümölcse című kötetet, melynek címadó novellája a Növényevő alapgondolatának is mondható átváltozástörténet. Napjainkig nyolc regényt írt (Fekete őz, 1998; Hideg kezed, 2002; Növényevő, 2007; Fúj a szél, menj, 2010; Görög leckék, 2011; Nemes teremtmények, 2014; Fehér, 2016; Nem búcsúzom el, 2021), ezek közül magyarul a Növényevő és a Nemes teremtmények című művek olvashatók. A Növényevő 2017-ben jelent meg a Jelenkor Kiadónál Kim Poguk és Németh Nikoletta fordításában, ezt követte 2018-ban a Nemes teremtmények Kiss Marcell fordításában. A Görög leckék című regényt szintén az ő közvetítésével adják ki 2024 végén.[6]

Nem temethettelek el, miután meghaltál,
Így az életem lett temetéssé.
[7]

A Nobel-díjat „intenzív költői prózájáért” kapta, „mely történelmi traumákkal száll szembe, és feltárja az emberi élet törékenységét”.[8] Han Kang traumákról ír. A 20. századi dél-koreai történelem legsötétebb pillanatairól; a diktatórikus hatalmak parancsára elkövetett brutalitásokról. A Nemes teremtményeknek az 1980-as kvangdzsui diákfelkelés adja hátterét, az írónő legutóbbi, Nem búcsúzom el című regényében pedig az 1948-as Csedzsu-szigeti felkelés túlélői jelennek meg. A Növényevőben a dél-koreai társadalom mélyén meghúzódó egyenlőtlenségekről ír; a patriarchális társadalom, akár a diktatórikus uralom, maga alá nyomja a gyengébbet, parancsol a test felett, megvonja a személyes szabadságot.

„Az emberiség széles spektruma, mely a magasztostól az állatias brutalitásig terjed, gyermekkoromtól kezdve olyan volt számomra, mint egy nehéz házi feladat. Mondhatjuk, hogy a könyveim variációk erre a témára, az emberi erőszakra.”[9]

Művei olyan témákat dolgoznak föl, amelyek Dél-Koreában sokáig tabunak számítottak, és amelyekről nem könnyű beszélni. A koreai történelmi és társadalmi traumákon keresztül az emberi lét, létezés, az emberi psziché legmélyét vizsgálják. A túlélők lelkifurdalása visszatérő motívum; a traumát elszenvedő szereplők próbálják feldolgozni, hogy nekik az élet jutott, míg másoknak a halál, életük a lelkiismeretükkel való küzdelemben telik, várva a pillanatot, amikor végre feloldozást nyernek.

Han Kangot olvasva ambivalens érzés tölt el minket. Az emberi brutalitást borzongató részletességgel írja le, ám stílusa költőien szép. A gyomorforgató jelenetek, az elállatiasult emberek elegáns, letisztult mondatokban jelennek meg előttünk.

Az írónőt, aki jelenleg Szöulban él a fiával, meglepte kitüntetésének híre. Reméli, hogy a díj örömet szerez a koreai íróknak és olvasóknak.[10] A jövőben új hangvételre, derűsebb történetekre lehet számítani tőle; a legutóbbi, a Csedzsu-szigeti felkelést feldolgozó könyve után így nyilatkozott: „Elegem van a hidegből, mivel olyan sokat esik a hó a Nem búcsúzom el című könyvemben. Szeretném, ha eljönne a tavasz.”[11]

Források:

Armitstead, Claire (2016): Interview Han Kang: ‘Writing about a massacre was a struggle. I’m a person who feels pain when you throw meat on a fire.’ The Guardian, 2016. február 5. https://www.theguardian.com/books/2016/feb/05/han-kang-interview-writing-massacre (utolsó letöltés: 2024. október 21.).

Beckerman, Hannah (2017): Interview Han Kang: ‘If I was 100% healthy I couldn’t have become a writer.’ The Guardian, 2017. december 17. https://www.theguardian.com/books/2017/dec/17/han-kang-white-book-meet-the-author (utolsó letöltés: 2024. október 21.).

Han Kang (2018): Nemes teremtmények. Budapest: Jelenkor Kiadó.

Shin, Sarah (2016): Interview with Han Kang. The White Review, 2016. március. https://www.thewhitereview.org/feature/interview-with-han-kang/ (utolsó letöltés: 2024. október 21.).

Szekeres Dóra (2024): Az emberről tud valami újat mondani – Sárközy Bence a Nobel-díjas Han Kangról. Litera, 2024. október 11. https://litera.hu/magazin/interju/az-emberrol-tud-valami-ujat-mondani-sarkozy-bence-a-nobel-dijas-han-kangrol.html (utolsó letöltés: 2024. október 21.).

„Han Kang Biography” Han Kang. https://han-kang.net/Biography (utolsó letöltés: 2024. október 21.).

„Han Kang-Facts” The Nobel Prize, 2024. https://www.nobelprize.org/prizes/literature/2024/han/facts/ (utolsó letöltés: 2024. október 21.).

„Han Kang-Interview” The Nobel Prize, 2024. https://www.nobelprize.org/prizes/literature/2024/han/interview/ (utolsó letöltés: 2024. október 21.).

[1] „Han Kang Biography” URL: https://han-kang.net/Biography

[2] Részlet a Nemes teremtmények című regény epilógusából. Han 2018: 198.

[3] Astrid Lindgren svéd írónő gyermekregénye, amely 1973-ban jelent meg. (Magyar kiadás: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1983.)

[4] Beckerman 2017.

[5] Armitstead 2016. Saját fordítás.

[6] Szekeres 2024.

[7] Részlet a Nemes teremtmények című regényből. Han 2018: 99.

[8] „Han Kang-Facts” URL: https://www.nobelprize.org/prizes/literature/2024/han/facts/.

[9] Shin 2016. Saját fordítás.

[10] „Han Kang-Interview” URL: https://www.nobelprize.org/prizes/literature/2024/han/interview/.

[11] „Who is Han Kang, winner of 2024 Nobel literature prize?” URL: https://www.koreatimes.co.kr/www/culture/2024/10/135_384030.html. Saját fordítás.