Főtitkári beszámoló az MTA-kutatóhelyek 2018. évi tevékenységéről

Török Ádám tájékoztatást adott a kutatóhálózat felépítéséről, az elért tudományos eredményekről, a publikációs és idézettségi mutatókról, valamint a kutatási feltételek javítását célzó fejlesztésekről, programokról. Hangsúlyozta, hogy mind a hazai, mind pedig a nemzetközi pályázatokon való részvétel kiemelkedő sikereket hozott az MTA intézményei számára. Az akadémiai kutatóhálózat eredményességét – tudományos publikációs szempontból, a tudományos minősítés szempontjából és a gazdasággal fenntartott kapcsolatok fejlesztése céljából – annál is inkább indokolt kiemelni, mert a 2018-as év a kutatóhálózat finanszírozása körül kialakult bizonytalan helyzet miatt – az MTA vezetésének minden erőfeszítése ellenére – nehézségeket is hozott. Az alábbiakban a beszámoló teljes változatát közöljük.

2019. május 9.

A főtitkári beszámoló diasoraAz MTA kutatóhálózatát 2018-ban változatlanul 10 kutatóközpont és 5 önálló jogállású kutatóintézet alkotta. Az MTA támogatott kutatócsoport-hálózatában 96 kutatócsoport működik hazai egyetemeken és közgyűjteményekben. Továbbá a Lendület program az év folyamán 43 akadémiai és 50 egyetemi kutatócsoport működését biztosította. Közülük a 2018. év során 10 kutatócsoport zárta 5 éves működését, 4 akadémiai kutatócsoportot 3 éves beszámolójuk után véglegesítettek, egy akadémiai kutatócsoport vezetője pedig kérte csoportja megszüntetését. Így 2018 végén összesen 78 Lendület-kutatócsoport működött: 34 akadémiai kutatóhelyen, 44 pedig egyetemen.

A hálózattudománytól a leukémia kezeléséig – sikeres pályázatok és a mindennapokban is hasznosítható alapkutatási eredmények jellemezték a kutatóhálózat elmúlt évét

Az elért tudományos eredményeket illetően az akadémiai kutatóhálózat sikeres esztendőt zárt 2018-ban. A kutatóhálózat eredményességét annál is inkább indokolt kiemelni, mert a 2018-as év a kutatóhálózat finanszírozása körül kialakult bizonytalan helyzet miatt – az MTA vezetésének minden erőfeszítése ellenére – nehézségeket is hozott.

Török Ádám, az MTA főtitkára mta.hu/Szigeti Tamás

Az elért sikereket az alábbi eredményességi mutatók támasztják alá: az MTA kutatóhálózatából származik az összes nemzetközi adatbázisokban látható magyarországi tudományos közlemény több mint 30%-a. Az elnyert H2020-támogatások alapján az MTA kutatóhálózata a legsikeresebb hazai intézmények közé tartozik (az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet a 3., az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet a 4. helyen szerepel a rangsorban). Az MTA kutatóközpontjai és önálló jogállású kutatóintézetei a legsikeresebb befogadó intézmények között foglalnak helyet hazánkban a European Research Council (ERC) – a kutatói kiválóság mércéje Európában – pályázatain (a 18 legsikeresebb intézmény közül 11 került ki az MTA kutatóhálózatából).

A 2018-as évben a pályázati forrásokért folytatott versenyben az MTA kutatóhálózata a tavalyihoz hasonló, jó eredményeket ért el.

Ezek közül Közép-Európában is egyedülálló siker volt egy ERC Synergy Grant pályázat elnyerése, amelynek keretében az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem és a prágai Károly Egyetem együttműködésében egy hatéves kutatási program indulhat el 9,8 millió euró támogatással.

A nyertes pályázat célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését. Szintén sikeres volt a pályázati források megszerzésében az MTA Ökológiai Kutatóközpont, amely konzorciumban 995 millió Ft összegű pályázatot nyert. A kutatás fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer hatékonyságának vizsgálata áll.

A felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat közös munkája a Kiválósági Együttműködési Program keretében 2018-ban is folytatódott. Új projektek indultak, összesen közel 300 millió forintos támogatással az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével „Gammavillanások detektálása nanoműholdak segítségével – prototípus űrműszer kifejlesztése (CAMELOT)”, illetve „NANOMIN: Ásványképződési folyamatok nanoméretekben – a kristályok elemi cellájától a kontinentális léptékig” címmel. Ezek a kutatások hozzájárulnak az innovációhoz és konkrét, gazdaságilag hasznosítható eredményeket hoznak.

A 2018-ban elért eredmények sorát illetően az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 1 milliárd Ft-os H2020 pályázati támogatást nyert el a DEMOS – Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe pályázatára, amelyet 15 nemzetközi partner részvételével, konzorciumvezetőként nyújtott be. A kutatási program a demokratikus hatékonyság nézőpontjából értelmezi a populizmust.

2018. február 1-jén megnyílt Magyarország első olyan kutatószobája a Humán Tudományok Kutatóházában – a KSH-KRTK kutatószoba –, ahol korszerű módon társadalomtudományi kutatásokra alkalmas adatállományok keresése és elemzése vált lehetővé.

A kialakított rendszer nemcsak a régióban egyedülálló, hanem világviszonylatban is az élenjárók közé tartozik a technikai felszereltség, a kutatható adatvagyon és a biztonságos adatkezelési, hozzáférési feltételek szempontjából.

Ez komoly lendületet ad a foglalkoztatás, oktatás, agrárium, vállalati szféra, településfejlesztés, bel- és külföldi migráció, szakpolitikai hatásvizsgálatok, szociális transzferek, versenyképesség, külkereskedelem kutatási témáinak.

2018 novemberében megkezdte működését a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) új tudományos bibliográfiai adatbázisa. Az MTMT a jövőben a folyamatos fejlesztések révén alkalmazkodik a kutatási szféra világméretű dinamikus fejlődéséhez, az új adatigények mind harmonikusabb kiszolgálásához, ami tovább növelheti a magyar tudomány egészének nemzetközi láthatóságát, jelenlétét.

A kutatóhálózat 2018. évi tudományos teljesítményének széles körű megismertetését és a döntéshozói tájékozódást szolgálják többek között a kutatóhálózat eredményeinek összegzését tartalmazó beszámolókötetek. A bölcsészet- és társadalomtudományok területén ezen eredmények közül a beszámoló kiemelte az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete angol nyelvű monográfiáját, amely a késő középkori magyar–török háborúk történetét mutatja be (From Nicopolis to Mohács. A History of Ottoman-Hungarian Warfare, 1389–1526); a Szent Korona Kutatócsoport legfontosabb publikációja az impozáns A Szent Korona hazatér – A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című tanulmánykötetet, amely a magyar tudományosság és koronakutatás egyik régi nagy adósságát pótolta; az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetében 2018 szeptemberében elindult EU Mozaikok című sorozatot, melynek kiadványai az Európai Unióról szóló rövid, informatív, ismeretterjesztő anyagokat tartalmaznak, és kéthetente frissülnek az Intézet honlapján. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatói lezárták az Emberi jogi enciklopédia szerkesztését. A megjelent, közel 800 oldal terjedelmű, magyar nyelvű kötet 102 tanulmányt tartalmaz, ami a témakör hazai és nemzetközi vonatkozásban is teljes körű feldolgozását jelenti.

Az élettudományok területén elért eredmények közül kiemelhetjük, hogy az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet kutatóinak sikerült pontosan azonosítaniuk a parlagfű egyik legrejtélyesebb, ritkán felbukkanó kórokozóját. Feltárták a teljes fertőzési folyamatot, amelynek során a pollenallergiával küzdőknek oly sok gondot okozó porzós virágzatok nagy része megsemmisülhet. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói nemzetközileg is jelentős eredményeket értek el a stressz indukálta alvászavarok idegrendszeri hátterének felderítésében. Leírtak egy olyan stresszre érzékeny idegsejtcsoportot, amely felelős a felsőbbrendű idegrendszeri területek összehangolt felébresztéséért. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tihanyi parkjában átadták az ún. mezokozmosz-rendszert, egy 12 darab nagyméretű víztartályból álló kültéri kutatási infrastruktúrát. A valós ökoszisztémákat modellező, mesterséges, szabályozott rendszerben végzett kísérletek átmenetet képeznek a terepi vizsgálatok és a laboratóriumi kísérletek között. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetében kifejlesztettek egy új, egysejtes izolációs eljárást, amely képes a sejtek kiválasztására és izolálására mikrokörnyezetükből, valamint további molekuláris elemzésre is alkalmas. A módszer mikroszkóppal készült sok millió kép automatikus feldolgozását teszi lehetővé rövid idő alatt.

A matematikai és természettudományok területén végzett kutatások közül a főtitkári beszámoló a következő példákat tartalmazta. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézetében diagnosztikai méréseket végeztek a Paksi Atomerőmű Zrt. összes reaktorblokkján. Az elemzések nem tártak fel technológiai rendellenességet. Vizsgálták a radioaktív anyagok felszíni vizekben való terjedését, és a környezeti aktivitáskoncentrációkból dózisok számítására alkalmas informatikai programot írtak. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatói részt vettek a Fraunhofer Társasággal együtt egy új, a gyártás biológiai transzformációjára irányuló stratégiai program megalapozásában. Ajánlásokat fogalmaztak meg a biológia által inspirált elvek technológiai integrációjával kapcsolatban az intelligens és egyben fenntartható gyártás érdekében.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetében a Magyarország Nemzeti Atlasza projekt keretében befejeződtek a Természeti környezet című kötet kartográfiai munkálatai.

A kötetet szeptember 27-én mutatták be az MTA Székházban. Újdonság, hogy az új kiadás nem csupán a címben foglalt Magyarország, hanem a Kárpát-medence egészének bemutatására törekszik. Legutóbb 1989-ben, a rendszerváltozás előtti pillanatban jelent meg Magyarország Nemzeti Atlasza, amelynek elkészítését akkor is az MTA kezdeményezte. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Gyógyszerkémiai Kutatócsoport munkatársai osztrák és kanadai együttműködésben megvalósuló kutatásuk során a STAT5 fehérje gátlásának lehetőségét vizsgálták a leukémia különböző típusainak kezelésében. A most kifejlesztett gátlószer azért különösen hatásos, mert specifikus, azaz a többi – a szervezetben fontos szerepet betöltő – STAT és egyéb fehérjéket nem bántja, kizárólag a tumorsejteket pusztítja el. Az eredmény jelentős médiavisszhangot váltott ki, több portál és televíziócsatorna is hírt adott róla.

A tudományos teljesítmény mutatószámai

A kutatóhálózat nemzetközi sztenderdek alapján mérhető publikációs teljesítményét illetően az alábbi megállapítások emelhetők ki:

az idézettségi hatás csaknem minden kutatóhelyen a nemzetközi átlag feletti a tudományterületi értékek súlyozott átlagát tekintve.

Az idézettségi hatás a szakterület nemzetközi átlagához viszonyított érték. Az idézettség úgynevezett kiválósági mutatóját tekintve – a szakterület legtöbb idézetet kapott közleményeinek 10%-ához tartozó publikációk részaránya – az akadémiai kutatóhelyek a nemzetközi várható érték felett vagy annak közelében helyezkednek el. A folyóiratok rangja szempontjából elősorban az élettelen és élő természettudományi kutatóhelyek emelkednek ki. A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyek tudományterületi arányok szerint súlyozott értéke 20–40% között mozog, ami megfelel a nemzetközileg várható értéknek.

Folytatva a kutatóhálózat 2018. évi tudományos teljesítményének értékelését, a tudományos eredmények az alapkutatások esetében jellemzően publikációk formájában jelennek meg. Az összes tudományos publikáció számának éves alakulásáról megállapítható, hogy az akadémiai kutatóhálózatban 2018-ban 3,4%-kal több tudományos publikáció született, mint 2017-ben (2018-ban: 5713, 2017-ben: 5540).

Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén változatlan volt, a bölcsészet- és társadalomtudományok terén 6,3%-kal, míg a matematikai és természettudományok területén 13,6%-kal nőtt.

A sokszerzős (30 feletti szerző) publikációk – amelyek elsősorban a matematikai és természettudományok, főként a fizikai tudományok területén jellemzőek – száma 2018-ban kismértékben csökkent. A sokszerzős publikációk nélkül számított összes tudományos publikációk száma viszont észrevehetően növekedett az elmúlt évben.

A kutatóhálózatban 2018-ban 2463, 2017-ben 2402 impaktfaktoros publikáció született. Az összesített impaktfaktor 2018-ban az élettudományok területén közelítőleg változatlan, a másik két tudományterületen növekedést mutat. Ugyanakkor a bölcsészet- és társadalomtudományokban kevéssé jellemzőek az impaktfaktoros publikációk, ez alól csak a szociológia és a közgazdaság-tudomány egyes területei jelentenek kivételt. A bölcsészet- és társadalomtudományok tudományos tevékenységét inkább a megjelent könyv, könyvfejezet, és monográfia jellemzi, amelyekben ez a tudományág a legeredményesebb. 2018-ban összesen 114 könyv, illetve monográfia látott napvilágot, amely a 2017-es évhez (72) képest 58%-os növekedést jelent. A bölcsészet- és társadalomtudományokra jellemző – nem folyóirat-jellegű – publikációk száma összességében is a legmagasabb volt 2018-ban; 2016-hoz viszonyítva 17%-kal, 2017-hez képest közel 8%-kal nőtt. A bölcsészet- és társadalomtudományok esetén a nem folyóiratcikk-jellegű publikációk megjelenése egyfajta ciklikusságot mutat, mert a nagyobb terjedelmű tanulmányok, kötetek összeállításához és megjelenéséhez általában egy évnél hosszabb időre van szükség.

Szorosabb együttműködés a felsőoktatással és az iparral

A felsőoktatásban oktató, az MTA kutatóhálózatához tartozó kutatók száma mindhárom tudományterületen jelentősen – átlagosan 17,6%-kal – nőtt. 2018-ban a kutatóhálózatban közalkalmazotti státuszban, teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatott kutatók 43,5%-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben (2017-ben 38,5%). Azon doktori iskolák száma, ahol a vezető az MTA intézethálózat kutatója, 20-ról 22-re nőtt. A számok tükrözik az MTA-EMMI között 2016-ban létrejött együttműködési megállapodás legfontosabb pontjainak teljesülését.

Az ipar és az Akadémia együttműködésben zajló kutatások területén a leghangsúlyosabb az MTA Természettudományi Kutatóközpont iparral közösen elért eredménye, ezt követi az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont. A következő csoportot az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, illetve az MTA Agrártudományi Kutatóközpont alkotja. A bölcsészet- és társadalomtudományi területeken megjelent publikációkban is megnyilvánul a magánszférával való együttműködés. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont ebben vezető szerepet tölt be, de az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont esetében is láthatóan jelen van az akadémiai és a magánszféra kapcsolódása, aminek keretében az MTA Lendület RECENS Kutatócsoport tagjai hazai (pl. Magyar Telekom, kisebb IT és adatelemző cégek) együttműködésekben vesznek részt. Ipari együttműködéssel (Audi Hungaria Zrt., Ericsson Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft.) elindultak a Célzott Lendület-kutatócsoportok is.

Pénzügyi és személyi feltételek

A kutatóhálózat 2018. évi tudományos teljesítményének ismertetése az elért eredményeket meghatározó pénzügyi és személyi feltételek bemutatásával válik teljessé. Az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 kutatóintézetének költségvetési támogatása 2018-ban 24,3 milliárd Ft, a támogatott kutatócsoportok és az egyetemi Lendület-csoportok költségvetési támogatása 5,3 milliárd Ft volt.

A kutatóhálózat költségvetési támogatásának mintegy 27%-ához a kutatóintézetek akadémiai belső pályázatok (infrastrukturális fejlesztési pályázat, Lendület program, Kiválósági Együttműködési Program, Prémium Posztdoktori Program, európai uniós és hazai pályázatok kiegészítő támogatása, mobilitási pályázat, Vendégkutatói Program, konferenciaszervezési pályázatok) útján juthattak hozzá. Ez a hányad 6,5 milliárd Ft-ot jelent, így az ún. alaptámogatás összege a kutatóintézetek számára 17,8 milliárd Ft volt. Az akadémiai költségvetési támogatást nem tartalmazó teljes saját bevétel az élettudományok területén a kutatóhelyek teljes költségvetésének 39%-át (2017-ben szintén 39%), a matematikai és természettudományok terén 51%-át (2017-ben 56%), a bölcsészet- és társadalomtudományok terén pedig 27%-át (2017-ben 29%) tette ki.

A kutatóhálózat saját bevételei 2018-ban is jelentős arányban pályázati eredetűek voltak.

Az élettudományok területén a hazai és külföldi pályázatok a külső bevételek 65%-át (a teljes bevétel 25%-át), a matematikai és természettudományok terén 68%-át (a teljes bevétel 35%-át), a bölcsészet- és társadalomtudományok terén pedig 73%-át (a teljes bevétel 20%-át) tették ki.

A kutatóközpontok összes bevételeinek több mint a fele, 58%-a 2018-ban is az akadémiai költségvetésből származott. Ehhez hozzájárultak a nem pályázati (vállalkozástól származó és nem kutatási) bevételek 13%-os mértékben és a pályázati bevételek összesen 29%-os mértékben. A pályázati bevételek között 10% az összes európai uniós pályázati támogatás, 7% az egyéb – nem uniós – NKFIH-támogatásból származó bevétel és 4% a külföldi, egyéb pályázati forrás százalékos aránya, valamint 9% származik OTKA-pályázatokból.

2018-ban az MTA kutatóközpontokban és kutatóintézetekben az átlaglétszám 4232 fő volt, ami 4,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az MTA kutatóhálózatában az átlaglétszám a három tudományterületen belül arányaiban az utóbbi években alig változott. 2017-hez képest az átlaglétszám az élettudományok területén 5,8%-kal, a matematikai és természettudományok területén 3,3%-kal, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén 4,7%-kal nőtt. Az MTA kutatóhálózatában a kutatói átlaglétszám a három tudományterületen belül arányaiban szintén kis mértékben változott: az élettudományok területén 4,3%-kal, a matematikai és természettudományok területén 2,4%-kal, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén 4,9%-kal nőtt.

Egy év alatt a kutatóhálózatban foglalkoztatott PhD-fokozattal rendelkezők száma tovább emelkedett (1430-ról 1501-re), az MTA doktora (DSc) címet viselők száma kismértékben változott, 273-ról 270-re. Szintén csökkent a kutatóhelyeken aktívan dolgozó akadémikusok száma: 50-ről 45-re. A kutatóhálózatban az életkor szerinti megoszlás gyakorlatilag nem változott. A legnagyobb arányban a 31–40 év közötti korosztály képviselteti magát (33%), ezt követi a 41–50 éves korosztály (29%), majd az 51–60 év közöttiek (16%). A fiatal kutatók aránya a tavalyi évhez képest változatlan (12%), míg a 60 év felettiek aránya 1%-kal, 11%-ra mérséklődött. Az MTA kutatóinak több mint egyharmada nő (37%), kutatóközponti (intézeti) szinten azonban a megoszlás nagyon változó képet mutat. A nők aránya a kutatók között – a korábbi évekhez hasonlóan – az MTA Nyelvtudományi Intézetben a legnagyobb (66%), az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben pedig a legalacsonyabb (7,3%).

A kutatási infrastruktúra fejlesztése

A beruházások tekintetében a 2018-as évben több eredmény is született.

800 millió Ft-os állami és 133 millió Ft-os akadémiai támogatásból elkészültek az MTA ATK Agrár-innovációs Centrum projekt keretében kivitelezett Agroverzum Tudományos Élményközpont építészeti és belsőépítészeti munkálatai.

Átadták Martonvásárban a Brunszvik-kertet, amely innentől kezdve közpark funkciót tölt be. Megvalósult az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont soproni főépületének komplex felújítása 600 millió Ft-os akadémiai támogatással. Az épület külső hőszigetelést és új homlokzati burkolatot kapott, konferencia- és előadótermek készültek el, valamint számítóközpont, geodéziai műszercsarnok és elektromágneses labor jött létre. Befejeződött az MTA Nyelvtudományi Intézet épületének felújítása, 660 millió Ft akadémiai támogatásból. A hatszintes épület felújítása során elsősorban belsőépítészeti munkákat végeztek, többek között alaprajzi átalakításokat, akadálymentesítést és korszerű fogadóteret alakítottak ki.

Az MTA-kutatóhelyekről tartott beszámolót követően a továbbiakban a főtitkár rövid összefoglalót adott az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) 2018. évi tevékenységéről. Az AKT többek között nyomon követte a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közötti tárgyalásokat. Állást foglalt a kutatóhelyek tudományos tevékenységének értékeléséről, az akadémiai kutatóintézet-hálózat szakmai és működési tevékenységeinek felülvizsgálata során megfogalmazott javaslatokról és cselekvési pontokról, valamint megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi költségvetésének irányelveit.