Folyamatos kitekintés – így újult meg a Magyar Tudomány

Az Akadémia folyóirata szinte egyidős magával a tudós társasággal. A Magyar Tudomány jogelődjét 1840-ben alapították, a jelenlegi címmel 1956 óta jelenik meg. 2017 óta Falus András akadémikus vezeti a szerkesztőséget. Mi változott az elmúlt másfél évben, melyek voltak a legfontosabb tematikus összeállítások, hogyan zajlik a szerkesztés? A kérdésekre Falus András válaszol.

2019. július 30. Sipos Géza

„Néhány dolgon változtattam, mint ahogy biztos vagyok benne, hogy az utánam következő főszerkesztő is meg fogja teremteni a maga stílusát” – mondja Falus András immunológus, akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője, egyben felelős szerkesztője. A folyóirat jogelődje, az Akadémiai Értesítő 1840-ben indult, alapító szerkesztője Toldy Ferenc irodalomtörténész, akadémikus, a Tudós Társaság titoknoka (titkára) volt. A lap 1956 óta jelenik meg a mostani címmel. Falus András 2017 óta a folyóirat főszerkesztője, elődje Csányi Vilmos etológus, akadémikus volt. A lap fő célja elősegíteni a tudományterületek közötti kommunikációt, ezért főleg a tudomány egészét érintő dolgozatokat közöl; cikkei közérthetően mutatják be az egyes tudományterületek eredményeit.

Új szerkesztőbizottság

Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője Forrás: mta.hu

A havilapot 2017. október 1-jétől az Akadémiai Kiadó jelenteti meg nyomtatott és digitális formában. Az egyes lapszámok a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás weboldalán érhetők el letölthető formában az MTA teljes köztestülete, illetve a nagyközönség számára.

Ez jelentős változás, mert korábban a cikkek tördelése és a lapszámok nyomdába adása is a szerkesztőségben zajlott. A lapszámok mindig a hónap első napján jelennek meg – késések, hála többek között az Akadémiai Kiadóval kialakult kitűnő kapcsolatnak, nincsenek – mondta az mta.hu kérdésére Falus András.

„Az első változás az volt, hogy olyan A Magyar Tudomány szerkesztőbizottságának tagjai: Bazsa György, Bálint Csanád, Bencze Gyula, Bozó László, Csaba László, Csermely Péter, Hamza Gábor, Hargittai István, Hunyady György, Kenesei István, Ludassy Mária, Németh Tamás, Romsics Ignác, Rónyai Lajos, Spät András és Vámos Tibor.szerkesztőbizottságot hoztam létre, melynek szakértő tagjai nagyon aktívan részt vesznek a lap életében, a tartalom kialakításában, a cikkekkel kapcsolatos bírálati folyamatban. Rendszeresen kapok tőlük témaötleteket, szerzőkre vonatkozó javaslatokat. A szakma legjobbjairól van szó. A hatékonyság érdekében igyekszünk minimalizálni a személyes értekezletek számát, de Google-csoportban nagyon intenzív kommunikáció zajlik köztünk” – mondta a főszerkesztő.

A cikkek szövegét a szerkesztőségben – a szerzőkkel folyamatosan kommunikálva – Majoros Klára olvasószerkesztő gondozza, ezután újabb, technikai jellegű korrektúraforduló következik az Akadémiai Kiadónál. A lapban megjelenő könyvrecenziókért Sipos Júlia, a Kitekintő rovatért Gimes Júlia felel. A három nagy tudományterülettel – élettelen természettudomány, élettudomány, társadalom- és bölcsészettudomány – egy-egy szakszerkesztő foglalkozik, sorrendben: Szabados László asztrofizikus, az MTA doktora, Molnár Csaba PhD, etológus, tudományos újságíró, az Index munkatársa és Perecz László filozófiatörténész, az MTA doktora.

„A lapot elektronikus formában kiküldjük a több mint 16 ezer főt számláló akadémiai köztestület számára, beleértve az MTA külső és tiszteleti tagjait is, vagyis az online felület eddig nem látott disszeminációt élvez. Nagyon sok visszajelzést kapunk. 2018-ban a Magyar Tudomány cikkei körülbelül 40 ezer letöltést értek el. Minden cikk, jegyzetekkel ábrákkal együtt szabadon elérhető – magyarázta Falus András. – Kétoldalúan kiváló az MTA Kommunikációs Főosztályával, illetve az mta.hu-val kialakult kapcsolat, ez is sokat segít az eredményes terjesztésben.”

A Magyar Tudomány megújult borítóoldala A Magyar Tudomány megújult borítóoldala Forrás: mta.hu

A bőség zavara

„Nagyon kedveljük a tematikus összeállításokat. Majdnem minden lapszámnak van egy vezető témája, amelyet több cikkben járunk körül. Ilyen volt például 2018 novemberében a homeopátiáról készült összeállítás, 2019 januárjában a migráció szerteágazó témakörét dolgoztuk fel, februárban pedig arra a kérdésre igyekeztünk válaszokkal szolgálni, hogy mire tanít a filozófia ma. Májusban a belgyógyászat új diagnosztikai módszereivel foglalkoztunk, a júniusi tematikus összeállításnak Vallás és társadalom a címe, a júliusinak A vizuális tanulás perspektívái. A tematikus cikkek mindig az adott témakör elismert szakértőjének vendégszerkesztésével készülnek. Júniusi vendégszerkesztőnk Pusztai Gabriella, az MTA doktora, júliusban pedig Nyíri Kristóf akadémikus volt. Augusztusban egy ikerkutatásról szóló összeállításra számíthatnak olvasóink: az ikerjelenséget elemezzük humánantropológiai és molekuláris biológiai szempontból, és egy orvos ikerpár cikkeit is közöljük. Emellett persze egyedi tanulmányokat is közlünk a lapban. Ezek közül nem szeretnék egyet sem kiemelni, nehéz lenne választani a fontos, érdekes és hiánypótló írások közül” – mondta Falus András.

A szerkesztőség a bőség zavarával küzd a főszerkesztő elmondása szerint: tematikus cikkösszeállításokkal már most teljes terjedelmükben megtölthetnék a 2019-es lapszámokat. Tematikus blokk fogja például bemutatni többek között Bibó István munkásságát, az elektromos autózást, az orvoslás jövőben várható változásait, az egyetemi rangsorokat és a teljesítményértékelések korszerű megoldásait.

A szerkesztőség szakmailag tekintélyes szakértők bírálata alapján dönt az egyes cikkek megjelentetéséről vagy átdolgozásra való visszaküldéséről. „Van terjedelmi limit, van ábralimit, van hivatkozási limit, s mindez mindenki számára elérhető a szerzőknek címzett ajánlásunkban, tehát ezeket mindenkinek be kell tartania. A különálló tanulmányoknak körülbelül az 50%-át nem fogadjuk el az első körben, legtöbbször a terjedelem a probléma. Ebből az 50%-ból nagyjából 15% átírás után visszakerül hozzánk. E szövegeket újrabíráljuk” – mondta el a szerkesztési folyamatról Falus András.

„Magánemberként annyit mondhatok, hogy rendkívül sokat tanultam e cikkeknek és szerzőiknek köszönhetően,

soha ennyi szociológiát, közgazdaságtant, irodalomtörténetet, történelmet és filozófiát nem olvastam, mint az utóbbi pár évben. Amikor kutatókkal, akadémikusokkal találkozom, azt a visszajelzést kapom, hogy nekik is ezt az élményt, a szűkebb szakterületükön túli folyamatos kitekintést jelenti a Magyar Tudomány. El kell mondanom, nagyon hálás és lelkes vagyok, hogy a Magyar Tudományért dolgozhatom, a lapot jelen idejű archívumnak tartom. A szerkesztői munka mellett a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program egyik munkacsoportját vezetem, és két egyetemen is tanítok” – tette hozzá a főszerkesztő.

A Magyar Tudomány új honlapja: mersz.hu/dokumentum/matud__1. A folyóirat korábbi és archivált számai (1840-től 2017 szeptemberéig) a matud.iif.hu oldalon érhetők el.