Pósfai Mihály, az MTA elnökének első videóüzenete a 20 ezer fős akadémiai köztestülethez, amelynek tagjai először a köztestületi hírlevélből érhették el a felvételt június 9-én.

TOVÁBB

Az orvosdiagnosztikai szakmák magyarországi fejlődéséről szóló könyv bemutatójával és a korszerű betegellátás tudományos hátterét adó diagnosztikai területekkel foglalkozó tudományos szimpóziummal nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi programsorozatának részeként az MTA V. Orvosi Tudományok Osztályának hónapja. Megnyílt az a kiállítás is, amely azokat az orvostudomány területén kiemelkedő teljesítményű tudósokat mutatja be, akik magyar gyökerekből indulva tudományos eredményeikkel az egész emberiség hasznára voltak. A júniusi rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, nemzetközi tudományos üléssel, lakossági fórummal és a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket.

TOVÁBB

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az idős platán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli.

TOVÁBB

Kovách Imre szociológust, az MTA levelező tagját választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Császár Attila Géza kémikus, az MTA levelező tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Salánki Katalin növényvirológus, az MTA doktora látja el.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlésén elnökké választott Pósfai Mihály mellett Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes is megkezdte hároméves megbízatását az 1825-ben alapított intézmény élén. Cikkünkben rövid portré olvasható a három új vezetőről. Velük együtt kezdték meg munkájukat az új alelnökök és elnökségi tagok is.

TOVÁBB

A napjainkban egyre népszerűbb közösségi tudomány személyes élményt, a tudományos munka és gondolkodásmód megtapasztalását nyújtva kapcsolja be a civileket a tudományos kutatások világába. Milyen kulcsszerepet tölthetnek be ebben a könyvtárak? Milyen hazai kezdeményezéseket vagy nemzetközi minták alapján megvalósuló projekteket indítanak vagy koordinálnak könyvtáraink a közösségi tudomány területén? És egyáltalán mennyire újdonság ez a tevékenység a könyvtárak életében? Az Akadémia 200 éves Könyvtárának „Nélkülünk nem megy: A könyvtárak szerepe a közösségi tudományban” című konferenciája ezeket a kérdéseket járta körül.

TOVÁBB

Életének 93. évében, 2026. május 22-én elhunyt Reményi Károly Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

48 fiatal kutató nyert el támogatást a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett 2026. évi Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázat (INKP) II. fordulójában. A pályázat fiatal, MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutatók külföldi tudományos rendezvényen való aktív részvételét támogatja, hogy segítse jelentős tudományos eredményeik bemutatását.

TOVÁBB

A mesterséges intelligencia az élet minden területén megjelenik, és a folyamat a jövőben várhatóan csak gyorsulni fog. Ez alól a joggyakorlat sem kivétel, ami azonban nemcsak lehetőségeket, hanem veszélyeket is rejthet magában. Ezért a jogtudománynak már most fel kell készülnie az MI támasztotta kihívásokra. E célt szolgálják Szentgáli-Tóth Boldizsárnak, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatójának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízott oktatójának és munkatársainak kutatásai, amelyekhez a Lendület Programtól nyertek támogatást.

TOVÁBB

Balogh Balázs, az MTA doktora, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatója, a Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatója több mint három évtizede kutatja Kalotaszeg történeti néprajzát. Vizsgálatai során feltárta, hogy főként a II. világháború „kettős impériumváltása” időszakában történt események emléke hogyan határozza meg a térség etnikai attitűdjeit mind a mai napig.

TOVÁBB