„Örökség és példa a Magyar Tudományos Akadémia számára” – Emlékezés Széchenyi Istvánra Nagycenken és Sopronpusztán
A nagycenki Széchényi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítója, Széchenyi István emléke előtt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Kollár László Péter főtitkár és Balázs Ervin, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására. Hagyományosan ehhez a naphoz kötjük a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles alkalomra emlékezve az MTA már 1997 óta szervez különböző rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.
Az Akadémiai Emlékerdő ültetésére Solymos Rezső (1929–2019) akadémikus, Széchenyi-díjas erdőmérnök kezdeményezése nyomán került sor 2000-ben, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. jubileumán. Az akkor ültetett 175 hársfa mellé az Akadémia vezetősége azóta minden évben egy további hársfát ültet az alapítás óta eltelt évek számát szimbolizálva: idén a 198.-at.
„A munkálkodás az egyedüli, ami az emberi boldogság legmagasb fokához vezethet bennünket” – idézte az Akadémia főtitkára Széchenyi István gondolatát Nagycenken. Mint mondta, ez a szellem örökség és példa a Magyar Tudományos Akadémia számára.
Kollár László Péter, az MTA főtitkára és Balázs Ervin, az MTA Agrártudományok Osztálya elnöke a Széchényi-mauzóleum kápolnájában megkoszorúzták az Akadémia alapítójának síremlékét(Képgalériánk a fotóra kattintva tekinthető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Kollár László Péter emlékeztetett arra, hogy Széchenyi a naplójában gyakran szembenézett a magyar közállapotokkal, de nem kárhoztatta a magyarokat, hanem a felemelkedésükön munkálkodott. „Elment Angliába, tanult, majd hazajött, és szenvedéllyel dolgozott azon, hogy azok legyünk – saját tehetségünkre, saját munkánkra alapozva –, amik lehetünk. Széchenyi hidat épített. A Lánchidat angol mérnök tervezte, a lánclemezeket Angliában gyártották, egy skót vezette az építést. Felépült a híd idehaza nekünk, magyaroknak. Később megtanuljuk a hídépítés tudományát, a jó minőségű vas gyártását, és amikor a Lánchíd megújul: az újratervezéshez Kherndl Antalnak, a Műegyetem tanárának, az MTA tagjának új, grafosztatikus módszerét alkalmazzák. A megújuló hidat magyar mérnökök tervezik és építik, lánclemezeit idehaza, Diósgyőrben gyártják. Úgy érezhetjük, beérett Széchenyi munkája.
Széchenyi hidat épít.
Nem csupán szó szerint, hanem jelképesen is” – fogalmazott az MTA főtitkára.
Kollár László Péter köszöntője ide kattintva olvasható.
A sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben az MTA alapítása óta eltelt évek számát jelképező – idén 198. – hársfa elültetése előtt mondott köszöntőjében Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztálya elnöke az Akadémiai Emlékerdő megálmodója, Solymos Rezső akadémikus emléke előtt tisztelgett, majd Széchenyit méltatta. Mint fogalmazott, Széchenyi István szellemiségével, cselekedeteivel – köztük a Magyar Tudós Társaság közel kétszáz évvel ezelőtti megalapításával – a jövőbe tekintett. „Mondják, hogy fát nem magának ültet az ember. Úgy gondolom,
így van ez nem csupán a fával, hanem minden értékes cselekedetünkkel.
És így van a tudományos munkával is. Az, amit életünkben valóban érdemes megcselekednünk, elsősorban sosem önmagunkra irányul, nem önmagunkért van. Hanem másokért. Azért, hogy az élet tovább tudjon növekedni. Ahogy e hársfát is, amit most elültetünk – a lassan két évszázada fennálló Akadémia 198 évét megköszönve és az előttünk járókra tisztelettel emlékezve –, valójában a jövőnek ültetjük” – mondta Balázs Ervin.
Balázs Ervin köszöntője ide kattintva olvasható.
Kollár László Péter és Balázs Ervin elültetik a 198. hársfát az Akadémiai Emlékerdőben Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA megemlékezések sorát a Fertőszentmiklóson álló Felsőbüki Nagy Pál-szobor megkoszorúzása zárta.
